Bejelentkezés Regisztrálás

Belépés a Fiókodba

Felhasználói név *
Jelszó *
Adatok megjegyzése

Fiók létrehozása

Fields marked with an asterisk (*) are required.
Név *
Felhasználói név *
Jelszó *
Jelszó újra *
Email *
Email újra *
Captcha *
Tíz év világbajnokként - interjú Talmácsi Gáborral Fotó: Facebook (Talmácsi Gábor)

Tíz év világbajnokként - interjú Talmácsi Gáborral Kiemelt

Na meg Magyarország mai napig egyik legszerethetőbb, legnépszerűbb és legismertebb sportembereként. Mert lehet bármilyen sportoló mögé bármennyi pénzből biztos hátteret tenni, de a sportszerető közönség részéről a valódi elismerés, a valódi szeretet az vagy van, vagy nincs. Talmácsi Gábor hazánk egyetlen motorsport világbajnoka, ennek megfelelően valódi szeretet és népszerűség övezi körül a hazai sportéletben. Most tíz éve, hogy az apukája által épített kis gyerekmotortól a MOTO GP 125 köbcentis kategóriájának a világbajnoki címéig jutott, elérve a hazai technikai sportok történetének eddigi egyik legrangosabb eredményét. Erről az útról és a bajnoki cím elhódításától eltelt tíz évről beszélgettünk vele.

Viszonylag kevesen tudják, hogy a kezdetekről, a mini motorozástól a valódi versenyzésig történő eljutásban apukádnak milyen rengeteg munkája, erőfeszítése volt. Hogy gondolsz vissza ezekre az időkre?

Valóban édesapám indíttatására kezdődött az egész és a mai napig nagyon sokszor támaszkodhatom rá, a tanácsaira. Különleges, dolog, hogy az évek folyamán végül valahogy mindig jól döntöttünk egy-egy nagyobb állomásnál. Persze rajta kívül édesanyámnak, testvéremnek és még nagyon sok embernek is nagy köszönettel tartozom, hogy tényleg szinte szó szerint a semmiből egy ilyen pályafutásom lehetett! A mai körülményeket nézve és visszagondolva talán még érdekesebbnek tűnik, hogy mennyi nehézséget kellett megélni, hogy miként kellett kitaposni az utat a sportban egy-egy következő állomáshoz. Nyilván ma sem könnyű, de már sokkal jobbak a lehetőségek ha egy szülő szeretné segíteni a gyermekét ebben a sportágban.

Meg tudod jelölni azt az állomást, azt az időpontot mikor számodra is világossá vált, hogy tényleg óriási sikereket érhetsz el ebben a sportban?

Hát, több ilyen is volt. Az egyik, talán amikor először felülhettem a 125 cm³-es motorra már a felnőttek kategóriájában, az egy nagy ugrás volt. Aztán a másik, amikor 1997-ben a Hungaroringen az Európa bajnokságon több mint hetven versenyzőből a negyedik lettem. Akkor hittem el, hogy ebből nemzetközi szinten is lehet valami siker. Az persze, hogy én elhittem, még mindig kevés volt ahhoz, hogy tényleg tovább lehessen lépni. Mindig meg kellett találni a megfelelő embereket, támogatókat, akiknek a segítségével fejlődhettünk. Aztán egyszer csak ott találtam magam a világbajnokságon és azzal végképp megváltozott az életem, hogy csak a motorozással foglalkozhattam. Rengeteget utazhattam és akkor úgy tűnik végleg beleragadtam ebbe a sportágba.

A világbajnokságon a 125-ben eltöltött hat hét évben mi volt a legnehezebb és legjobb dolog?

A legnehezebb időszak talán az Italjet-es év volt 2002-ben, amikor talán tényleg egy teljesen versenyképtelen motorral kellet menni és akkor kicsit rezgett a léc, hogy azzal akár vége is lehet a vb-s pályafutásnak. De aztán év közben sikerült másik csapatot találni. Aztán az Aspar csapattal való szakítás sem volt egy könnyű időszak. A legjobb meg természetesen a VB cím elnyerésének éve volt.

