Bejelentkezés Regisztrálás

Belépés a Fiókodba

Felhasználói név *
Jelszó *
Adatok megjegyzése

Fiók létrehozása

Fields marked with an asterisk (*) are required.
Név *
Felhasználói név *
Jelszó *
Jelszó újra *
Email *
Email újra *
Captcha *
A sár és a víz sem volt akadály Nani Romána Alapjárat.hu Háfra Zsolt

A sár és a víz sem volt akadály Nani Romána Kiemelt

A jubileumi 15. HunGarian Baján az autós kategóriában, szoros küzdelemben a kétszeres Dakar-győztes Nani Roma, a motoros mezőnyben Stefan Svitko diadalmaskodott, míg a vadonatúj, de egyre népszerűbb side by side kategóriában Dirk von Zitzewitz nyert.

Víz, víz, víz. S ha ez nem lenne elég, akkor eső, sár és elképesztően csúszós pálya. A HunGarian Baja indulói számára nem volt könnyű a szombat reggel – igaz, nem is ígérte senki, hogy olcsón adják majd a világkupa-pontokat.

Hosszú és nehéz, technikás, helyenként es szakaszra számítottak, és ezt is kapták, csak megspékelve jó sok sárral és vízzel. A hosszú szakaszt le is kellett rövidíteni 40 kilométerrel, mert járhatatlan volt az út. Az első kör végén még így is a legtöbb autóról lógott ez-az, szegény side by side-osok jó esetben csak a lábukat lógatták a vízbe, rossz esetben ültek benne, és akkor a motorosokról még nem is beszéltünk. Mindenki elmormolt egy halk fohászt, amikor elvonultak a felhők és délutánra kisütött a nap, mert az némi száradást és komfortosabb viszonyokat ígért délutánra.

Az autós mezőnyben a kétszeres Dakar-győztes „Nani” Roma volt a leggyorsabb – nem először a verseny történetében, hiszen 2013-ban egyszer már nyert itt. „A szakasz maga nagyon nehéz volt – a körülmények mindenki számára egyformák, úgyhogy ugyanazt a feladatot kellett megoldanunk, de el kell mondanom, hogy rettenetesen nehéz volt a víz és a sár miatt. Később kicsit felszáradtak az utak, s jó kis csata alakult ki köztem és a csapattársam között. Örülök, hogy újra nyerni tudtam a HunGarian Baján, újabb szép emlékkel távozom Magyarországról”

Csapattársa, a világkupa-éllovas Jakub Przygonski szerette volna kipróbálni, mire képes ezeken a nagyszerű pályákon optimális körülmények között, de ha nem, hát nem. Ő mindig ahhoz alkalmazkodik, amihez kell. „Trükkös szakasz volt, nagyon sokat csúszkáltunk – mondta Przygonski. – A féktávokon olykor túlcsúsztunk, a szakasz vége előtt öt kilométerrel pedig bal hátsó defektet kaptunk, de nem cseréltük le a kereket, elmentünk a célig. Később, amikor a tócsák már nem voltak olyan mélyek, szinte átrepült fölöttük az autó. Élvezetes küzdelem volt, és örülök, hogy tartani tudtam a lépést egy kétszeres Dakar-győztessel”.

A lengyel legfőbb riválisa, a 49. születésnapját éppen ezen a napon ünneplő Vlagyimir Vasziljev délelőtt három és félperces hátrányba került Przygonskihoz képest, méghozzá azért, mert miután a szakasz elején megelőzte az első helyen rajtoló Miroslav Zapletalt, kénytelen volt ő takarítani az utat. Ami ilyen körülmények között az átlagosnál is nehezebb feladat volt.

„Ilyen a tereprali, mindig ahhoz a körülményhez kell alkalmazkodni, ami adódik – mondta Vasziljev navigátora, Konsztantyin Zsilcov. – Azt tanultam annak idején Jean Louis Schlessertől, hogy ha nyerni akarsz, úgy is tudnod kell nyerni, hogy te rajtolsz elsőként… Nagyon fontos volt, hogy végig pontosan kövessük az itinert, mert könnyű volt letérni a helyes útról. Mi nem hibáztunk.”

A harmadik világkupa-aspiráns Martin Prokop is kapott egy defektet (jobb hátsót), ő ki is cserélte, igaz, nem túl gyorsan, mert a kavicsok és a sár miatt nehéz volt meglazítani a csavart. „A defekt után nem volt jó a ritmusunk, majd a mély víz egy helyütt megpördültünk, úgyhogy volt bőven kalandunk” – mondta Prokop, akinek végül meg kellett elégednie az ötödik hellyel.

A magyarok közül Lónyai Pál sajnos idejekorán búcsúzni kényszerült, mert tönkrement a kuplungja, Osváth Péter azonban „félig vakon” is küzdött az elemekkel és próbálta felvenni a tempót. „Beázik az autó, a szélvédő tetején folyik be a sáros víz és azt még letakarítani se tudjuk, hiszen belülről nincs ablaktörlőnk – mondta Osváth. – Négyszer is meg kellett állnunk emiatt, de amíg mentünk, jól mentünk. Délutánra megszűntek a gondok és szenzációs játékban volt részünk, amennyire bírtunk, siettünk, s ha a hetedik hely nem is tesz boldoggá, annak örülök, hogy ilyen rangos mezőnyben mérethettem meg magam.”

