Szombaton Esztergomban rajtol a Backyard Ultra csapat-világbajnokság, ahol 15 magyar futó áll rajthoz. Hogy a hazai backyard-mozgalom idáig eljutott, abban kulcsszerepe van Baranyai Máténak, a balatonfüredi BAC vezetőjének, versenyszervezőnek és a magyar backyard-válogatott korábbi kapitányának. A Runner’s Magnak adott interjúban a klub útjáról, a magyar ultrafutás helyzetéről és egy új, kétnapos balatoni versenyről beszélt.
Baráti kocogásból ultrafutó műhely
A BAC elődje, a Balatonfüredi Futó Cimborák 2008-ban még kötetlen baráti társaság volt: hétvégi közös futások, utána közös ebéd, néha egy-egy környékbeli verseny. A tagság szűk volt, főleg helyi sportolókból állt, az atlétikai élet szervezett világába nem igazán merültek bele.
Az évek során a klub egyre nyitottabb lett a versenyzés és az új tagok felé, a távok pedig egyre hosszabbak lettek. Nagyjából 2016-ra vált egyértelművé, hogy a csapatot leginkább az ultrafutás vonzza. Baranyai Máté szerint ez nem tudatos stratégia volt, hanem természetes fejlődés – amikor viszont az irány kirajzolódott, a cél már az volt, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőle. Bővült a tagság, és egyre több, egyre izgalmasabb versenyt szerveztek, hogy népszerűsítsék a szakágat. Ma a klubnak több mint 300 tagja van.
Egy tihanyi kísérletből világrekord
Máté saját bevallása szerint a legnagyobb hajtóereje az, hogy létrehozhat valamit. Jó példa erre a backyard ultra hazai története: az első tihanyi versenyt úgy szervezte meg, hogy még nem is ismerte a formátum nemzetközi szabályait – akkor óránként valamivel több mint 7 kilométeres kört kellett teljesíteni.
Nem sokkal később a nemzetközi backyard-szervezők e-mailben keresték meg, és arra kérték, hogy a versenyt a hivatalos szabályok szerint rendezze, hogy az eredmények összevethetők legyenek a világ többi versenyével. Igent mondott, és ezzel Magyarország bekapcsolódott a backyard ultra nemzetközi vérkeringésébe.
A magyar csapat kapitányaként két világbajnokságon vett részt. Az elsőn a válogatott hatodik lett, és csapatként világrekordot állított fel: a 15 magyar futó egészen addig együtt maradt a pályán, amíg a mezőnyben egyetlen más csapatnak sem sikerült. A szakág vezetését és a kapitányi posztot később Pósa Tibor vette át, mert Máté más típusú versenyek szervezésére szeretett volna koncentrálni – ő vezeti a mostani esztergomi vb-n is a csapatot.
Új tavaszi verseny: Balaton100 Supermarathon
A legfrissebb projekt a Balaton100 Supermarathon. Az ötlet abból született, hogy 2027-ben nem rendezik meg a Balaton Szupermaratont (BSZM). Baranyai Máté Kocsis Árpival egyeztetett, és úgy döntött: nem hagyja a futókat tavaszi balatoni élmény nélkül.
A verseny központja Balatonfüred lesz, a futók pedig az északi part mentén haladnak: az egyik nap nyugati, a másik nap keleti irányban. A két nap egy-egy 50 kilométeres szakaszának összesített eredménye adja ki a 100 kilométert. Az egyéni 100 kilométer mellett páros és négyfős váltóval, valamint rövidebb egyéni távokkal is készülnek a szervezők, akik egy évkezdő, közösségi, jó hangulatú eseményt szeretnének.
A februári Schiller Szerelmesfüred népszerűsége miatt a Balaton100 külön helyet kap a naptárban. Máté hangsúlyozta, hogy a márciusi Balaton-kerülés 2028-ban is a BSZM-hez tartozik; ha a futók elégedettek lesznek, a Balaton100 folytatódhat, de egyelőre a 2027-es kiírásra figyelnek. Az új verseny névadó támogatója a Schiller, emellett a szervező régi támogatója, a Hammer Nutrition is mellé áll – Máté mindkét partner véleményét és segítségét kikérte a tervezésnél.
„Valami visszatartja” – a magyar ultrafutás helyzete
Baranyai Máté szerint a világ ultrafutása gyorsabban fejlődik, mint a magyar. Itthon is vannak világszínvonalú sportolók, tehetséges fiatalok és egyre felkészültebb edzők, de hiányzik egy erős szervezőerő, amely összefogná és képviselné a szakágat. Pozitív példaként Lengyelországot említette, és Horvátországot is jó úton látja, Magyarország viszont szerinte stagnál.
A Magyar Atlétikai Szövetséggel (MASZ) kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ultrafutás a tagdíjakon, versenyengedélyeken és egyéb befizetéseken keresztül nettó befizetője a szövetségnek, cserébe azonban kevés támogatást kap – a világbajnokságokra például a futók önköltségen utaznak. Szerinte az új vezetésnek el kellene ismernie a magyar ultrafutó világbajnokokat, és egyenrangú partnerként kezelnie a szakágat; ha ez nem működik, egy önálló ultrafutó-szövetség létrehozását tartaná indokoltnak.
A magyar bajnokságokat sem tartja szerencsésnek erőltetni a mostani formában, mert néhány egyesületen kívül kevesen veszik komolyan őket, a szövetség a díjátadókon sem képviselteti magát, a versenynaptár egyeztetésére pedig sosem hívták össze a szervezőket. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem akar konfrontálódni, mert a konfliktusok végül mindig a sportolókat sújtják, és nem kételkedik a jó szándékban – szerinte egyszerűen lehetne jobban és ügyesebben csinálni.
Célok öt év múlva
A következő öt évre Máté a klubjában a mostani több mint 300 tag megtartását, 10–12 feltörekvő fiatal ultrafutó kinevelését és 20–30 új tag érkezését tűzte ki célul. Szeretné, ha 100–120 kisiskolás futna rendszeresen a balatonfüredi Tagore sétányon Nemes László edző vezetésével, és bízik benne, hogy a klubnak egyszer saját atlétikapályája is lesz. A legbüszkébb pedig arra lenne, ha a futói elérnék a céljaikat, és megélhetnék az álmaikat.
Ez a cikk a Runner’s Mag „Baranyai Máté: »A magyar ultrafutás többre lenne képes, de valami visszatartja«” című interjújának szemléje (szerző: Nedjalkov Balázs). Az eredeti cikket teljes terjedelmében itt tekintheted meg: runnersmag.hu – Baranyai Máté-interjú
Nyitókép és fotók: Baranyai Máté / Runner’s Mag
Szólj hozzá