Azt a nagyon emlékezetes Kalio-s előzést 2005-ben a mai fejeddel újra ugyanúgy megcsinálnád?

Ott azért szerintem jó pár kommunikációs probléma volt, mert ott nagyon sarokba szorítottak és erre így reagáltam. A szerződésem arra szólt, hogy minél jobb helyezést érjek el és nyerjek, akkor még versenyben voltam a bajnoki címért is. Ha nem a verseny előtt tíz perccel akarják rám erőltetni ezt a csapat döntést és át lett volna beszélve, és garantált még egy éves szerződés akkor talán lehetett volna máshogy, de így most is ugyanúgy megcsinálnám azt az előzést!

Az a KTM-es szakítás nem volt óriási szakmai veszteség? Ha az nincs alakulhatott volna teljesen másképp a pályafutásod?

Nem gondolom, hogy ezt csak negatívan kellene nézni, hiszen ha az nincs akkor nincs az Aspar csapat ahová bekerülök és akkor talán nem sikerült volna a világbajnoki cím sem. Az Aspar csapat kimondottan a harciasságom miatt adott lehetőséget. Többször volt olyan, hogy jelentősen máshogy alakulhatott volna, de hát akkor így döntöttünk és végül is, még ha voltak is nehézségek közben, de akkor is pozitív lett a döntés eredménye, úgyhogy nem bánok semmit ezzel kapcsolatban. Nyilván sok minden történhetett volna másképp, de ha összességében nézzük, akkor az egész pályafutásomat tekintve olyan, amit nagyon kívánok minden fiatal sportolónak, hogy ilyet megélhessen! A KTM-es évben a nehézségek ellenére harmadik lettem a bajnokságban ami számomra óriási eredmény volt.

Az talán a sporton meg a VB címen is túl mutat, hogy szinte egy csapásra Magyarország egyik legismertebb legrajongottabb sportembere lettél. Ezt akkor, hogy dolgoztad fel, hogy működött ez?

Ez is elég gyorsan jött. Azért már a világbajnoki cím előtti években is voltak jó helyezések, eredmények, amihez sok megjelenés és már elég nagy ismertség is társult. De a hazai sportéletben különösen jellemző az, hogy egy ilyen vb-szintű nagy eredmény elérése után van egy nagy áttörés az ismertségben meg a rajongásban. Ebbe nagyon fiatalon és nagyon hirtelen csöppentem bele. Nyilván ez is egy komoly feladat volt, hogy megtanuljam ezt kezelni, megtanuljam, hogyan kell nagy vállalatokat, márkákat képviselni, hogyan kell viselkedni, kommunikálni.

Gondolom még ma sem nagyon tudsz úgy elmenni bárhová hogy ne kérjenek autogramot, ne szólítsanak meg?

Úgy mondanám, hogy ez a rajongás és szeretet ez az évek folyamán nagyon pozitívan letisztult. Amikor meglett a vb-cím akkor tényleg nagyon meg kellett tervezni, gondolni, hova merre és mikor megyek, mert sokszor még a lakásom előtt is álltak a rajongók, ami azért néha kicsit terhes is volt számomra. Mára ebből szerencsére megmaradt a szeretet meg a tisztelet, ami mindig jó érzés mikor megnyilvánul felém.

A MOTO2-es és MOTO GP-s éveket, hogy élted meg, azoknak mi volt a legnagyobb tapasztalata?

