Bejelentkezés Regisztrálás

Belépés a Fiókodba

Felhasználói név *
Jelszó *
Adatok megjegyzése

Fiók létrehozása

Fields marked with an asterisk (*) are required.
Név *
Felhasználói név *
Jelszó *
Jelszó újra *
Email *
Email újra *
Captcha *
Képünk illusztráció. Képünk illusztráció.

A vegánok menthetik meg a Földet? Kiemelt

Habár a hús egy átlagos ember életében a kalóriabevitel mindössze 17%-át teszi ki, azonban így is rendkívül káros hatással van a környezetre, ugyanis előállítása rendkívül sok vizet és takarmánymennyiséget igényel. Érdekesség még, hogy a haszonállatok számára fenntartott földek sokkal nagyobb területet emésztenek fel, mint bármelyik más ipar. Mindemellett a húsipar legalább annyira káros hatással van a környezetünkre, mint a világon fellelhető összes gépjármű. Ehhez hozzájárul az is, hogy a kérődző állatok (mint például a juh vagy a szarvasmarha) gyomrában olyan bélbaktériumok találhatók, amelyek abból a szempontból előnyösek az állat számára, hogy képesek megemészteni a kemény, cellulózban gazdag növényeket, azonban hatalmas mennyiségű gáz is távozik belőlük. Az ENSZ adatai szerint például a kérődző haszonállatok átlagosan száz millió tonna metánt termelnek, ezek az üvegházhatású gázok pedig 25-ször erősebbek, mint a szén-dioxid.

Az utóbbi években számos kutatás született a húsfogyasztással kapcsolatban, s ezek közül az egyik legjelentősebb a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben negjelent tanulmány, amelyben a következőket állapították meg: az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét vizsgálva a csirke lett a "legzöldebb" állat 3.7 kilóval, a második a sertés 24-el, míg a szarvasmarhánál ez a mennyiség 1000 kilogramm. A számokból adódóan a csirke és a sertés gondozása előnyösebb természetvédelmi szempontból. A kutatásban arra is kitértek, hogy rohamosan nő a takarmánynövények mennyisége, ami hatással van az élelmiszerek árára is.

Akkor most milyen is az ideális fogyasztó? Természetesen a kutatók ezt is kiszámolták, egészen 2050-ig levezetve. E szerint az ideális táplálkozás naponta ötszöri zöldség és gyümölcsfogyasztást, kevesebb mint 50 gramm cukrot tartalmaz, ebbe pedig belefér a napi maximum 43 gramm vörös hús is. Kalóriában kifejezve pedig ez napi 2200-2300 kcal-t jelent. A kutatásban természetesen a vegetarianizmust és a veganizmust is vizsgálták, s e szerint az előbbi kétharmaddal csökkenti a kibocsátást, míg utóbbi 70%-al. A tudatos étrend pedig mindemellett egészségügyi előnyökkel is jár, hiszen a vörös hús rendszeres fogyasztása növelheti a szívbetegségek és a rákos megbetegedések kockázatát. A tanulmány arra is kitért, hogy az elkövetkező három évtizedben akár 5 millió haláleset is elkerülhető lesz, ha az emberek kevesebb húst fogyasztanak.

Azonban hiába a számtalan tanulmány a felelőtlen húsfogyasztás káros hatásairól, ha az ENSZ adatait szerint a világon mintegy 795 millió ember alultáplált, míg rengeteg országban a lakosság túlsúlya jelent hatalmas problémát. A kutatások szerint a változás kulcsa jelenleg a megfelelő takarmánygazdálkodásban, illetve a haszonállatok változatos táplálásában rejlhet.

A cikk a The Economist összeállítása alapján készült.

Utoljára frissítve: 2018. január 31., szerda 17:41
Szeleczky Afrodite

"Egy adott napon, adott körülmények között azt gondolod, korlátaid vannak. Majd eléred a határt, és azt mondod: "oké, ez a határ". Majd hirtelen egy kicsit tovább lépsz. A gondolataid hatalmával, az eltökéltségeddel, az ösztönöddel és a tapasztalatoddal nagyon magasan tudsz repülni." - Ayrton Senna