Bejelentkezés Regisztrálás

Belépés a Fiókodba

Felhasználói név *
Jelszó *
Adatok megjegyzése

Fiók létrehozása

Fields marked with an asterisk (*) are required.
Név *
Felhasználói név *
Jelszó *
Jelszó újra *
Email *
Email újra *
Captcha *

Könyvajánló az autósport szerelmeseinek Kiemelt

Habár elmúlt karácsony, de egy jó ajándékötlet mindig jól jön, így szeretnénk két olyan könyvet ajánlani, amelyet minden autósport-szerető szívesen elfogadna bármilyen alkalomra, bármilyen indokkal! (A cikk eredetileg a 2019/6-os számban került publikálásra.)

senna

Bruce Jones – Ayrton Senna, a Formula–1 halhatatlan legendája

2019 szeptemberétől már magyarul is elérhető az Ayrton Senna halálának 25. évfordulójára íródott könyv. A gazdagon illusztrált kötetben a szerző, Bruce Jones a legendás brazil autóversenyző emléke előtt tiszteleg, és egy teljesen új szemszögből nyerhet az olvasó betekintést Senna karrierjébe. A könyv fordítója és szakmai lektora az a Simon István, akinek a nevéhez kötődik (többek között) a Száguldó cirkusz című könyvsorozat.

„Karrierjét a Lotusnál kezdte, majd 1988-ban átigazolt a McLarenhez, ahol háromszoros világbajnok lett az első négy évben. 1994-ben a Williamshez csatlakozott, ami bizonyosan előrevetített további győzelmeket és világbajnoki címeket, de a szezon harmadik futamán, a San Marinó-i nagydíjon Imolában, a Tamburello-kanyarban végzetes baleset történt.

A vigasztalhatatlanság világszerte érezhető volt a halálos ütközés után, amely komoly változásokat eredményezett a versenyautók és a -pályák biztonságosságában” – olvasható a kiadó oldalán.

Őszinte leszek: nagyon meghatódtam akkor, amikor Simon István írt nekem, és megkért arra, hogy véleményezzem a könyvet. Ennek különleges oka van, ugyanis amikor elkezdtem nézni a Formula–1-et, még 2007-ben, akkor az első ehhez kapcsolódó könyv Pisti egyik szerzeménye volt. Lenyűgözött és magával ragadott a stílusa, és nem is titkolom, hogy az ő írásai, cikkei is szerepet játszottak abban, hogy újságírói pályára léptem.

Azonban ez a kötet nem csak ezért különleges számomra. Édesanyám hatalmas Senna-szurkoló volt, évekkel később, karrierem kezdetén pedig a Senna családdal egy véletlen folytán szoros kapcsolatot alakítottam ki.

A kötet egyébként rengeteg fontos dolgot megtanít annak, aki a kezébe veszi, hiszen nemcsak az olvasás, hanem a tanulás élményét is nyújtja. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sikeresek emberek minden mozdulata aranyat ér, nem hibáznak, és mindig tökéletesen boldogok, ennél nagyobbat pedig aligha tévedhetnénk. Úgy gondolom, hogy szüksége van az autósportnak is ilyen átfogó, tanulságos és motiváló kötetekre, mint ez a könyv. Az ilyen olvasmányok mutatják meg nekünk, hogy a nehéz pillanatoknak is okuk van, hiszen mélység nélkül nem tudjuk megtapasztalni a magasságot, és ha nem küzdünk meg érte, akkor nem fogjuk értékelni a sikert.

Ayrton Senna karrierjét nagyon nehéz lenne ebben a pár ezer karakterben összefoglalni, ugyanis a Formula–1 egyik legnagyobb legendájáról beszélünk, akiről már több száz tévéműsor és könyv készült. Azonban – bármennyire is furcsának tűnik leírni – sokkal több az ő öröksége, hiszen a mai napig egy ikon, aki fiatalokat sarkall arra, hogy szerencsét próbáljanak az autósport valamely területén. És hogy mit jelentett a hazája számára? Senna halála után a brazil elnök háromnapos nemzeti gyászt hirdetett, egész Brazília nemtől, származástól és anyagi helyzettől függetlenül gyászolta a legendát. A kötetben található egy idézet Ayrton nővérétől, Viviane-tól, amely tökéletesen leírja, hogyan tekintettek (és tekintenek a mai napig) a brazilok a legendás versenyzőre: „Isten küldetést adott Ayrtonnak. Az emberek már nem törődnek egymással, csak magukért élnek, különösen itt, Brazíliában. Ayrton összekapcsolta őket, még halálában is, és a családunk mélyen meg van hatva, mert magunk sem ismertük fel, hogy ennyien szeretik.”

Ayrton Senna képességei és eredményei vitathatatlanok, a karrierje pedig megannyi pilóta számára volt inspiráló. Lewis Hamilton is példaképének tartja, és elmondása szerint Senna versenyzési stílusa már a kezdetektől fogva elbűvölte, és közelebb hozta számára a sportot.

A kötetben számos, soha nem látott fotó található, és annyira átfogó, hogy korosztálytól függetlenül mindenkinek ajánlott, aki az autósport szerelmese.

Szeleczky Afrodite

 

Szaguldo magyaro MK

Méhes Károly – Száguldó magyarok

A Száguldó magyarok című könyv az, amelyet minden magyarnak el kell olvasnia, attól függetlenül, hogy szereti-e az autósportot, vagy sem, hiszen olyan egyedi, megismételhetetlen történeteket ismerhetünk meg általa, amelyek a mai világban már egészen másképp festenek. Az autósport-rajongóknak, akiknek nem ismeretlen Szisz Ferenc, Hartmann László, Kesjár Csaba és Baumgartner Zsolt neve, pedig egyenesen kötelező olvasmány.

