Bejelentkezés Regisztrálás

Belépés a Fiókodba

Felhasználói név *
Jelszó *
Adatok megjegyzése

Fiók létrehozása

Fields marked with an asterisk (*) are required.
Név *
Felhasználói név *
Jelszó *
Jelszó újra *
Email *
Email újra *
Captcha *
„A legfontosabb a személyiség és a munkához való hozzáállás” Fotó: Red Bull Racing

„A legfontosabb a személyiség és a munkához való hozzáállás” Kiemelt

Érdekel, hogy milyen az élet a Forma–1-ben? Esetleg te is gondolkodsz azon, hogy egyszer ott szeretnél dolgozni? Ne aggódj, nem lehetetlen magyarként megvetned a lábadat a száguldó cirkusz világában! Ha rendszeres nézője vagy a Forma–1-nek, akkor valószínűleg neked is ismerős Borsos Vanda, akinek az arca fel-feltűnik a csapattagok között a pódiumceremónia során. A magyar lány már egészen 2011 óta erősíti a Red Bull Racing csapatát – és most egy picit elkalauzol minket a kulisszák mögé.

Vanda az első teljes Forma–1-es szezonját 2012-ben teljesítette, ekkor még felszolgálóként dolgozott, azóta pedig fokozatosan lépked egyre feljebb a ranglétrán: később ő felelt a kommunikációért a személyzet és a vendéglátóegység között, jelenleg pedig a hospitality menedzser asszisztense. Ez azt jelenti, hogy részt vesz a vendéglátóegységben dolgozó kollégák kiválasztásában is. „Többen dolgozunk ezen a folyamaton. Ajánlás bárhonnan jöhet, de az utazó menedzsmenttel közösen döntünk, hogy kit próbálunk ki, és később pedig kit tartunk meg a csapatban. Az év végén, amikor a szezont teljesen lezártuk, és elkezdjük összerakni a következő évet, tartunk egy castingot, majd februárban, a szezon előtti tesztekre hívjuk el a lányokat egy amolyan első próbára, személyes ismerkedésre. Az új autók tesztnapjainak ritmusa jó lehetőség számunkra is az új csapattagok tesztelésére. Ezután összeülünk, és a hét tapasztalatai alapján eldöntjük, hogy kivel szeretnénk együtt dolgozni, kölcsönös-e a szimpátia, hiszen kemény munkáról és hosszú munkanapokról van szó. Sokan érzik azt egy hét után, hogy ez nem nekik való, vagy túl sok, és nem egészen így képzelték el a Forma–1 csillogó világát.”

Ez a munkakör (legalábbis laikusként így gondolja az ember) leginkább a stewardessek munkájához hasonlítható, hiszen megfelelő fizikai kondícióban kell lennie az embernek ahhoz, hogy bírja a terhelést – nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is. Ennek megfelelően Vandáéknak sem könnyű megtalálni a megfelelő embereket. „Elég összetetten épül fel a személyzet, vannak, akik sok éve a csapat fix tagjai, így egész szezonra jönnek velünk, vagy vannak, akik csak egy-egy évre csatlakoznak, hogy élményeket és tapasztalatot gyűjtsenek, meg persze köztes megoldások is akadnak. A legfontosabb a személyiség és a munkához való hozzáállás. Azon kívül, hogy nagyon hosszú napokat töltünk a pályán, ami a legtöbb kezdőnek fizikailag megterhelő, a nap végén nem hazamegy az ember a saját ágyába aludni, hanem egy idegen országban, új emberekkel van összezárva egészen egy hétig. Van, akinek kifejezetten ez jelenti az élményt, és van, akit túlságosan megvisel, és nem a legjobb énjét hozza ki ez a szituáció. Ezenfelül természetesen fontos az ápolt, igényes megjelenés, hiszen mi vagyunk az első kép, benyomás, amellyel a vendégeink találkoznak. Alapkövetelmény az angol nyelvtudás, de minél több nyelven beszél valaki, annál jobb egy ilyen nemzetközi közegben.

Kevesebb fiú kollégánk van a szervizben, ők inkább a konyhán vagy a technikai vonalon tevékenykednek. Magyarországról én vagyok a kulcsember, ha valaki jelentkezni szeretne, de ilyenkor már fix szinte az egész szezonra a csapatbeosztás. Próbálunk minél nemzetközibbek maradni, különböző nemzetiségű személyzetet összeválogatni, de a logisztika miatt ez sokszor nehezen kivitelezhető, így Magyarországról is kettő, maximum három lány szokott egy szezonban velünk utazni.”

Vandának azonban van egy másik kapcsolódása is az autósportokhoz, ugyanis a WRC egyes futamain korábban fotósként is részt vett. „Valóban, jó pár évig követtem a rali-világbajnokság futamait az akkori barátom oldalán. Ő profi fotós volt, én pedig inkább csak kisegítő, de nagyon élveztem a versenyek hangulatát. Igyekeztem minél többet megtanulni a fotózásról, készítettem is pár egész jó képet, de úgy gondolom, ehhez a szakmához ennél sokkal komolyabb elhivatottságra van szükség, hogy igazán maradandót alkosson az ember. Azt még nem tudom, hogy az autósportban folytatom-e a karrierem, ha innen egyszer továbblépek. Az biztos, hogy az elmúlt tíz év – amióta itt tevékenykedem – mély nyomokat hagyott bennem egész hátralevő életemre, hiszen mióta dolgozom, azóta ez a közeg vesz körül.”

Szeleczky Afrodite

"Egy adott napon, adott körülmények között azt gondolod, korlátaid vannak. Majd eléred a határt, és azt mondod: "oké, ez a határ". Majd hirtelen egy kicsit tovább lépsz. A gondolataid hatalmával, az eltökéltségeddel, az ösztönöddel és a tapasztalatoddal nagyon magasan tudsz repülni." - Ayrton Senna