Amikor az Aspar csapattal felbomlott az együttműködés az mélypont volt, de hirtelen jött egy lehetőség, amit akkor úgy gondoltunk, hogy meg kell fogni, hiszen a királykategória az, ahová minden versenyző vágyik. Ezt talán nekem kellett volna picit lazábban kezelnem, nagy teher volt a vállamon, hiszen tesztelés nélkül csupán három 250-es futam után átültem a MotoGP-re, ráadásul egy olyan technikával, ami messze nincs az élmezőnyben. A technikai különbség a 125 képest óriási. Például az elektronikai beállításoknak köszönhetően kanyarról kanyarra lehet állítani a motort és nekem ebben még nem volt tapasztalatom. A mérnöki háttér se értette úgy a dolgát, hogy a motort be tudják hangolni optimálisan. Nincs olyan, hogy ha valaki a 125-ben gyors és győzni tud, akkor a GP-ben is ugyanolyan jó és rögtön ugyanolyan gyors lesz. A vb-cím után talán a médiából is megfogalmazódott felém egy túlzott elvárás ezekben a nagyobb kategóriákban. Most visszatekintve viszont ezek sokkal jobb eredmények voltak, mint ahogy akkor megéltem. Például ha az időket nézem, akkor a gyengébb technikával nem volt olyan nagy a lemaradás az élmezőnyhöz képest. Másrészt meg nagyon értékes szakmai tapasztalatokat szereztem ebben a kategóriában.

Szintén nagy lehetőség lett volna akkoriban a hazai MOTO GP pálya és futam. Ha megvalósul. akkor mi lett volna más veled kapcsolatban?

Hát akkor nyilván egy óriási lehetőség lett volna nekem sok szempontból és most nagyon nagy dolog lenne az egész hazai motorsport és a fiatal versenyzők számára egyaránt. Én nagyon szeretném, ha valamikor lehetne magyar futam a GP-ben. Az nem csak a sport szempontjából, hanem gazdaságilag is nagyon sokat hozna, hasonlóan a többi nagy Magyarországon rendezett világsporteseményhez. Nagy kár, hogy ehhez a Hungaroring nem alkalmas jelenleg.

És látsz valami esélyt erre belátható időn belül?

Ez nehéz dolog, hiszen a jelenlegi hazai sporttámogatási rendszerben a motorsport nincs jó helyzetben. Nem tartozik a TAO-támogatás hatálya alá, nem olimpiai sportág és még a tizenhat kiemelt sportág között sincs. Ezért csak az egyesületekre és a sportvállalkozásokra meg persze leginkább a fiatal versenyzők szüleire marad az anyagi források előteremtése. Ami viszont ebben a sportágban köztudottan nagyon nehéz. Vannak megoldásaim és terveim egy teljes motorsport-koncepcióra, de az első lépés a finanszírozási forrás megtalálása. Ez azért fontos mert a mai fiatalok akiket úgymond gyártanak a nagy nemzetek már 10-11 éves korukban különböző bajnokságokban motorozva, éves szintem 30-40 ezer eurós bugettel rendelkeznek. És ezek a költségek évről-évre nőnek.

Az évek során begyűjtött tapasztalataid során szerinted mi kellene hozzá, hogy egy új Talma odakerülhessen az élmezőnybe?

A magyar fiatalok tehetségesek, azonban már az előbb említettem ahhoz sok pénz kell, hogy egy fiatal magyar versenyző olyan képzést kapjon, amivel el tud jutni a vb-re. Most egy fiatal utánpótlás-versenyzőt látok, aki odaérhet a vb-re, őt Lackó Máténak hívják.

És ha jönne egy aranyhal, hogy a sporttal kapcsolatban azt kívánhatod amit csak szeretnél, mi lenne az?

A hazai motorsport koncepciójának az irányítása, amiben benne lenne az utánpótlás nevelés, a szakágakban a minél színvonalasabb nemzetközi futamok elnyerése, a hazai MOTO GP futam, az utcai motorosok összefogása, a motoros közlekedés biztonsággal kapcsolatos dolgok. Ez egy igazi álom feladat lenne számomra!

Külföldön egy világbajnoki cím a technikai sportokban általában nagyon komoly anyagi és üzleti sikerekkel párosul. Te mennyire vagy elégedett a saját személyedet nézve?

Ebben is voltak nehezebb időszakok, de most jól mennek a dolgaim. Megalakítottam a Talmácsi Group-ot amely egy több lábon álló üzleti vonal. Ebben benne vannak a márkanagyköveti feladataim, a különböző motoros képzésekkel kapcsolatos szolgáltatások, a sportcsapat üzemeltetése, az utánpótlás nevelés is. Egy új szakmai kihívás a média, mivel most a Spíler TV-n szakkommentátorként is tevékenykedem.

