A manipuláció

Habár sok embernek e szó hallatán nem éppen pozitív gondolatok jutnak az eszébe, azonban közel sem mindig negatív tevékenység! Sőt a minél jobb sporteredmények elérésének céljából bevetve nagyon is pozitív módszer. Ennek a bemutatására kértük fel Ilyés Gyula hatdanos dzsúdómestert, aki nem mellesleg pszichológusként és coachként is foglalkozik sportolók felkészítésével.

Szinte minden emberi interakcióban benne van az érzelmi zsarolás egy formája, a manipuláció. Nincs ez másképp a sportban sem, itt ezen a színtéren is tetten érhető. Hogy ki manipulál, és milyen célból teszi, arra most nem térnék ki, az olvasó fantáziájára, tapasztalataira bízom. 

De nézzük, mi is az a manipuláció: a Wikipédia szerint ez egy kezelés, egy bánásmód, egyfajta befolyásolás. Célja mások attitűdjének, a beállítódásának az átformálása, a viselkedés, a cselekvés, az érzelmek megváltoztatása, átszervezése. A manipuláció leginkább megtévesztés, a befogadó számára nem ismert a valódi cél. 

A manipulációhoz, illetve az érzelmi zsaroláshoz szinte mindig negatív jelző társul, pedig pozitív értelemben, egy jól meghatározott célért, jövőért is használható.

Gondoljunk egy versenyfelkészítésre: mikor az edző már minden – általa ismert – eszközt bevetett, hogy a versenyző a sokszor emberfeletti munkát jó minőségben elvégezze. Vagy például az az eset, amikor egy eredményes szereplés után a versenyző „elszáll”. Lehet, hogy a pillanatnyi sztárság olyan mértékben romboló hatású, hogy az edzőnek, sportvezetőnek nem marad más, mint manipulálni a versenyzőjét, hogy visszataláljon a helyes útra. Viszont nagyon fontos, hogy ebből nem kell, és nem is szabad rendszer csinálni!

A teljesítmény irányába ható, úgynevezett teljesítménykommunikációval – miután „elült a vihar” – mindez megbeszélhető, tisztázható, jó irányba terelhető. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy minden konfliktushelyzetben mindkét félnek van valamilyen saját igazsága, amit érvényre akar juttatni.

A meggyőzésnél a befolyásoló szándéka ismert a befogadó előtt. Általánosságban elmondható, hogy a manipulátor nem engedi meg a másik félnek, hogy önszántából tegye azt, amit szeretne. A manipuláció mindig az érzelmekre hat, és próbálja a másik fél gyengeségeit felhasználni céljai elérésére. A manipulátor eszköztárában a bagatellizálás, a figyelemelterelés, a racionalizálás, az áldozat-, illetve a szolgaszerep, a hízelgés,  abűnbakképzés széles tárháza szerepel. A manipulációnak igen súlyos következményei lehetnek, ugyanis például az önbizalmat a nullára csökkentheti. A manipulált fél egy idő után megkérdőjelezi a saját döntéseit, igazát. Rendszeresen fog jelentkezni a bűntudat, mindenért önmagát fogja hibáztatni, és még a depresszió tünetei is megjelenhetnek. Az érzelmi zsaroló fenyeget. Jóindulatát csak akkor garantálja, ha az ő elképzelései szerint alakulnak a dolgok. Az érzelmi zsarolást táplálja a visszautasítástól való félelem, zsarolással biztosabbnak tűnik az eredmény. 

A manipulátor négy fő típusa: 

• büntető – büntetést helyez kilátásba, ha nem az elképzelései szerint alakulnak a dolgok. 
• önbüntető – aki azzal fenyegetőzik, hogy magában tesz kárt, vagy rosszul lesz satöbbi. 
• szenvedő – gyengének, szenvedőnek mutatja magát. 
• ígérget – fűt-fát ígér, hogy a másik megtegye, amit ő akar. 

