Ahhoz, hogy megértsük, hogy az ételnek van-e valamilyen hatása az emberi egészségre, figyelembe kell vennünk, hogy a táplálékfelvétel nem csupán energia (kalória) bevitel, hanem a világgal való energiamegosztás. A táplálék formájában felvett energia nem kizárólag passzív szerepet tölt be, hanem aktívat is: a gazdaszervezet átalakítása. Köztudott, hogy az élelmiszerek allergiát vagy intoleranciát okozhatnak a gazdában, ami akár mérgező is lehet.
A lehetséges toxicitásra példa a fűborsó liszt, amely neurotoxikus aminosavat, ODAP-t (oxalil-diamino-propionsav) tartalmaz. Hosszú távon az ODAP az alsó végtagok bénulásával jellemezhető neurodegeneratív betegséget okoz.
Alapvetően az élelmiszer kétféleképpen befolyásolhatja egészségi állapotunkat:
- az anyagcserével
- a bélmikrobióta összetételének kondicionálásával.
Étkezési szokásainknak összehangolt hatása van az anyagcserére és a bélmikrobiótára. Krónikus gyulladások alakulhatnak ki, a krónikus gyulladás pedig korrelál korunk különféle krónikus betegségeivel, beleértve a neurodegeneratív betegségeket is.
Az élelmiszerek hatása az emberi anyagcserére
Ahhoz, hogy „érzékeljék” környezetüket, és alkalmazkodni tudjanak a különböző változásokhoz, beleértve a táplálkozási változásokat is, az emberi sejtek speciális érzékelőkkel rendelkeznek – transzkripciós faktorokkal, nukleáris receptorokkal és enzimekkel. A transzkripciós faktorok és a nukleáris receptorok specifikus DNS-szekvenciákhoz kötődve szabályozzák a genetikai információ transzkripcióját, míg az enzimek specifikus metabolikus útvonalakat szabályoznak, és a szirtuinokhoz hasonlóan nukleáris szinten is aktívak lehetnek.
Hogyan szabályozhatja az étel az anyagcserét?
Egyes étrendi molekulák transzkripciós faktorokhoz, nukleáris receptorokhoz és enzimekhez kötődnek, és modulálják azok aktivitását. Az anyagcserére gyakorolt hatás lehet a katabolizmus vagy az anabolizmus. A katabolizmusnak gyulladáscsökkentő, az anabolizmusnak gyulladásgátló hatása van. Valójában anabolikus állapotban a gyulladást elősegítő molekulák szintézise megtörténhet.
Az aktív táplálékmolekulák közül a zöldségekben és halakban jelenlévő polifenolok és hosszú szénláncú n-3 PUFA (omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak) gyulladáscsökkentőek, így szabályozzák a katabolikus folyamatokat, gátolják az anabolizmust és a gyulladást, míg a telített zsírsavak és az állati takarmány egyéb táplálkozási tényezői gyulladáskeltő hatásúak.
Az adalékanyagokkal dúsított ételekre is fokozottan figyelnünk kell
Kutatások azt mutatják, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak és fogyasztanak fényesebb vagy élénkebb színű ételeket.
A természetben előforduló ásványokból kivont fehér port, a titán-dioxid fehér pigmentet számos nem ehető termékben, például kozmetikumokban, fényvédő krémekben, festékekben és műanyagokban használják.
Az élelmiszerekben a titán-dioxid az E171 néven ismert adalékanyag, az egyik leggyakrabban használt nanorészecskéket tartalmazó élelmiszer-adalékanyag (egy apró részecske – 1-100 nanométer között –, amelyet az emberi szem nem észlel). Az E171 számos élelmiszerben megtalálható, például pékárukban, csokoládéban, cukorkákban/édességekben, rágógumiban, kávékrémben, cukormázban, pudingban, salátaöntetekben, szószokban stb.
Valójában a Food Scores adatbázis jelenleg azt mutatja, hogy több mint 1800 márkás élelmiszer szerepel titán-dioxiddal (E171) az összetevők címkéjén. Ennél azonban lényegesen többről lehet szó, mivel egyes titán-dioxidot tartalmazó élelmiszerek esetében előfordulhat, hogy „mesterséges színezék” vagy „színezék hozzáadva” szerepel az összetevők címkéjén. Kijelenthető, hogy a titán-dioxid közel van ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló élelmiszerek többségében megtalálható.
Bár semmi sem késztetne minket arra, hogy az ételeinkben titán-dioxid jelenjen meg, több kutatás kommentárja határozottan megmutatja, hogy fokozottan figyeljünk arra, hogy mit fogyasztunk.
Nyitókép: rawpixel.com on Freepik
Szólj hozzá