Bejelentkezés Regisztrálás

Belépés a Fiókodba

Felhasználói név *
Jelszó *
Adatok megjegyzése

Fiók létrehozása

Fields marked with an asterisk (*) are required.
Név *
Felhasználói név *
Jelszó *
Jelszó újra *
Email *
Email újra *
Captcha *
Klein is feladta Fotó: Facebook (Klein Dávid / Balázs Mohai)

Klein is feladta Kiemelt

A zord időjárási körülmények miatt Suhajda Szilárd után Klein Dávid is visszafordult, s feladta a 8848 méteres Mount Everest oxigénpalack nélküli meghódítását - ezzel pedig az expedíció be is fejeződött.

Klein Dávid a magyarok közül elsőként akart oxigénpalack használata nélkül feljutni a világ legmagasabb pontjára. A közlemény szerint az egész szezonra jellemző szélsőséges és kiszámíthatatlan időjárás miatt Klein a két filmes serpával együtt 8115 méterről az életük megóvása érdekében visszaereszkedett a négyes táborba, ahonnét a hajnali órákban indultak tovább, és azóta már valószínűsíthetően elérték a kettes tábort - mondta el telefonon a sajtóreferens.

A sajtós szerint Klein Dávid jól van, és ha kedvez az időjárás, szombatra már lejut az alaptáborba.

Stefano Favaro, az expedíció menedzsere közleményében hangsúlyozta, hogy a két mászó teljesítménye példaértékű, mindent megtettek a vállalkozás sikere érdekében, "tökéletes fizikai és mentális állapotban", felkészülten érkeztek a Mount Everest alaptáborába, ám "az idei szezonban nehéz időjárási körülmények fogadták az expedíciót".

Hozzáfűzte: az expedíció menedzsmentje "teljes mértékben egyetértett és kiállt Szilárd döntése mellett", amikor rosszulléte miatt szerdán visszatért az alaptáborba, hogy Klein Dávid tovább tudjon haladni.

Klein Dávid szerdán a 7200 méteren lévő hármas táborból kevesebb mint tíz óra mászás után érkezett meg a nagyjából 8000 méter magasságban lévő négyes táborba, ahonnan néhány óra pihenés után a két filmes serpával együtt magyar idő szerint csütörtök délután indult tovább a Mount Everest csúcsára.

A csúcsmászás során azonban a zord idő miatt végül Klein is visszafordult. Favaro szerint mind Suhajda, mind Klein felelősségteljes döntést hozott, "hiszen az expedíció filozófiája a tiszta és biztonságos mászás".

Az expedíció sajtóreferense megerősítette az MTI-nek, hogy az expedíció véget ért.

Eddig mintegy hétezren jutottak fel a helyiek által Csomolungmának nevezett hegy tetejére a Himalájában, de kétszáznál is kevesebben vannak azok, akik oxigénpalack nélkül értek fel a csúcsra. Klein Dávid legutóbb az északi oldalról próbálkozott, de a déli oldalt is ismeri, 2005-ben és 2008-ban járt ott.

 

Magyarok csúcstámadásai a Mount Everesten

A helyiek nyelvén Csomolungmának (Jóságos Istenanyánknak) nevezett 8848 méter magas hegycsúcsra eddig több mint hétezren jutottak fel, mintegy 200-an oxigénpalack nélkül. Meghódítása nem kockázatmentes feladat: minden öt vállalkozóból egy az életével fizet, a legtöbben a visszaúton vesztették életüket. A "világ tetejére" elsőként 1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Percival Hillary és Tenzing Norgay nepáli serpa (hegyi vezető) jutottak fel: a hatalmas szenzációt keltő teljesítményt koronázási ajándékként II. Erzsébet brit királynőnek ajánlották. Azon máig vitatkoznak, hogy a brit George Mallory és Andrew Irvine 1924-ben megmászta-e a hegyet, mert a csúcstámadás során nyomuk veszett, holttestüket csak 1999-ben találták meg. A csúcsot oxigénpalack nélkül először a dél-tiroli Reinhold Messner és az osztrák Peter Habeler érte el 1978-ban, Meissner később - elsőként - mind a tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsot meghódította.

A csúcson, amely Sir George Everest angol mérnökről kapta a nevét, rendkívüliek a körülmények: télen akár mínusz 50 Celsius fok alá is csökken a hőmérséklet, óránként 200 km-es szélvihar tombol, s hatalmas mennyiségű hó esik. A levegő annyira ritka, hogy a hegymászók csak "halálzónának" nevezik, mert a szervezet szinte képtelen az alkalmazkodásra, a mászó hajlamos rossz döntéseket hozni.

