Belégzéskor oxigén áramlik tüdőnkbe, és a vérárammal körbehalad testünkben. Ha bármi is akadályozza ezt a forgalmat, azt sejtjeink egészsége sínyli meg.
Az oxigénellátás növekedése megnyugtat, javítja az agyfunkciókat, a vérkeringést és a mozgáskoordinációt.
Manapság rengeteg dolog hat oxigénellátottságunk ellen. A légszennyezettség miatt eleve gyenge minőségű negatív töltésű ionokban szegény levegőt szívunk be, pedig a tiszta levegő jó hatással lehetne testi és szellemi egészségünkre. Életstílusunk is sokban hátráltatja az oxigénfelvételt. A hosszabb üldögélés, a stressz mind ezek közé tartozik. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a dohányzás milyen ártalmas, de azt már kevesen tudják, hogy a helytelen testtartás is hibás légzési szokásokat alakít ki, és szintén egészségünk romlásához vezet.
Légzésünk egyike azoknak a testfunkcióknak, amelyek önkéntelenek. A legtöbben több milliószor veszünk lélegzetet életünk során anélkül, hogy egyáltalán észlelnénk, holott ezt is képesek vagyunk kontrollálni – amint túl gyorsan kezdünk lélegezni, rájövünk, hogyan kell lelassítani. Lélegzetvételünk módja hatással van egészségünkre és érzelmeinkre egyaránt. Ha csak tüdőnk felső részébe szívjuk be a levegőt, és felületesen lélegzünk, nem juttatunk be elegendő mennyiségű oxigént szervezetünkbe. Általában mellkasunk és vállunk emelésével végezzük a belégzést, holott ha rekeszizmunkat is bevonnánk e műveletbe, tüdőnk alsóbb rétegeibe is bejuttathatnánk az oxigént.
Feszültségcsökkentő légzés
Ha valaki fél vagy pánikba esik, arra fogják biztatni, hogy lélegezzen mélyeket. A lélegzetvétel irányítása kiváló eszköz a stressz tüneteinek leküzdésére. Számos olyan elterjedt technika, amely a stresszel való megküzdést tűzte ki célul, alkalmazza a légzés tudatossá tételét – ilyen a meditáció, a jóga vagy az autogén tréning. Kiélezett helyzetekben testünk adrenalint áramoltat a szimpatikus idegrendszeren keresztül, meggyorsítva ezzel a légzést és a szívverést. Ilyenkor lélegzetvételünk felszínessé válik, és ennek ellensúlyozására még gyorsabban lélegzünk, míg csak ki nem alakul a hiperventilációnak nevezett jelenség, amely könnyen szédüléshez vagy ájuláshoz vezethet.
Keleti légzéstechnikák
A jógában és a csi-kungban is nagyon fontos a lélegzetvétel módja. A tanítványok mélyen, a rekeszizom segítségével lélegeznek be, megnyújtják a hasi légzés idejét. Ez lelassítja az egész folyamatot, és a lélegzetvétel száma csökken. Éppen azt kérik ugyanis tőlük, hogy csökkentsék egy percre jutó kilégzéseinek számát. A hétköznapi életben ennek megszokott mennyisége tizenhárom-tizenöt, ám gyakorlással három-ötre eshet vissza. Sőt a jóga és a csi-kung mesterei akár egyre is csökkenteni ezt a számot.
Szólj hozzá