Keresés
Close this search box.
A budapesti Országház a Duna partján, illusztráció a budapesti olimpia 2036-os pályázatához

Budapesti olimpia 2036: Gyulay Zsolt szerint 400–450 fős magyar csapat indulhatna hazai rendezésnél

A budapesti olimpia 2036-os rendezése esetén 400–450 fős magyar csapat indulhatna a szokásos 160–180 helyett – erről Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélt 2026. november 19-én, csütörtökön az 5. Sport Forum Hungary kerekasztal-beszélgetésén. A pályázó városoknak 2027. március végéig kell elkészíteniük a mestertervet a NOB számára.

Mit mondott Gyulay Zsolt a budapesti olimpia 2036-os esélyeiről?

A Groupama Arénában rendezett konferencia idei fő témája a 2036-os nyári olimpiai és paralimpiai játékok budapesti rendezésének lehetősége volt. Az MTI beszámolója szerint Gyulay úgy fogalmazott: rendezőként 400–450 magyar sportoló indulhatna a játékokon, és egy hazai olimpiából hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő sportfejlesztési stratégia is születhetne.

A MOB elnöke érvként említette, hogy Közép-Európa még mindig fehér folt az olimpiai térképen, Magyarország pedig az olimpiai éremtáblázat első tíz helyezettje között egyedüliként nem rendezett még játékokat. A Nemzeti Sport szerint arra is kitért, hogy a pályázatot nem szabad átpolitizálni, ahogy a 2024-es próbálkozásnál történt, és nem új sportlétesítmények építését tervezik: a versenyszámok a Bécs–Budapest–Szeged–Debrecen tengely mentén oszlanának el. Az olimpia így kisebb lenne a Los Angeles-inél vagy a brisbane-inél, viszont átnyúlna az országhatáron.

Hogyan választja ki a NOB a 2036-os rendezőt?

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság átalakította a rendezőválasztást: a játékokat a pályázó városok, országok és régiók saját fejlesztési terveihez igazítják. Már idén februárban arról írtunk, hogy a NOB szerint finomítani kell a kiválasztási folyamatot. A Nemzeti Sport szerint Budapest riválisai India, Katar, Dél-Afrika, Dél-Korea, Németország és Törökország, vagyis hét jelölt maradt versenyben.

A mestertervet a Fővárosi Önkormányzattal közösen kell elkészíteni 2027 márciusáig. Ezután szűkül a mezőny, a NOB 2028 végéig stratégiai párbeszédet folytat a megmaradt jelöltekkel, a rendezőről pedig az MTI szerint 2029-ben dönt. Gyulay hozzátette: ha Budapest bekerül a szűkebb körbe, a MOB a nyilvánossággal párbeszédben mutatja be a pályázat részleteit.

Milyen budapesti fejlesztéseket gyorsíthatna fel az olimpia?

Karácsony Gergely főpolgármester a pályázat határozott támogatójaként a HÉV-vonalak felújítását, a ferihegyi vasúti kapcsolatot, a pesti alsó rakpart megújítását és a dél-pesti Diákvárost említette. Ezek szerinte olimpia nélkül is megvalósulnak a 2030-as évek közepéig, a játékok viszont határidőt szabnának és felgyorsítanák őket. A barnamezős területre tervezett Diákvárosnak már kész tervei vannak, az olimpiai falu mintájaként Párizst hozta fel.

A főpolgármester elmondta, hogy Pozsony és Bécs polgármesterével is tárgyalt egy közös, dunai koncepcióról, amelyben a folyó „köldökzsinórként” kötné össze a helyszíneket. Célként jelölte meg, hogy 2036-ra teljesen akadálymentes legyen a fővárosi közösségi közlekedés, és hangsúlyozta: a paralimpia ugyanolyan fontos, mint az olimpia. Az MTI szerint arról is beszélt, hogy a kormánnyal kötött megállapodás rendezte a főváros rövid távú pénzügyi gondjait.

Mennyibe kerülne és mit hozna egy budapesti olimpia?

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom alapító elnöke a legnagyobb országfejlesztési projektnek nevezte a játékokat, és a kiegyezés utáni, dualizmus kori fellendüléshez hasonlította a lehetséges hatást. Becslése szerint a rendezés 2029-től hét éven át növelheti a GDP-t, a központi költségvetést – magántőke bevonásával – évi 200–300 milliárd forint terhelné, a megtérülés pedig 7–8 milliárd euró lehet. Szerinte a pályázatot az euró bevezetéséhez is érdemes kötni, az uniós forrásokat pedig hibátlanul kell elkölteni.

A kerekasztal programjában Kelemen Árpád, a PwC sporttanácsadója is szerepelt. A magyar olimpiai sport közben már Los Angelesre készül: Major Veronika a dohai vb bronzérmével megszerezte az első magyar kvótát 2028-ra, az utánpótlás pedig hét éremmel zárt a dakari ifjúsági olimpián. További olimpiai hírek a Versenysport rovatban.

A cikk az alábbi források alapján készült szemle. Az eredeti cikkeket itt tekintheted meg: M4 Sport / MTI, Nemzeti Sport, Infostart

Fotó: Godot13 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0 (illusztráció)

A szerzőről

Szólj hozzá

Kapcsolódó bejegyzések

Scroll to Top