A motorosoknak talán még az autósoknál is nehezebb dolguk volt a mély vízben, de azért persze odatették magukat. A HunGarian Baja tavalyi győztese, Stefan Svitko ugyanakkor elismerte, annak ellenére, hogy sikerült megvédenie tavaly megszerzett elsőségét, nem volt könnyű dolga.

„Az átlagsebesség délelőtt nem volt túl magas, mert a pálya rettentően csúszott a sárban. Az elektronikával is támadt egy kis gondom: nem láttam, hogy milyen sebességgel megyek, úgyhogy nagyon kellett figyelni. A második szakasz már sokkal élvezhetőbb volt, boldog vagyok, hogy ismét sikerült megnyernem a HunGarian Baját.”

A második helyezett Mario Patrao is arra panaszkodott, hogy nem volt semmi tapadás. „Az autósok előttünk rajtoltak, így mély nyomokban kellett motorozni, úgyhogy be kellett látnunk, itt most a biztonságos célba érkezés a legfontosabb.”

A harmadik Jan Brabec nagyon sajnálta, hogy az eső teljesen tönkretette a pályát, mert nagyon szerette volna magát kipróbálni szárazon ezen a szakaszon. „Óvatosan kellett menni, mert könnyű volt kicsúszni a nyomvályúkból, ugyanakkor nem szabadott túl lassúnak lenni, hiszen ez mégiscsak egy verseny. Méghozzá kőkemény verseny, amely remek felkészülést jelent a Dakarra.”

A FIM Baja világkupa összetett pontversenyét vezető Mohamed Al Balooshi a versenyt a hatodik helyen zárta, pedig szembemotorozásért kétórás büntetést kapott, de nem bosszankodott emiatt, hiszen a FIM Baja világkupát így is sikerült megnyernie.

„Az eső mindent megváltoztatott, nagyon más volt a pálya, mint gondoltam. A végén nagyon kellett a szerencse, hogy egyáltalán be tudjam fejezni az első kört, mert víz került az üzemanyagpumpába, úgyhogy izgultam, hogy egyáltalán elérjem a szervizparkot. De a motor ott már jó kezekbe került, a szervizcsapat megoldotta a problémát, úgyhogy a második körre már tökéletes technikával tudtam kimenni” – mondta Al Balooshi.

A side by side kategóriában szintén egy Dakar-győztes, Dirk von Zitzewitz négyből négy szakaszt megnyert – igaz, a riválisokhoz hasonlóan ő is úgy nézett ki, mintha meghempergett volna a sárban. Meg is tette néhányszor, s mivel ezek a szöcskék meglehetősen alacsonyak, jobb esetben csak a bokájáig ért a víz, rosszabb esetben benne ült. „Nagyon sáros és csúszós pályákon autóztunk, azt próbáltuk felmérni, mennyi potenciál rejlik az autónkban – mondta Von Zitzewitz, aki az itinert cserélte kormányra. – Nem nyomtam ész nélkül, mert túlmelegedett a hajtás és nem akartam kockáztatni. A második kört már sokkal jobban élveztem.”

A magyarok közül a Gyimóti Péter, Demeter János kettős volt a legeredményesebb – a hatodik helyen ért célba.

A kamionosok mezőnye alaposan megfogyatkozott már az első körben: Marc Leeuw és Kovács Miklós maradt csak versenyben, a többiek ilyen-olyan problémák miatt (kiszakadt futómű, defekt, elakadás) kénytelenek voltak kiszállni a küzdelemből. „Kicsit sok a víz és a sár, de élvezem a versenyt, kár, hogy a vetélytársak közül sokan kiestek – mondta Leeuw, aki nálunk futja pályafutása utolsó viadalát. – Tizenkét éve versenyzek, túl vagyok három Dakaron, úgy érzem, itt az ideje, hogy visszavonuljak.”

Kovács Miklósnak ezzel szemben eszében sincs visszavonulni, sőt, még tetszett is volna neki a szakasz, ha nem megy tönkre az ablaktörlő lapát a kamionján. „Száz kilométert mentünk ablaktörlő nélkül, úgyhogy szinte semmit sem láttunk – csúszkáltunk keresztbe-hosszába, többet voltunk az út mellett, mint rajta” – mondta Kovács.

A quadosok versenyét szoros küzdelemben a portugál Armando Martins nyerte.

A nap végén a gyönyörű veszprémi Óváros téren tartották meg az ünnepélyes célceremóniát, a győztesek pedig boldogan emelték a magasba a méltán világhírű Herendi porcelántrófeákat, amelyek remekül passzoltak a verseny színvonalához.

Foto Háfra Zsolt alapjárat.hu

Eredmények: http://www.chronomoto.hu/livetiming/hungarianbaja/?cat=0