Évről évre rekordot dönt a Horvátországba utazó magyarok száma, az Adria gyönyörű partvidéke, a sok kisebb-nagyobb sziget főként a tenger szerelmeseit vonzza. Most mégis azoknak gyűjtöttünk csokorba néhány látnivalót, akik szívesen eltávolodnak a zsúfolt strandoktól, hogy a vidék rejtett kincseit is felfedezzék.
Isztria
Kezdjük a számunkra legkönnyebben elérhető Isztriával. Sokan kedvelik az idillikus Porečet, amelynek csodálatos bazilikája a Világörökség része. Központi elhelyezkedésének köszönhetően innen Isztria számos izgalmas helyszíne elérhető.
Mindenképp megér egy kirándulást a várostól délre fekvő Limski-kanal, azaz a Lim-csatorna: az egyedülálló természeti képződmény a norvég fjordokra hasonlít. A kiszáradt folyó tölcsértorkolatát, ahova benyomult a tengervíz, észak-európai társaihoz való hasonlósága miatt fjordnak is hívják – itt forgatták a Vikingek című filmet is.
A Poreč városával szemben fekvő Sveti Nikola szigete szintén kihagyhatatlan, ahova fél óránként indulnak vízi taxik a városból. A sziget sziklás részén, amely a nyílt tengerre néz, mindig találhatunk egy-egy magányos napozóhelyet is. Sveti Nikola legismertebb strandja az 1895-ben megnyitott Oliva strand, amit szilákból és kövekből egy kerek medencéhez hasonlóan alakítottak ki. Itt áll az Adria egyik legrégibb világítótornya, az 1402-ben épült, 15 méter magas Körtorony is.
Novigrad az Isztria északnyugati részén, a Mirna-folyó torkolatánál fekszik, a kis halászfaluban a félsziget legjobb haléttermeit találjuk. Sokan csak a remek fogások miatt is idelátogatnak, hiszen a város ma már Isztria egyik kulináris központjának számít. Aki itt jár, annak a Novigradtól félórányi autózásra lévő, dombtetőn épült bájos művészvárost, Groznjant is érdemes felkeresnie. Szintén bámulatos az épségben megmaradt középkori Motovun, amely az Isztria kellős közepén, a Mirna-folyó völgyében, egy kis domb tetején fekszik. A két város meglátogatását össze is lehet kötni.
Meleg nyári napokon hűsölésre is nagyon jó a Novigradtól mindössze 9 km-re fekvő Mramornica-barlang, ahol a hőmérséklet állandóan 14 °C, emiatt a cseppkőbarlangot a helyi borok érlelésére is használják.
Aki az érintetlen természet szerelmese, az keresse fel az Isztria dél-nyugati partjainál, Pulától nem messze fekvő Brijuni Nemzeti Parkot, amely két nagyobb és tizenkét kisebb szigetből álló szigetcsoport. A szomszédos szárazföldről kirándulóhajókkal ideérkező turistacsoportok dacára, nyugalmas pihenésben lehet részünk a szigeteken, melyeknek nincsenek állandó lakosai.
Kalandozások a szigeteken
A közelsége miatt a magyar utazók körében roppant népszerű Krk szigetén találjuk Dobrinjt: a kis hegyi település a sziget északi felén, Malinska és Silo között fekszik félúton. Maga a település is hangulatos, de nevezetessége a KonobaZora, ahol házi készítésű krki ételeket lehet kóstolni: a szokásos hal- és rákkínálat mellett többek között hagyományos helyi tészta (surlice), polenta, kiváló juhsajt vagy bárány-zgvacet (pörköltszerű ragu) is szerepel az étlapon.
A dalmáciai Brac Horvátország egyik legnagyobb és legnépesebb szigete, amit a szőlők és olajfák szigeteként is emlegetnek. Brac híres az ókor óta fejtett fehér mészkövéről is, amit a washingtoni Fehér Ház, a berlini Reichstag, a spliti Diocletianus-palota, a trogiri katedrális és több velencei palota építéséhez is használtak. Itt emelkedik a 778 méteres Vidova Gora,az Adriai-tenger szigetvilágának legmagasabb csúcsa, ahonnan tiszta időben az összes dalmát szigetet látni. Ha felmászunk rá, megcsodálhatjuk a Bol település közelében fekvő, kristálytiszta vizű ZlatniRat (Aranyszarv) partszakaszt, a tengerbe benyúló híres földnyelv a hullámzás és a tengeri áramlatok következtében hónapról hónapra változtatja a formáját. A falu keleti szélén, egy kis félszigeten áll az 1475-ben alapított dominikánus kolostor, ahol különleges botanikus kertet és múzeumot látogathatunk meg. Bol és Milna között fekszik a szenzációs Pustinja Blaca kolostor, mely egymáshoz kapcsolódó sziklák, barlangok összessége, egykor a remete szerzetesek lakóhelye volt. A valaha elszigetelt, titokzatos épületben ma az egykori szerzetesek mindennapi életébe betekintést nyújtó múzeum működik.
Aki először jár Hvar szigetén, meglepődhet, hogy Dalmácia többi szigetével ellentétben Hvar jelentős részét erdő borítja. Azoknak, akik szívesen elkerülik a tömegeket, itt érdemes kisebb településeket választaniuk a nyaraláshoz. A sziget északi, Bracra néző partján fekszik Stari Grad. A város egyik legérdekesebb épülete Petar Hektorović reneszánsz költő mesebeli kastélya. Az eredetileg 13. századi palotát Hektorović átépíttette, és kiegészíttette egy belső halastóval, amely egy csatornán keresztül közvetlen összeköttetésben áll a tengerrel. Szintén a szigetnek ezen az oldalán található Vrboska, a csendes kisváros egy fjordszerű, mély öböl mellett fekszik. A barokk Szent Lőrinc plébániatemplom főoltára egyes vélemények szerint Tiziano alkotása, mások úgy vélik, Paolo Veronese műhelyéből került ki.
A borok kedvelőinek Hvar egy kis autós kalandtúrát is kínál: Stari Gradból indulva egy csak egyirányú forgalomra alkalmas, sötét alagúton át lehet átjutni a sziget déli oldalára, ahol a meredek hegyoldalakat plavac mali ültetvények borítják. Az alagút után jobbra kanyarodva Zaraće település után az út, a szőlők között egyenesen az egyik legrégebbi plavac-termelő borászatához visz, ahol meg is lehet kóstolni Dalmácia egyik legjobb vörösborát.
Aki pedig egy nem mindennapi élményre vágyik, az hajózzon el a Hvar város előtt sorjázó Pakleni szigetcsoporthoz, melynek egyik fő attrakciója a homokos strandjáról nevezetes Palmizana-öböl.
Szólj hozzá