Keresés
Close this search box.
Magyar ultrafutók egy kör végén a Backyard Ultra csapat-vb esztergomi versenyén, ahol Sárosi Gyula 62 kört teljesített

Sárosi Gyula backyard-interjú: hallucinációk, egy nem létező fa és a száz óra álma

Sárosi Gyula backyard-versenye 62 óra futás után ért véget a Backyard Ultra csapat-világbajnokság esztergomi helyszínén: a harmadik éjszakán már képzelt szörnyek és egy nem létező fa állították meg a 63. körön. A magyar mezőny második legjobbja a Nemzeti Sport Csupasport rovatának adott interjúban beszélt a kialvatlanságról, a hallucinációkról, a csalódásról és arról, miért hisz továbbra is a száz órában.

Mi állította meg Sárosi Gyulát a backyard-vb 63. körén?

A 2026. október 17-én, szombaton 14 órakor rajtolt magyar versenyen minden egész órában egy 6706 méteres kört kellett lefutni, és a következő óra rajtjára vissza kellett érni a rajtkarámba. Sárosi Gyula 62 kört, 415,8 kilométert teljesített, és egészen a harmadik éjszakáig Kertész Ádámmal ketten maradtak versenyben. A győzelem végül Kertészé lett, aki a 63. kört egyedül is teljesítette, így 422,5 kilométerrel zárta a magyar versenyt – erről a csapat-vb magyar versenyének végeredményéről szóló cikkünkben részletesen írtunk.

Az interjúból most az is kiderül, mi történt az utolsó órában. Sárosi még elindult a 63. körre, de a pályán megállította egy fa, amely valójában nem is létezett, és amelyről – ahogy elmondta – képzelt szörnyek másztak le. Ott földbe gyökerezett a lába, és mentálisan már nem tudta összeszedni magát. Pósa Tibor csapatmenedzser kísérte vissza a rajtba, és ezzel véget ért a versenye.

Hogyan hat a kialvatlanság a backyard ultrafutókra?

Sárosi szerint számára a sötétben futás mindig hatalmas kihívás, és nála az első éjszaka ugyanolyan nehéz, mint a harmadik. Az első holtpont már nagyjából tíz óra után megérkezett, hajnalban pedig nagyon elálmosodott, de a reggel visszaadta az erejét. A stratégiája az volt, hogy ötvenperces köröket fusson: így óránként hét-nyolc perc jut alvásra, ennél kevesebbel azonban hosszú távon nem lehet bírni.

Negyven óra felett – mondta – már fényes nappal is jöhetnek a kialvatlanság okozta hallucinációk. Tudta, hogy csak képzelődik, mégis zavarták a körülötte lebegő szörnyek, a harmadik éjszakára pedig rendszeressé váltak a látomások. Izomzatilag és fizikailag rendben volt, a figyelmét viszont teljesen elvonták a képzelgések: előfordult, hogy percekig csak a csuklóján lévő tetoválást bámulta. Az utolsó körök végén már sprintelnie kellett, hogy beérjen, így pihenésre egyáltalán nem maradt ideje.

Az utolsó három-négy kör előtt a segítőinek könyörgött, hogy ne kelljen kimennie, ők azonban azt tették, amit előzetesen kért tőlük, és nem engedték feladni. Sárosi szerint ilyenkor a futó már nem gondolkodik racionálisan, kívülről a segítők sokkal jobb döntéseket hoznak.

Miért nem elégedett Sárosi Gyula a 62 körrel?

A 62 kör kiemelkedő teljesítmény, Sárosi mégsem elégedett: az álma ennél sokkal több volt. Hosszú távú célja a száz óra backyardban, erre a versenyre reálisan hetvenhat órát tűzött ki maga elé, ettől pedig messze maradt. Úgy érzi, mindent kihozott magából, és elsősorban saját magával, a „démonjaival” vívott csatát.

Szerinte két kör, vagyis két óra hiányzott ahhoz, hogy kiérjen az éjszakából; magát ismerve utána új erőre kapott volna, és saját becslése szerint még nyolc-tíz kör is mehetett volna – ezt ő maga is csak feltételezésnek nevezte. Kertész Ádámnak gratulált: mint mondta, a győztesen nem múlt, hogy nem mehetett tovább. A párharc menetét az 53. kör utáni helyzetjelentésünkben is követtük.

Hogyan szerepelt a magyar válogatott a backyard csapat-vb-n?

A csapat-világbajnokságon minden nemzet a saját országában fut, a rangsort a 15 futó köreinek összege adja. A magyar válogatott a 69 nemzet közül a 14. helyen végzett. Pósa Tibor csapatmenedzser a Csupasportnak felidézte: 2022-ben 33 csapatból hatodikok, 2024-ben 61 ország közül tizenkettedikek lettek. A mostani eredmény kicsit elmarad a legutóbbitól, ugyanakkor heten döntöttek egyéni csúcsot, Kertész Ádám kilenc órával javította a saját rekordját, és a teljes, 15 fős csapat 33 óráig együtt volt a pályán, ami új magyar csúcs. Ebben a rangsorban az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és Belgium mögött ötödik lett a magyar csapat.

Sárosi a 14. helyről őszintén beszélt: szerinte elmaradtak a várakozásoktól, és bízik benne, hogy legközelebb jobban szerepelnek. Pósa Tibor úgy fogalmazott, Sárosi „legendásan” nem bírja az éjszakát, de amint feljön a nap, újra erőre kap, és ha sikerül megoldania az éjszakák menedzselését, elképesztő teljesítményre lesz képes. Hogy hol húzódik ma a backyard felső határa, azt jól mutatja Piotr Babis 109 órás King of the Hill-győzelme. Sárosi közben már újabb ultrakihívásban van: november 19. óta az Authentic Phidippides Run 524,9 kilométeres távján fut, a verseny állásáról folyamatosan tudósítunk. Arra a kérdésre, hogy meglesz-e a száz óra, Sárosi röviden válaszolt: „Hiszek benne.” Ha érdekelnek a hasonló történetek, a Futás rovatban további futó- és ultrafutó-híreket találsz.

A cikk az alábbi források alapján készült szemle. Az eredeti cikkeket itt tekintheted meg: Nemzeti Sport – Csupasport: „Démoni hallucináció: egy nem létező fa és szörnyek vetettek véget a versenyének” (szerző: Judi Ádám), Nemzeti Sport – Csupasport: „A backyard-vb tanulsága: nem lehet mindig kiemelkedőt nyújtani” (szerző: Judi Ádám)

Fotó: Sportime (archív, Backyard Ultra csapat-vb, Esztergom, 2026. október)

A szerzőről

Szólj hozzá

Kapcsolódó bejegyzések

Scroll to Top