Keresés
Close this search box.
Blaskó Mihály és Ferenczi István az indiai Himalájában, a HELL Race-en

Oda-vissza a legenda nyomában: Blaskó Mihály és Bogár János az Authentic Phidippides Runon

Két magyar ultralegenda az Authentic Phidippides Runon – Athén–Spárta–Athén, és idén még tovább, egészen Marathónig

A Spartathlon a világ egyik legismertebb ultrafutó versenye: 246 kilométer Athéntól Spártáig. Van azonban egy verseny, amely ott kezdődik igazán, ahol a Spartathlon véget ér. Az Authentic Phidippides Run mezőnye Leonidász spártai szobránál megfordul, és ugyanazon az ókori úton visszafut Athénba. November 19-én rajtol a jubileumi, tizedik kiadás, és hat magyar is rajthoz áll. A hosszabb, Marathónig tartó távon Blaskó Mihály, Sárosi Gyula és Boros Richárd, a klasszikus oda-vissza távon Bogár János, Csingár István és Varga Róbert indul. Közülük ketten, Blaskó Mihály és Bogár János, a Hammer Nutrition Hungary nagyköveteként vágnak neki a négynapos útnak.

A futár, aki nem állt meg Spártában

Kr. e. 490-ben a perzsa sereg Marathónnál szállt partra. Az athéni hadvezérek Pheidippidészt, a hivatásos futárt küldték Spártába segítségért. Hérodotosz szerint a futár már az indulását követő napon Spártában volt. A legendát a maraton tette világhírűvé, pedig a történetírók szerint Pheidippidész igazi teljesítménye ez volt: Athéntól Spártáig, majd vissza, néhány nap alatt nagyjából ötszáz kilométert futott.

A modern Spartathlon 1983 óta idézi fel az út első felét. Az Authentic Phidippides Run, vagyis a „hiteles” Pheidippidész-futás az egészet: oda és vissza is. Az útvonalat Takis Skoulis jelölte ki, és a 2026-os jubileumi kiadást a szervezők neki ajánlják.

Az Authentic Phidippides Run 2026-os, jubileumi plakátja
Az Authentic Phidippides Run 2026-os, jubileumi plakátja. Forrás: Authentic Phidippides Run

Két táv, egy őrület

Az idei, tizedik versenyt november 19. és 23. között rendezik, és két hivatalos táv közül lehet választani:

  • Athén–Spárta–Athén: 485,3 km. A klasszikus oda-vissza táv, amelyet a futók egyszerűen csak „négyszázkilencvenként” emlegetnek.
  • Athén–Spárta–Athén–Marathón: 524,9 km. A jubileumra kiegészített táv: Athénba visszaérve még egy maratonnyi út vár a mezőnyre, egészen a csata helyszínéig, Marathónig.
Az Authentic Phidippides Run két távjának térképe: 490 és 525 km
Az Authentic Phidippides Run két távjának térképe: 490 és 525 km. Forrás: Authentic Phidippides Run

Az útvonal Eleusziszon, Megarán, az ókori Korinthoszon és Nemeán át vezet. Ezután az 1227 méteres Artemisio-hágón kell átkelni, majd Tegeán és Tripolin keresztül jutnak le a futók Spártába, Leonidász szobrához. Onnan ugyanezen az úton vissza. A pályán 77 frissítőpont és 11 központi állomás van, ahol meleg étel és pihenési lehetőség várja a versenyzőket. Mindenki SOS-gombos GPS-nyomkövetővel fut, és az orvosi ügyeletet a görög mentőszolgálat biztosítja. Kvalifikációs szintidő nincs, a szintidők viszont szigorúak. A korábbi kiadásokon az oda-vissza távra összesen 104 óra állt rendelkezésre.

Ez négy nap és négy éjszaka futás két hegyláncon át, oda és vissza. Kevés alvással, a test minden jelzése ellenére.

Blaskó Mihály – a 104 kilós vendéglátóstól a Himalája dobogójáig

Blaskó Mihály története nem versenyzői karrierként indult. Monorierdőn nőtt fel tanár szülők gyermekeként, és a vendéglátásban dolgozott. Ma is egy budai bisztró vezetője. Egy esküvői fotón döbbent rá, mennyire megváltozott: 104 kilót mutatott a mérleg. Az első futása egy másfél kilométeres kör volt, nagyjából negyedóra alatt. Akkor még csak fogyni akart.

Aztán jött az élet. Egy hónapon belül elveszítette az édesapját, és elvált. Úgy döntött, nem áll meg, hanem fut tovább, egyre hosszabb távokon. Hat Ultrabalaton, két önellátó „privát” Ultrabalaton, két Spartathlon, egy dupla Ironman, a Milánó–Sanremo ultra, két sárvári 24 órás verseny, backyard- és 48 órás versenyek követték egymást. Teljesítette az ötnapos, 230 kilométeres perui Jungle Ultrát is, ahol minden felszerelését a hátán vitte.

Az Authentic Phidippides Run Blaskó Mihály versenye. Első magyarként teljesítette a 490 kilométeres oda-vissza távot. Akkor 44-en indultak, húszan értek célba, ő tizennegyedikként, 97 órán belül. Azóta háromszor ért célba. 2025-ben 87 óra 23 perccel kilencedik lett a férfiak között, és hét órával javította meg korábbi, 94 órás egyéni csúcsát. Spártába 36 órán belül ért le, másfél-két órával a tervezett előtt, és 350 kilométer után is futott még erős szakaszokat. Mindezt kísérő nélkül, egy 3–4 kilós hátizsákkal, a ruháit és az ételét előre leadott csomagokban küldte az állomásokra.

