A vívás, a kötélugrás és az asztalitenisz is helyet kap az elsősök testnevelésóráin jövő szeptembertől az egyik szegedi általános iskolában, amely a Barcelonától Seattle-ig népszerű Bicibusz programhoz is csatlakozott: a diákok hetente egyszer felnőttek kíséretével bringázhatnak be az iskolába.
Miért jó, ha a gyerekek a kosárlabdán, a focin, a tornán és a testnevelésórákon „szokásos” sportágakon túl más mozgásformákkal is megismerkedhetnek? Egy 2023-as amerikai kutatás szerint ez olyan fiatalok érdeklődését is felkeltheti a mozgás iránt, akik korábban nem tartották magukat sportosnak. Egy másik, a Journal of Physical Activity and Health című amerikai folyóiratban megjelent kutatás arra mutatott rá, hogy már a választás lehetősége is megmozgathatja a gyerekeket: a 6 évesek aktivitása 20,5 százalékkal magasabb volt, amikor kétféle helyett nyolcféle mozgásformát próbálhattak ki.
Ezért 2027 szeptemberétől megújulnak a testnevelésórák a szegedi Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégiumban. Az intézmény új sportprogramjának részeként – amelyet felmenő rendszerben vezetnek be – a jövő tanévtől az első évfolyamosok a vívással, a kötélugrással és az asztalitenisszel is megismerkedhetnek.
„A Karolina új iskolai sportprogramja minden elsős diák számára hozzáférhetővé teszi számos sportág megismerését és a sportolás közösségi élményét, legyen az labdajáték, torna, vívás vagy épp kötélugrás” – mondja Dr. Nagy Ágnes Virág, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának főiskolai adjunktusa, a sportprogram koordinátora és egyik kidolgozója. Kiemeli: a program bevezetésével azt szeretnék elérni, hogy a diákok megtalálják a számukra legvonzóbb mozgásformát, de az alsó tagozatosok kognitív fejlődését is szeretnék támogatni, hiszen ebben az életkorban a mozgás jelentősen hozzájárul az idegrendszer fejlődéséhez, a figyelem, a memória és a problémamegoldó gondolkodás erősítéséhez.
„Mára szinte mindenki tisztában van vele, hogy a rendszeres mozgás hozzájárul az egészség megőrzéséhez, a testi-lelki jólléthez. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a sport lehetőséget teremt az érzelmek megélésére, felismerésére és szabályozására is, miközben erősíti az önbizalmat és a kudarctűrő képességet” – hangsúlyozza Mezeyné Szatmári Tímea, a Karolina Iskola főigazgatója.
Heti 10 perc sport?
A Karolina Iskola reformja nem véletlenül a legkisebbeket érinti: a gyerekkori sportolás megalapozhatja a későbbi aktív életmódot. Egy tíz éven át tartó norvég vizsgálat szerint azok, akik korábban kezdtek el sportolni, és serdülőkorukban is kitartottak mellette, felnőttként gyakrabban mozogtak.
Ez itthon különösen fontos, a sportolás ugyanis sok magyar felnőtt életéből hiányzik: a KSH 2019-es egészségfelmérése szerint a 18 évnél idősebbek 59 százaléka még heti tíz percet sem sportol. Ráadásul a fiataloknál az ülő életmód abszolút jellemző: a 15–17 évesek 61 százaléka naponta legalább hét órát tölt üléssel vagy fekvéssel – az alvásidőn túl.
Barcelonától Szegedig számos városban együtt bicikliznek a suliba
A Karolina Iskola szeptemberben a nemzetközi Bicibusz kezdeményezéshez is csatlakozott: hetente egy napon a gyerekek közösen, felnőtt kísérőkkel, elsősorban szülőkkel együtt bicikliznek el az iskolába.
A Bicibusz Barcelonától Glasgow-n és Lisszabonon át Seattle-ig számos városban népszerű program, a felmérések szerint a vonzerejét nemcsak az alternatív közlekedési lehetőség, hanem a mozgás, a közös bringázás öröme és a nagyobb biztonságérzet adja.
Forrás: a Karolina Iskola sajtóközleménye. Nyitókép: illusztráció, Brett Wharton / Unsplash
Szólj hozzá