A manipulátor gyenge pontokra utazik. Ilyenek a félelmek, a túlzott kötelességérzet, a bűntudat. De vajon miért manipulál? Általában a következő lehetőségek állnak fenn:

– mert képtelen veszíteni,

– nem tudja elviselni a csalódást,

– a legkisebb akadályt is katasztrófának éli meg,

– igyekszik bebiztosítani magát a veszteségek ellen,

– nem bírja a visszautasítást.

Azonban mit tegyünk, ha egy manipulátorral van dolgunk, és hogyan kezeljük?

1. Ne hagyd, hogy rosszul bánjanak veled! 
2. Ne zökkentsen ki túlságosan a probléma kezelése! 
3. Nézz szembe a problémával! 
4. Legyél őszinte magaddal! 
5. Ne akar bosszút állni! 
6. Gondolj rájuk úgy, mint fejlődési lehetőségre! 

Elkerülhető a manipuláció a karizmatikus jelenléttel. A karizmatikus személyiség karizmatikus jelenléte azt a viselkedést takarja, amikor már a megjelenésünkkel tiszteletet ébresztünk, és ennek megfelelő figyelmet, tiszteletet és megbecsülést kapunk. A manipulátorok is respektálják az ilyen magatartást, és más célpontot keresnek maguknak. Ez döntően genetikai adottság, de fejleszthető is. Egy másik jó módszer a manipulátorok ellen az asszertivitás, vagy más néven az érdekérvényesítő képesség. Ennek lényege, hogy jogainkat úgy juttatjuk érvényre, hogy közben viselkedésünkkel nem sértjük mások jogát ugyanezen jogokhoz. Ha eredményesen akarunk szembeszállni zsarolóinkkal, meg kell tanulnunk másképpen reagálni, másképpen kommunikálni a kapcsolatainkban, mint idáig tettük. Fontos, hogy képesek legyünk átalakítani reakcióink érzelmi színezetét. 

Az érzelmi zsarolás megszüntetéséhez szükséges változás bennünk és kapcsolatunkban egyaránt csak lépésről lépésre járhat sikerrel. Személyiségünknek két területén kell megváltoznia: az egyik a viselkedésünk, a másik az érzelmi szerveződésünk területe. 

Stratégiát kell váltani! 

Az érzelmeinkkel való visszaélés csak akkor fog megszűnni, ha változtatunk kapcsolati stratégiáinkon, ha saját kezünkbe vesszük saját magunk irányítását. Meg kell tanulni a régi érzésekre új reakciókat adni, mégpedig úgy, hogy szembe tudjunk nézni azokkal, amelyeket a zsarolóink itt és most váltanak ki bennünk. Hiba abba a hitbe ringatnunk magunkat, hogy minden könnyen megy. Nem, nagyon is nehéz feladat, sokat kell foglalkozni vele, edzeni kell rá. A végeredmény szempontjából viszont megéri a befektetett munka, energia.

A változás félelmei univerzálisak, mindannyiunknál megjelennek, amikor elhagyjuk az addigi, biztonságosnak hitt cselekvésformáinkat.

Másrészről viszont megnyugtató érzés újra a kiegyensúlyozottság állapotában lenni. 

Gondoljunk csak bele, mennyi munka, izzadság, míg valaki versenyzővé válik. Mennyi lemondás, mennyi hit és akarat szükséges ahhoz, hogy valakiből élsportoló legyen. Rengeteg dolog kell a sikerhez. De megéri. 

Mint ahogy nem elég egyszer gyakorolni egy új technikát, nem elég egyszer részt venni egy konditermi edzésen, így az sem elég, ha csak keveset foglalkozunk a problémával, a megoldásra váró helyzettel. Csak a szisztematikus gyakorlás hozza meg a sikert. Nem szabad félúton, félmegoldásoknál megállni. Ehhez egyénre szabott „végigcsinálási stratégiát” kell alkotni. Mert mi a siker? Természetesen tengernyi definíció létezik rá. Az én olvasatomban a siker az, amikor a legjobb tudásunk és képességük szerint végigcsináljuk azt, amibe belekezdtünk!