A televíziós közvetítések alatt nem rossz érzés kicsit a sok tapasztalattal, ennyire belülről látva de közben azért még is csak a pálya széléről nézve a versenyeket?

Ezt jól érzed, sokkal inkább nekem való feladat lenne jelenleg egy csapat tanácsadói posztja, vagy egy versenyző menedzselése. Úgy gondolom ehhez sokkal jobban értek. De ebben a szakkommentátori feladatban is van kihívás. Ezzel talán sokkal közelebb tudjuk vinni a motorsport rajongókat az egész sportághoz, a versenyek történéseihez, a szakmai háttérhez.

Reménykedhetnek benne a rajongók, hogy látnak majd még versenyezni?

Most például kint Thaiföldön volt ezzel kapcsolatban egy jó élményem egy magán versenypályán, ahol egy 600 cm³-es motorral mentem. A nap végén odajöttek a szervezők, hogy pálya csúcsot motoroztam, ezen a pályán még nem ment ilyen gyorsan senki. Ez így nagyon jó érzés, de nem célom az aktív versenyzés.

A Super Bike-os motorhibás baleseted után is volt egy nagyon nehéz időszakod, akkor értékeltél át magadban nagy dolgokat?

Abból az volt az egyik legnagyobb tapasztalat, hogy nagyon nem mindegy, hogy egy ilyen helyzetben éppen kik veszik körül az embert és milyen döntéseket hoznak. Ez ott akkor nagyon szerencsétlenül alakult. Utólag biztosan nem ültem volna repülőre, hanem inkább ott kerestem volna kint meg a lehető legjobb orvost a műtéthez. Tényleg az épség és az egészség a legfontosabb az ember életében. A sport, amit műveltem, az egy igazi gladiátor küzdelem amit hosszú éveken keresztül űztem úgy, igazán komoly sérülések nélkül, így elég nehéz volt elfogadni, hogy pont egy ilyen banális motorhiba vessen véget a versenyzői pályafutásomnak. De hát már ez is a múlté, ebből is fel kellett állni és előre nézni.

Az autósportba is többféleképpen belekóstoltál az elmúlt években, ezekből mi a kedvenc?

Nagyon jó és izgalmas élmények kötnek ehhez. Talán az egyik legjobb mikor először indulhattam a rallyban, egy szilveszter rally futamon, aztán később néhány ob futamon is. De a gyorsasági szakágban is nagy élmény volt vezetni a Porsche Szuperkupában, a Renault Clio Kupában, az F1-es betétfutamon a Hungaroringen, vagy Dubaiban a 24 órás versenyen Bódis Kálmán csapatában.

Például Valentino Rossi is viszonylag rendszeresen indul rallyversenyeken, de sok Dakar-győztes motoros is sikeresen váltott később autóra. Esetleg egy négykerekű versenyzői pályafutáshoz is volna affinitásod?

Úgy tudnám megfogalmazni, hogy nem konkrét célom egy autóversenyzői pályafutás, de nagyon szeretem az autósportot, így ha van bármilyen lehetőség vagy egy VIP felkérés, akkor egy-egy rendezvény vagy egy verseny erejéig nagyon szívesen ülök autóba.

A következő tíz évre milyen terveid vannak?

Ezt most sokkal könnyebben tudom felvázolni, mint a versenyzői pályafutásom alatt. A mostani tevékenységeim kiteljesítése tovább fejlesztése nemzetközi szinten is. Akár a márkanagyköveti tevékenységeim, a motoros oktatás, versenyző képzés, versenyző menedzselés nemzetközi szinten is. Például most Thaiföldön elindult egy projekt ezzel kapcsolatban, ahol nagyon népszerű a motorsport és a komoly támogatói, üzleti háttér is adott hozzá. De vannak jó kezdeményezések a Shellel és a BMW-vel is. Ezzel sok munka van és új célok is vannak ami nagyon fontos számomra.