A kerékpáros közlekedés jelenét és jövőjét, a közösségi kerékpárrendszerek különbségeit és hasonlóságait, valamint a biciklizés szerepét a metrópótlásban – ezeket vitatták meg egy kerekasztal-beszélgetésen az osztrák és a magyar főváros szakemberei.
Kerékpáros Kerekasztal címmel rendezett találkozót az osztrák és a magyar főváros szakemberei számára az Eurocomm-PR – Bécs Város Külképviseleti irodája 2017. szeptember 21-én. Az osztrák fővárost Martin Blum, Bécs kerékpárosügyi megbízottja, Dr. Hans-Erich Dechant, a Citybike Wien ügyvezetője valamint Daniel Böhm, a Bécsi Mobilitási Ügynökség munkatársa képviselte. A szakmai fórumon a BKK Zrt. részéről Nyul Zoltán stratégiai és innovációs igazgató, Berecky Ákos innovációs főmunkatárs valamint Dalos Péter, a MOL-Bubi termékmenedzsere vett részt. A BKV Zrt.-t Szedlmajer László, az Autóbusz és Trolibusz Üzemeltetési Igazgatóság vezérigazgató-helyettese képviselte, a Magyar Kerékpárosklub részéről pedig Kürti Gábor elnök és Halász Áron alelnök vettek részt a két főváros közötti tapasztalatcserén. A budapesti kerületeket Virág Benedek, az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője valamint Merker Viktor, Zugló Önkormányzatának senior projektreferense képviselte.
Bringázás Bécsben és Budapesten: párhuzamok és sajátosságok
A találkozó kezdetén a résztvevők megismerhették a két főváros stratégiai terveit a fenntartható közlekedés fejlesztésére. Ennek során kiderült, hogy a Bécsi Mobilitási Terv és a Balázs Mór-Terv ugyanazt a célt tűzte ki: 80%-ra növelni a fenntartható közlekedés arányát, illetve 30%-ra visszaszorítani az autós közlekedést. A különbség csupán abban van, hogy Bécs 2025-re, Budapest pedig 2030-ra szeretné elérni ezt az arányt.
A szakmai fórumon mindkét főváros bemutatta a kerékpáros közlekedés ösztönzését célzó intézkedéseit és projektjeit, amelyeket sikeres kerületi kezdeményezésekkel egészítettek ki Óbuda és Zugló képviselői. Bécs és Budapest szakemberei egyaránt egyetértettek abban, hogy az egyes kerületekben eltérő a kerékpáros közlekedés iránti elkötelezettség, illetve a fejlesztések során nem szabad közigazgatási egységekben gondolkodni.
A kerekasztalon szó esett arról is, hogy Bécsben az 1990-es évek óta van hangsúlyos szerepe a kerékpározásnak a városfejlesztésben, míg Budapesten ekkor vette kezdetét a kerékpáros szubkultúra kialakulása, ekkor alakultak az első civil szervezetek, indultak az első kezdeményezések.
Citybike vs. MOL-Bubi
A Bécs-Budapest Kerékpáros Kerekasztal másik fő témája a bécsi és a budapesti közösségi kerékpárrendszerek voltak, amelyek mindkét fővárosban nagyon népszerűek. Noha a két rendszer néhány dologban alapvetően eltér egymástól, ezek a különbségek lehetőségeket is rejtenek magukban. Ugyanakkor mind a Citybike-nak mind a Bubinak ugyanazzal a fő kihívással kell szembenéznie: a versenytársak megjelenésével.
A kerékpározás szerepe a metrópótlásban
Nagy várakozás övezte a szakmai találkozó harmadik témáját, a metrópótlást kerékpárral, amiben Bécs már nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Ott tavaly, az U4-es metróvonal felújításakor ösztönözték az embereket arra, hogy pótlóbuszok helyett inkább biciklivel járjanak munkába. A kampány hatására óriási tömeg kezdett biciklizni, amelynek jelentős része a későbbiekben is maradt a bringánál. Hasonló kampányt tervez a Magyar Kerékpárosklub is, akik a BKK-val és a BKV-val is szeretnének együttműködni, hogy minél több ember számára legyen igazi alternatíva a kerékpározás a budapesti M3-as metró felújítása idején.
Bécs tapasztalata összességében az, hogy csak folyamatos, intenzív erőfeszítésekkel lehet folyamatos növekedést elérni a kerékpározásban, illetve, hogy a nagy városfejlesztési projektek esetében jövőképet kell adni az embereknek, hogy könnyebben megértsék és elfogadják a változásokat.
Szólj hozzá