Biztos vagyok benne, hogy ez a kötet alaposan körbejárja és megvilágítja a magyar autóversenyzés hőseinek történetét.” – Bernie Ecclestone

A közel száz évet felölelő könyv négy fejezeten át négy legendás magyar versenyző történetét mutatja be, olyan sztorikon, párbeszédeken keresztül, amelyek eddig őrzött kincsek voltak, és csak nagyon kevés szerencsés ember ismerhette őket. Betekintést nyerhetünk azokba a korszakokba, amelyekben a négy magyar versenyző kimagasló, a magyar autósportban meghatározó eredményeket ért el, amelyekkel bevésték nevüket az autósport történelmébe. Ez a könyv nem életrajzi, és nem is történelmi könyv, hiszen egészen más megközelítéssel mutatja be azokat a rögös, magányos, vagy éppen veszélyes és olykor nagyon szomorú utakat, amelyeket a korabeli versenyzőknek végi kellett járniuk ahhoz, hogy a nevüket az autósportban feljegyezhessék.

Ugyan a könyv a négy versenyzőt helyezi középpontba, mégis lehetőségünk adódik nagy részletességgel megismerni az első Grand Prix, a Népligeti Grand Prix és az első Formula–1-es Magyar Nagydíj megvalósításának és lebonyolításának körülményeit, valamint a Hungaroring létrejöttének érdekes, filmbe illő körülményeit.

A könyv Szisz Ferenc életének részletes bemutatásával kezdődik, akinek a nevét annak ellenére, hogy a Hungaroring bejáratánál áll a szobra, sokan nem is ismerik. Pedig ő volt az, aki 1906-ban megnyerte az első Grand Prix futamot, amelynek akkoriban 45 ezer frank volt a fődíja (most körülbelül 250 millió forint lenne átszámítva – a szerk.). Szisz volt az a szeghalmi gépész, aki szerelőként eleinte elkísérte a Renault testvéreket az autóversenyekre, majd a gyár egyik pilótája lett, és sikeres topversenyzővé vált.

A második fejezet Hartmann László tragikus végű versenyzői életét mutatja be, aki magánindulóként először Bugatti, majd Maserati autóival szelte a hegyiversenyek és Grand Prix-k kilométereit, és vált ismerté a húszas-harmincas években. Az adott korszak megismerésével realizálhatjuk, hogy esélye csak akkor volt a versenyeken, ha a Mercedes, az Auto Union és az Alfa Romeo, a korszak legerősebb autóinak gyári versenyzői kiestek, vagy nem is indultak el. 

Ebben a fejezetben megismerhetjük az 1936-ban megrendezett első magyar Grand Prix körülményeit, amelynek pályavonalát a Népligetben alakították ki. Ez a rangos autóverseny volt az első legfontosabb mérföldkő a magyar autósport történetében, amelyen sok elismert versenyző és magas rangú, ismert vendég vett részt, és talán ez volt a Hungaroring megépítésének egyik inspirálója.

A harmadik fejezet az autósport rajongói által már sokkal ismertebb, tragikus sorsú Kesjár Csabáról szól, akit hazánkban sokan a mai napig Ayrton Sennához hasonlítanak. Kesjár Csabának elsőként adatott meg a lehetősége magyarként a Formula–1 ajtajába lépni, viszont nem elsősorban az elért eredményei, hanem a körülötte lévő pezsgés amiatt, hogy talán ő lehet az első magyar Formula–1-es versenyző, vitte hírét szerte a világban. Végül sajnálatos, a Formula–3-as norisringi versenyen elszenvedett tragikus balesete vetett véget a felfelé ívelő karrierjének. Mégis nekünk, magyaroknak, valamint az autósport rajongóinak Kesjár Csaba az a versenyző, aki közelebb hozta a Formula–1-et a szívünkhöz, aki felélesztette annak reményét, hogy a Formula–1-ben magyar autóversenyző is lehet.

Kesjár Csaba történetének megismerésén túl ebben a fejezetben kapunk részletes betekintést a Hungaroring megépítésbe és az első Magyar Nagydíj szervezésébe, amely egy külön fejezetet is megérdemelt volna a könyvben.

A zárófejezet Baumgartner Zsolt, az első és ez idáig egyetlen magyar Formula–1-es autóversenyző történetét mutatja be, akinek sikerült egy világbajnoki pontot szereznie a Minardi csapat versenyzőjeként, pedig többnyire a mezőny végén, utolsóként körözgetett. Egy olyan történetbe kapunk betekintést, amelyből megtudhatjuk, hogy milyen nehéz a modern Formula–1 mezőnyébe bekerülni, és milyen hatalmas anyagi tőkét kell mozgósítani ahhoz, hogy valaki akár csak egy hivatalos edzésen részt tudjon venni. Ebben a fejezetben közelebbről megismerhetjük Bernie Ecclestone és Frank Tamás kapcsolatát, és azt, hogy miért nem csak a magyaroknak volt fontos, hogy Formula–1-es futamot rendezzenek Magyarországon, a vasfüggöny mögött.

Összességében Méhes Károly könyve tükrözi azt a rengeteg munkát, utánajárást, amely szükséges volt ahhoz, hogy a Száguldó magyarok című könyv elolvasása után olyan tudással rendelkezzen az olvasó, amely egészen más megközelítésbe helyezi az autóversenyzőkről kialakult általános véleményt.

Tepliczky Péter

Utoljára frissítve: csütörtök, 21 január 2021 09:52