Bejelentkezés Regisztrálás

Belépés a Fiókodba

Felhasználói név *
Jelszó *
Adatok megjegyzése

Fiók létrehozása

Fields marked with an asterisk (*) are required.
Név *
Felhasználói név *
Jelszó *
Jelszó újra *
Email *
Email újra *
Captcha *
Reload Captcha

Testünk jelzései

A test bal oldala lelkivilágunk és érzéseink oldala, a jobb oldal a külvilág és magatartásunk visszatükröződése.

A lábfej megmutatja, hogyan viszonyulunk az élethez, utal álláspontunkra vagy a lépésekre, melyeket meg kell tennünk. A lábszár jelzi az előrehaladást. A has felelős az események feldolgozásáért, és mindenekelőtt az elbocsátásért. A vesék tükrözik vissza partner kapcsolatrendszert. A szív az öröm, vagy éppenséggel az életkedv hiányának felelőse. A tüdő az élet iránti nyitottságunk letéteményese. A kar és a kéz arra utal, miképpen cselekszünk, vagy éppenséggel nem cselekszünk. A nyak azt tükrözi vissza, amit lenyelünk, vagy nem nyilatkoztatunk ki. A fejnek természetesen a gondolkodáshoz van köze, ahhoz, ami mentálisan érint bennünket, ami nem megy ki a fejünkből. Az orr megmutatja, ha elegünk van valamiből. Az ízületek mozgékonyságának fokára és rugalmatlanságunkra utalnak. A gyulladások az érintett területnek megfelelő helyen előállt hirtelen megterhelést jelzik. A hát szellemi magatartásunkkal áll kapcsolatban, mindazzal, amit „magunkra pakoltunk”, amit „cipelnünk kell”. Ideértendő életünk valamennyi megoldatlan problémája és feladata, melyet teherként hurcolunk magunkkal. Egy extrém problémahalmaz hexensusszt, ágyéki izomzsábát vált ki, a test sürgetőn előadott kérését az azonnali segítségnyújtásra és a kialakult helyzet megváltoztatására.

A betegség valójában barát és segítőtárs, tanítómester, aki figyelmeztet bennünket az előttünk álló feladatra, és szükség esetén a fájdalom révén kényszerít az azonnali cselekvésre. Ha nem vagyunk elég tanulékonyak, és nem ismerjük fel, vagy nem értjük meg az üzenetet, s csupán csak meg kívánunk szabadulni a kellemetlen tünettől és enyhíteni akarjuk a fájdalmat, arra kényszerítjük testünket, hogy újabb tünettel adjon jelet. Mindenki addig beteg, amíg csak újra nem válik olyanná, amilyennek a valóságban lennie kell, s ez a belső gyógyulási folyamat egészségként, jó közérzetként, életkedvének vissza nem tükröződik külső megjelenésén. Így egészen más a válasz a régi kérdésre: „Mire is van szükségem?” Amire valóban szükségünk van, az az egészen pontos, gyógyító felismerés, márpedig a tünet pontosan erre a gyógyító ismeretre vonatkozó információt hordozza. Ezért a helyes diagnózis már maga is gyógymód, s ennek felismerése elvezet a betegségtől való megszabaduláshoz. Ily módon a helyes diagnózis lesz a jövő gyógymódja, s ennek felismerése lesz az általános gyógyszer.