Az első magyar Mount Everest-expedíció 1996 tavaszán indult, de tragikus véget ért: a csapat osztrák tagja, a 45 éves Reinhard Wlasich 8300 méter magasan életét vesztette. Az erdélyi születésű Erőss Zsolt (az első magyar "Hópárduc", aki a volt Szovjetunió mind az öt hétezres csúcsát megmászta) azonban így is magasabbra jutott, mint előtte bármelyik magyar hegymászó.

2001 októberében két magyar expedíció is oxigénpalack nélkül akarta meghódítani a világ tetejét. A Mécs László által vezetett Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció a Tibet felőli északi normál úton, a Klein Dávid vezette Magyar Everest-Lhotse Expedíció kelet felől, a Kangsung-falon keresztül támadt, de a csúcsra a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt egyik sem tudott feljutni. Az utat tragédia is kísérte: Gárdos Sándor orvost egy orkán 7700 méter magasból elsodorta.

2002-ben egy nemzetközi expedíció részeként Magyar Mount Everest expedíció néven közös csapatban indult öt hegymászó - Várkonyi László, Mezey László, Ács Zoltán, Mécs László és Erőss Zsolt - a nepáli normál útvonalon. Az előjelek nem voltak kedvezőek: az expedíció brit tagja, Peter Legate a viharosra forduló időjárásban lezuhant, és sérüléseibe belehalt. Erőss Zsolt 2002. május 16-án oxigén nélkül 8700 méterig jutott, majd visszatért az alaptáborba. Mivel itt nem tudott teljesen regenerálódni, másodszor palackozott oxigénnel vágott neki a csúcsnak, ahová május 25-én első magyarként jutott fel. (Erőss 2013. május 20-án tizedik nyolcezres csúcsa, a 8586 méter magas Kancsendzönga első magyar meghódítása után társával, Kiss Péterrel ereszkedés közben eltűnt.)

2007. május 23-án Jelinkó Attila amatőr hegymászónak, 2009. május 21-én Ugyan Anita személyében az első magyar női hegymászónak is sikerült a csúcs meghódítása, s utóbbi tettét egy évvel később, 2010. május 17-én megismételte. Egy éve, 2016. május 20-án Neszmélyi Emil első magyarként északról, Tibet felől hódította meg a Mount Everestet. (Az első nő a világ tetején 1975. május 19-én a japán Tabej Dzsunko volt. A szlovák állampolgárságú, felvidéki magyar Demján Zoltán 1984-ben oxigénpalack nélkül jutott föl a csúcsra.)

Klein Dávid korábban több Everest-expedíciónak is tagja volt. Első, 2001-es mászását követően 2005 tavaszán ismét a déli oldalon kísérelte meg az oxigénpalack nélküli feljutást, de a rossz időjárás miatt 8500 méteren visszafordulásra kényszerült. Egy évvel később az északi oldalon az erős szél és a mély hó miatt a csúcstól 400 méterre kellett visszafordulnia. 2007-ben 8650, 2008-ban 7950, 2012-ben 8000 méter, 2014-ben 8700 méter magasra jutott az északi oldalon, oxigénpalack nélkül. Többször volt társa Várkonyi László, aki 1996 és 2010 között összesen nyolcszor indult a Mount Everest meghódítására, s aki 2002-ben 8750 méterig kapaszkodott fel, amivel az oxigénpalack nélküli hegymászás magyar magassági rekordere lett. Várkonyit 2010-ben mászás közben, 7000 méter magasságban jéglavina sodorta el, s Klein, aki maga is megsérült, társa halála miatt hazatért.

Klein Dávid eddig négy 8000 méter feletti csúcson állt (2003 - Gasherbrum II, 2004 - Cso Oju, 2015 - Manaszlu, 2016 - Annapurna, utóbbira első magyarként jutott fel, oxigénpalack és teherhordók segítsége nélkül).

Napjainkig a magyar expedíciós hegymászók a 14 nyolcezer méter feletti csúcs közül tizenkettőn jártak, csak a Sisapangma főcsúcsa (8027 méter) és a K2 (8611 méter) vár még meghódításra. Mindeddig 31 magyar állampolgár állt nyolcezer méter feletti csúcson, köztük hat nő. Magyarok először 1987 októberében jutottak 8000 méter fölé, a Sisapangma 8008 méter magas, alacsonyabb csúcsát, a Central Peaket egy kilencfős csapatból hatan - Csíkos József, Vörös László, Balaton Zoltán, Nagy Sándor, Ozsváth Attila, Várkonyi László - mászták meg. Ugyanezt a csúcsot Lesták Erzsébet személyében 2013. szeptember 26-án az első magyar nő is meghódította.