Bejelentkezés Regisztrálás

Belépés a Fiókodba

Felhasználói név *
Jelszó *
Adatok megjegyzése

Fiók létrehozása

Fields marked with an asterisk (*) are required.
Név *
Felhasználói név *
Jelszó *
Jelszó újra *
Email *
Email újra *
Captcha *
Reload Captcha
Örömből és szomorúságból is jutott a Szekeres-testvéreknek Ácson Fotó: Miller photostudio

Örömből és szomorúságból is jutott a Szekeres-testvéreknek Ácson Kiemelt

Április 8.-án került megrendezésre az Endurocross Magyar Bajnokság második fordulója Ácson, amin természetesen a Szekeres-testvérek is részt vettek – azonban amíg egyikőjük ismét remekelt, addig a másik testvérnek egy sérülés jutott a futamon.

„Kicsit bizakodóbb voltam már, előző győzelmem után, de nem szeretek előre inni a medve bőrére, én inkább a nyugtával dicsérd a napot típus vagyok” – kezdte a Sportime Magazinnak adott interjúját Szekeres Zsolt, aki kiemelte, hogy a versenyt megelőző hétvégén felkészülésképpen indult az első moto-cross bajnoki fordulón, illetve az erőnléti felkészülések mellett a megszokott enduro-cross típusú edzéseibe is belevágott – mindemellett pedig a helyes táplálkozásra is jobban odafigyel ilyenkor. „Nem kell szigorú diétára gondolni, csak igyekszem tápanyagokban gazda ételeket fogyasztani, hogy a hosszú, kétórás verseny előtt feltöltsem a szervezetem raktárait, így a szénhidrát gazdag ételek kihagyhatatlan részét képzik az étkezéseimnek. Valamint a verseny napján és az ezt megelőző napokon több vizet iszom, hogy szervezetem és izmaim úgymond ’ultrahidratált’ állapotba kerüljenek, hisz a kétóráson nincs időm kiállni, még inni sem, sőt, még camel bag-ben sem viszek magammal innivalót, mert a verseny közbeni ivással is másodperceket lehet veszíteni és felesleges plusz egy litert cipelni.

A verseny reggelén napos ám hűvös, szeles idő fogadott bennünket az ácsi cross pályán, így elgondolkodtam, hogy lehet a téli kesztyűben vágok neki a futamnak, mert igen kézfázós vagyok, és a kihűlt kézfejből könnyen elindul az alkar lemerevedése, ami egyik motoros szakágban sem kedvező. Szokás szerint, nővéremmel bemelegítettünk – ez amolyan gimnasztikus rituálénk évek óta. A felvezetőkör után, jobban bemelegedve úgy éreztem, mégsem kell a téli kesztyű, így azt kicserélve vártam a rajtot, mellyel nekivághatunk a második futamnak.

A rajtom körülbelül úgy sikerült, mint az előző futamon, negyedikként fordultam az első kanyarban, csak most a szlovák riválisom is előttem volt. Igyekszem mindig beosztani az erőmet, tartalékolni a végére, ami sikerült is, mivel a tizedik köröm volt a leggyorsabb a 11-ből. Az óvatos kezdés miatt, kicsit lemaradtam tőle, de egy hibájának köszönhetően, beértem fél kör múlva és loholtam a nyakában. A következő körben azonban ismét elesett, így megelőztem és egy stabil, ám gyors motorozással próbáltam tartani a vezető pozícióm. Nagyon szoros volt a verseny, szinte kerék a keréken gyűrtük a köröket, majd a kilencedik kör végén (egy edzésen történt esés miatt szoruló gázmarkolat miatt, amivel idáig versenyeztem a napon) megelőzött. Próbáltam szorosan követni őt, nem engedni neki előnyt, de tudtam, hogy a tizedik kör végén ki kell álljon a "boxutcába" tankolni, viszont mivel én gyári nagy tankos motorral versenyzem, ezt el tudtam kerülni és egy biztonságos utolsó körrel győztesként értem a célba.
Kemény verseny volt, ennyire szoros kétórás futamom talán nem is volt a már húsz éves pályafutásom alatt.

Nagyon örülök az eredménynek, de továbbra sem hagyom, hogy eltöltsön az elégedettség érzése, hisz ahogy az előző beszámolóban is említettem, hosszú még az év és a maradék öt futamon is helyt kell állni.

A vasárnapi pihenő után hétfőn ismét beindul az edzés, kerékpárral, illetve motorozással. Sőt, a húsvéti hétvégén is kerékpáros edzőtáborba utazunk, a minél jobb kondíció fenntartása és fejlesztése érdekében!

Nagyon köszönöm a segítséget és támogatást csapatomnak az 1wd MSE-nek, a KTM Gödöllőnek, a szurkolást barátaimnak és végül, de nem utolsó sorban az önzetlen segítséget családomnak” – zárta gondolatait Szekeres Zsolt, aki megígérte, hogy az április 22.-i, tokodi futam után is beszámol magazinunknak.

Sajnos a Szekeres testvérpár másik tagjának, Viktóriának nem alakult ilyen fényesen az ácsi futam. „Számomra sajnos az ácsi futam nem tartott sokáig. Pedig nagyon tetszett a pálya, már a felvezető kör után úgy álltam a rajthoz, hogy ez jó lesz, szuper nyomok kanyarogtak az erdőben, igazán élvezetes volt motorozni rajta. Azonban már az első körben, egy rosszul sikerült leérkezéskor megsérült a térdem. Egyből éreztem, hogy valami nem stimmel, de próbáltam folytatni a versenyt. Aztán a harmadik körben kiállni kényszerültem. Nem vagyok egy feladós típus, így nehezemre esett otthagyni a pályát.

A térd nagyon bonyolult testrész, nehéz egyből diagnózist felállítani, és több vizsgálatot igényel a problémák feltárása. Egyelőre várom a vizsgálati eredményeket. Addig is pihentetnem kell, jegelni, kenegetni... Így még nem tudom, hogy mi lesz pontosan, hogy alakul a versenybe való visszaállás. Az biztos, hogy az április 22.-i, tokodi futamot ki kell hagyjam. De akárhogy is, ott leszek, hogy szorítsak a testvéremnek!

Lelkileg nehezen viselem ezt a helyzetet. Sajnos tavaly tavasszal a másik térdem volt sérült. A sok jó eredmény mögött egy nagyon nehéz, és küszködős szezon áll. Örülök, hogy mégis így végig tudtam csinálni. Novemberben meg is operáltak. Így ezek után, nehéz feldolgozni egy újabb problémát. Extra erőfeszítésre van szükségem, hogy pozitív maradjak. De innen is fel fogok állni, és azon leszek, hogy mielőbb, újra egészséges legyek.”

 

Fotók: Miller photostudio

Utoljára frissítve: 2017. április 15., szombat 10:46
Szeleczky Afrodite

"Egy adott napon, adott körülmények között azt gondolod, korlátaid vannak. Majd eléred a határt, és azt mondod: "oké, ez a határ". Majd hirtelen egy kicsit tovább lépsz. A gondolataid hatalmával, az eltökéltségeddel, az ösztönöddel és a tapasztalatoddal nagyon magasan tudsz repülni." - Ayrton Senna