távolságtartás pid christian fürthner

Bécsi kutatás: társadalmi környezettől függ a járványügyi szabályok betartása

Az, hogy valaki betartja-e a koronavírus miatt hozott járványügyi szabályokat, szorosan összefügg az egyén társadalmi környezetével – erre az eredményre jutottak a Bécsi Egyetem Gazdaságszociológiai Intézetének munkatársai egy most megjelent tanulmányban. A kutatás vezetője szerint egyértelmű politikai állásfoglalás és törvényi támogatás szükséges a kívánt cselekvés ösztönzéséhez.

Mi motiválja az embert arra, hogy gyakrabban hordjon maszkot, ritkábban menjen el otthonról, vagy éppen betartsa a kötelezően előírt távolságot? Hogyan függ össze az egyéni értékrend mások viselkedésével? Bernhard Kittel, Fabian Kalleitner és David Schiestl, a Bécsi Egyetem kutatói a PLOS ONE tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban ezekre a kérdésekre keresték a választ. A szakértők többek között arra jöttek rá, hogy az emberek akkor hajlamosak megszegni a járványügyi szabályokat, ha közvetlen környezetükben mások is ezt teszik, még akkor is, ha ezzel egészségüket kockáztatják.

Az Austrian Corona Panel Projects (ACPP) adatai alapján a szakemberek összesen 2.030 megkérdezett viselkedését analizálták 2020 és 2021 áprilisa között, tehát mielőtt a koronavírus elleni oltás általánosan elérhető lett volna Ausztriában. Ezek alapján megállapították, hogy az egyéni hajlandóság a szabályok betartására mindenekelőtt két tényezőtől függ: egyrészt attól, hogy az egyén maga mennyire ítéli veszélyesnek a helyzetet, másrészt a szociális normáktól, tehát mások ítéletétől és viselkedésétől, illetve a számukra kívánatos viselkedéstől.

Minél kockázatosabbnak ítél valaki egy helyzetet, annál inkább hajlandó a szabályokat betartani. Azonban nem a saját egészség a legfontosabb. Minél inkább követik mások a járványügyi előírásokat, annál inkább követik ezeket azok is, akik esetleg nem gondolják olyan kockázatosnak az akkori helyzetet. Az emberek utánoznak másokat, még akkor is, ha nekik személy szerint nem származik ebből előnyük. Ez fordítva is igaz: minél kevesebben tartják be a közvetlen környezetben a szabályokat, a csoportnyomás miatt annál kevésbé tartja be őket az egyén maga is, még ha a saját egészsége ezt is követelné meg.

Kulcsfontosságú, hogy politikailag egyértelműen közöljük a kívánt cselekvési irányt” – mondja Bernhard Kittel, az ACPP projektvezetője. Az önvédelem fontossága magától értetődő azok számára, akik magas egészségügyi kockázatot társítanak a Covid-19-hez, azonban az idegenek védelme, főleg egy anonim, gyakran nyilvános kontextusban korántsem ilyen egyértelmű. Az egyéni észlelés torzulása és az egyoldalú médiaérdeklődés miatt ugyanis a megszokottól eltérően cselekvő emberek gyakran nagyobb számban vannak jelen a nyilvánosság előtt, ami miatt arányukat a lakosságon belül gyakran túlbecsülik. Az olyan gondolatok, mint „úgysem visel senki más maszkot” vagy „én vagyok az egyetlen, aki távolságot tart itt” aláássák a társadalmi normákat, és gyakorlatilag lehetetlenné teszik a megelőző intézkedések végrehajtását.

Kittel ezért a prevenciós intézkedések betartására törekvők politikai támogatásában látja a siker zálogát. „Az egyén nem érvényesülhet olyan társadalmi környezetben, amely figyelmen kívül hagyja az intézkedéseket, mert így csak marginalizálja magát. Törvényi kötelezettséget kell előírni a megelőző intézkedések betartására, amelyekre hivatkozni lehet, amikor az ember azt akarja, hogy meghallgassák” – mondja a szakember.

(nyitókép: PID/Christian Fürthner)

A szerzőről

Szólj hozzá

Kapcsolódó bejegyzések

Scroll to Top