Vajon hogyan nézett ki a világ 12 000 évvel ezelőtt, amikor az emberi közösségek még csak formálódni kezdtek? A délkelet‑törökországi Şanlıurfa környékén zajló Taş Tepeler projekt friss régészeti felfedezései új fényt vetnek erre a távoli korszakra, és bizonyítják, hogy őseink világa jóval összetettebb volt, mint korábban hittük.
Az elmúlt öt év kutatásai révén számos új részlettel bővült a korai történelemről alkotott képünk. A Taş Tepeler projekthez tartozó lelőhelyek egyszerre mesélnek társadalmakról, rítusokról és a korai kézművesség lenyűgöző formáiról. A térség napról napra egyre nagyobb figyelmet kap mind a régészek, mind a történelem iránt érdeklődők körében, nem véletlenül.
Felfedezések, amelyek közelebb visznek a kezdetekhez
A Şanlıurfa környékén található tizenkét neolitikus lelőhely az elmúlt években 30 új lelettel bővítette a térség történetét. A kutatók szerint ezek a helyszínek teljesen új megvilágításba helyezik, hogyan éltek, hittek és alkottak az emberek több mint 12 000 évvel ezelőtt.
Az egyik legmegrázóbb lelet egy Sayburç területén talált emberábrázolás: a szobor egy elhunyt személyt mutat be összevarrt szájjal, ami ritka és sokatmondó lenyomata egy ősi halotti rítusnak. A világhírű UNESCO világörökségi helyszínről, Göbeklitepéről pedig egy falba épített emberfigura került elő. A feltehetően áldozati felajánlásként elhelyezett miniatűr alak finom részletei és kifejező vonásai jól mutatják, mennyire kifinomult érzékkel dolgoztak a kor szobrászai.
Arcok a múltból: finom kézművesség évezredek távlatából
Sefertepe lelőhelyen két, finoman megmunkált arcrelief került elő a feltárások során. A magas‑ és alacsonyreliefes technika máshol nem látott sajátosságokat mutat, mintha a közösség egyedi vizuális nyelvet alakított volna ki. Ugyanitt került elő egy apró, fekete szerpentinitből készült gyöngy is, amelynek mindkét oldalán egy-egy emberi arc látható. A középen átfúrt lyuk arra utal, hogy nem pusztán díszítőelem lehetett, hanem személyes vagy rituális szerepet is betöltött.
Ősi közösségek nyomában
„Ezek a települések új távlatokat nyitottak a világtörténelemben” – mondta Mehmet Nuri Ersoy, Törökország kulturális és turisztikai minisztere. A térségben talált bizonyítékok azt mutatják, hogy már 12 000 évvel ezelőtt is sűrűn lakott közösségek éltek itt, jóval fejlettebb társadalmi berendezkedéssel, mint ahogy korábban elképzeltük.
A Taş Tepeler projekt tizenkét lelőhelye – Karahantepe, Göbeklitepe, Sayburç, Sefertepe, Harbetsuvan, Çakmaktepe, Yenimahalle, Söğüt Tarlası, Mendiktepe, Yoğunburç, Gürcütepe és az újonnan vizsgált Ayanlar Höyük – ma már egymással összefüggő településhálózatként rajzolódik ki. Együtt olyan képet adnak a neolitikum időszakáról, amely alapjaiban formálja át a korszakról való ismereteinket.
Nemzetközi összefogás a múlt megőrzéséért
A Taş Tepeler projekt mára hatalmas tudományos együttműködéssé vált: 36 akadémiai intézmény és 219 kutató dolgozik egyszerre a tizenkét helyszínen. A cél, hogy a térség minden részletét gondosan feltárják és dokumentálják, így a jövő generációi is hiteles képet kaphassanak erről az időszakról.
A török Kulturális és Turisztikai Minisztérium irányításával zajló restaurálási munkák is ezt a célt szolgálják: több göbeklitepei építmény helyreállítása már befejeződött, míg más helyszíneken tovább folynak a munkálatok. Emellett új látogató‑ és kutatóközpontok készülnek, amelyek támogatják a térségben zajló tudományos munkát.
Taş Tepeler története a világ kiállítótereiben
A térség felfedezéseit egyre több országban ismerheti meg a nagyközönség. A római Colosseumban bemutatott „Göbeklitepe: Egy szent hely rejtélye” című kiállítást hatmillió látogató kereste fel 2024 és 2025 között. 2026-ban Berlinben a James Simon Galériában nyílik meg a “Built Community: Göbeklitepe, Taş Tepeler, and Life 12,000 Years Ago” című kiállítás, amely februártól júliusig látogatható. Emellett már zajlanak az egyeztetések további kiállításokról is: 2026‑ban a londoni Guildhall Art Gallery, 2027‑ben pedig a tokiói Nemzeti Múzeum is otthont adhat Göbeklitepe és Taş Tepeler témájú tárlatoknak.
Ahogy a Taş Tepeler projekt a hatodik évébe lép, egyre több aprólékosan feltárt részlet teszi kézzelfoghatóvá a korai emberi közösségek világát, jóval az egyiptomi piramisok, Stonehenge és az írott történelem előtti időkből. A lelőhelyek az emberi leleményesség korai bizonyítékaként emlékeztetnek arra, hogy a civilizációnk története sokkal rétegezettebb, mint azt valaha gondoltuk.
Ha egyszer a térség felé visz az utad, érdemes felkeresni néhányat ezek közül a helyszínek közül: ritka alkalom, hogy ennyire közel láthatjuk azoknak az évezredeknek a lenyomatait, amelyekből a mai világunk gyökerei erednek.
Szólj hozzá