Edzője nincs, egyedül készül. Az utolsó áttörést az erősítő edzések hozták. A verseny számára személyes is: a novemberi időpont egybeesik édesapja halálának évfordulójával. 2025-ben a Budapest Honvéd mezében futott, a kedvenc csapatáéban.

Blaskó Mihály és Ferenczi István az indiai Himalájában, a HELL Race-en
Blaskó Mihály és Ferenczi István az indiai Himalájában, a HELL Race-en. Fotó: Blaskó Mihály

2026 eddig is nagy év volt neki. Az indiai Himalájában rendezett, 217 kilométeres, csaknem 5000 méterig emelkedő HELL Race-en barátjával, Ferenczi Istvánnal 42:46:52 alatt második lett. A jubileumi Phidippidesre már tavasszal kimondta a célt: ezúttal a hosszabb, Marathónig tartó távon áll rajthoz. Ha arról kérdezik, mi a titka, két szóban felel: fokozatosság és kellő pihenés.

Bogár János – a magyar ultrafutás élő legendája

Ha a magyar ultrafutásnak van élő legendája, az Bogár János. 1964-ben született Miskolcon. A futással a békéscsabai katonai szolgálata alatt kezdett, a szabadidejét is edzéssel töltötte. Az ultratávok és a vegetáriánus életmód felé Schirilla György egyik könyve terelte.

Az eredménylistája lenyűgöző. 1990-ben harmadik lett a Spartathlonon, 1991-ben pedig 24:15:31-es idővel megnyerte. Ő volt az első magyar férfi győztes a világ egyik legrangosabb ultraversenyén. 24 órás Európa-bajnok, hatszoros győztese a Bécs–Budapest szupermaratonnak, amely a kilencvenes években Közép-Európa legrangosabb szakaszversenye volt. Hétszer nyerte meg a madridi 100 kilométeres versenyt. A 24 órás futásban 263,172 kilométerrel, 100 kilométeren 6:31:35-tel állított fel országos csúcsot. Az Ultrabalatont kétszer nyerte meg, 2007-ben 18:50:06-os pályacsúccsal, és emlékezetes csatát vívott a görög Jannisz Kourosszal, minden idők egyik legnagyobb ultrafutójával. Az Ultrabalatonon máig ő az 1-es rajtszám örökös birtokosa.

A számok mögött ritka sportemberi tartás áll. 2009-ben Fair Play-díjat kapott, 2016-ban beválasztották a Magyar Ultrafutók Hírességek Csarnokába. Több mint kétezer versenyen állt rajthoz, és a lábában ma már jóval több mint 338 ezer kilométer van. Úgy tartják róla, legszívesebben két testben élne, hogy egyszerre több versenyen is indulhasson. A versenydíjait mindig a felkészülésére és a következő versenyeire fordította.

A kora sem lassítja. 2025-ben 61 évesen ismét célba ért a Spartathlonon, 32:55:15-ös idővel. Tavaly a Phidippidesen is rajthoz állt, de egy kutyaharapás miatt fel kellett adnia. Idén visszatér, hogy befejezze, amit elkezdett, a klasszikus Athén–Spárta–Athén távon.

Két út, ugyanaz a szellem

Blaskó Mihály útja a változásról szól: arról, hogy a futás hogyan fordíthat meg egy életet. Bogár János pályája a kitartásról: harmincöt évvel Spartathlon-győzelme után is ugyanazon az ókori úton fut. Novemberben mindketten Pheidippidész nyomában járnak, és mindkettőjüket ugyanaz hajtja: megmutatni, hol van az emberi teherbírás határa, és hogy még az után is van tovább.

Bogár János a versenyre előkészített Hammer Nutrition-termékekkel
Bogár János a versenyre előkészített Hammer Nutrition-termékekkel. Fotó: Bogár János

A Hammer Nutrition Hungary büszkén áll nagykövetei mögött. Négy nap és közel ötszáz kilométer alatt a frissítésen sok múlik: a leadott csomagok tartalmán és azon, hogy a szervezet a negyedik éjszakán is megkapja, amire szüksége van. A Sportime olvasóival együtt szurkolunk nekik!

Tények röviden

  • Verseny: 10th International Authentic Phidippides Run
  • Időpont: 2026. november 19–23.
  • Távok: Athén–Spárta–Athén 485,3 km · Athén–Spárta–Athén–Marathón 524,9 km
  • Útvonal: Eleusziszon, Megarán, Korinthoszon, Nemeán, az Artemisio-hágón (1227 m), Tegeán és Tripolin át Leonidász spártai szobráig, majd vissza
  • Ellátás: 77 frissítőpont, 11 központi állomás meleg étellel és pihenőhellyel, GPS-nyomkövetés
  • Magyarok a rajtnál: 524,9 km: Blaskó Mihály (Hammer-nagykövet), Sárosi Gyula, Boros Richárd · 485,3 km: Bogár János (Hammer-nagykövet), Csingár István, Varga Róbert

A szerzőről

Szólj hozzá

Kapcsolódó bejegyzések

Scroll to Top