Perjás Noémi 29 éves, egy dél-baranyai kisvárosból származik, de megjárt egy pár országot, ahol tanult és dolgozott mielőtt a fővárosba költözött volna. Két éve él Budapesten, itt edz a legtöbbet, mivel – elmondása szerint – itt a sík tereptől a dombságon át a hegyekig minden megtalálható. Vele beszélgettünk sportról, életmódról, motivációról. (A cikk eredetileg a Sportime Magazin 2023/6. számában került publikálásra.)
-Mióta része az életednek a sport?
-Mindig is az volt, gyermekként is hiperaktív voltam. Kézilabdáztam, táncoltam és az érettségire készülés közben kezdtem el futni, ami a mai napig szerves része maradt az életemnek.
-A legelső verseny élménye örökre bennünk marad, te erre hogy emlékszel vissza, hogy élted meg?
-A sok év futás ellenére nem régóta versenyzek. Nem volt bennem nagy az önbizalom, hogy egyáltalán elinduljak egy versenyre. Egy Spartan Sprint akadályverseny volt az első, öt évvel ezelőtt. Olyan érzés, mikor úgy igazán megismered ki is vagy te és mi van benned, mire vagy képes, van, amit sosem gondoltál volna.
-Milyen hatással volt a karrieredre a legelső dobogós helyezésed?
-Az első dobogós helyezésemet három éve, Szegeden szereztem meg egy mezei futóversenyen, ahol harmadik helyezést értem el. Szerintem ez volt az a pont, ami arra sarkalt, hogy keményebben küzdjek a jobb eredményekért. Azóta számos dobogós helyezést sikerült szereznem, amikre szintén büszke vagyok.
-A versenyzés milyen hatással van a ‘civil’ életedre, a mindennapokra. Bármi változott, amióta versenyszerűen sportolsz?
-A futás sok nehéz helyzetből hozott vissza. Megtanít elfogadóbb lenni magunkkal és másokkal szemben is, megküzdeni mikor a legjobban nem hiszed magadról, hogy bármi is sikerülni fog. Munka és az edzések teszik ki a mindennapjaimat, majd másnap ugyan ez, de ez soha nem megunható számomra. Egyszerűen örömömet lelem benne.
-Bármikor látlak a pályán, vagy olvasom a beszámolóidat, az a benyomásom, hogy már a rajtban átszellemülsz és csak a dobogós helyezés a célod minden áron. Ez az elmúlt évek rutinjának köszönhető, vagy minden versenyhelyzet ezt hozza ki belőled? Mindig a győzelem volt a fontos?
-Az őszinte válaszom az, hogy igen. Bevallom: nagyon szeretek nyerni és sokszor éreztem, hogy a futással bizonyítok magamnak, mert ebben vagyok igazán jó és ezek a dobogós helyezések motiválnak a későbbiekben is, hogy van miért edzeni, van még hova fejlődnöm és tennem kell érte.
-Mi motivál, esetleg egy bizonyítási vágy, vagy az elismerés?
-Mind a kettő. Minden sportolót nagyra becsülök, akkor is, ha egyszer sem állt dobogón, de csinálja és küzd a céljai elérése érdekében. Viszont, magammal szemben nagyon kemény és kritikus vagyok ilyen szempontból. Mindig vannak új céljaim, terveim, amikért keményen dolgozom.
-Milyen nehézségek, vagy nehezítő körülmények próbálták meg gátolni a sikerhez vezető utad?
-A sok költözés leginkább. Ezáltal nehéz volt egy csapat tagjává válni. Hiába is, a futás ilyen szempontból egy kissé ‘magányos sport’. Bárhol éltem az elmúlt években, a futás a mindennapjaim része volt, de sok esetben nem éreztem, hogy egy igazi csapat tagja vagy részese lehetek. Nekem ez hiányzott. Szeretek ismerkedni a sport által. Az utóbbi időben sok barátra tettem szert versenyeken, rendezvényeken. Az év vége felé csatlakoztam a Balatonfüredi Atlétikai Clubhoz (BAC), ahol teljesült ez az álmom. Számomra fontos, hogy motiváljak embereket arra, hogy mozogjanak, egészségesebb életet éljenek és igen is merjenek elindulni egy-egy versenyen, mert semmi máshoz nem fogható az az érzés, ami ott van. Amennyiben csak egy valakit is tudok motiválni, én már boldog vagyok.
-Milyen távlati céljaid vannak a jövőre nézve és hogy készülsz? Edző segít, vagy esetleg önállóan?
-Jelenleg egyedül készülök. Minden évben szeretnék lefutni egy maratont más-más országokban. Úgy volt, hogy idén Izraelbe megyek, de ez sajnálatos módon nem fog összejönni a kialakult helyzet miatt, ami mély szomorúsággal és együttérzéssel tölt el. Tervben van erre az évre, hogy Belgrádban lefutok egy hosszabb távot városnézéssel egybekötve.
-Hogy alakult ki a frissítési terved? Voltak nehézsegek? Milyen frissítest alkalmazol a versenyeken/edzéseken?
-Hosszabb versenyeken sem tudok enni és a frissítőpontokon sem szoktam megállni. Ilyen szempontból kényes gyomrom van, kevés gél vagy izotóniás italt bírok. Hammer Nutrition termékeket fogyasztok kizárólag, mivel semmihez nem hasonlítható a hatásuk és a szervezetem sem tiltakozik ellene. A frissítésem kb. tíz kilométerenkét egy Hammer Gél, Heed izotóniás sportital és a sópótlás érdekében Endurolytes-ot fogyasztok. Kiegészítésként Anti-Fatigue-ot szedek a korai savasodás elkerülése érdekében, illetve Energy Surge tablettát, ha kell egy kis plusz löket.
Mindezek közül az Anti-Fatigue Caps hozta meg nekem az óriási változást. Egyszerűen más szintre emelte a teljesítményem. Beveszem rajt előtt másfél órával, illetve verseny alatt is és nem fáradnak el az izmaim, nem gyötörnek görcsök még a hosszabb távokon sem.
-Milyen nagyobb sikereket értél el ezzel a frissítési terveddel?
-Maratont futottam 2023 áprilisában Bécsben, 3 óra 34 perces idővel. Részt vettem októberben a PreVital MyWay versenyén Balatonakaliban az 50 kilométeres távon, 520 méter szintkülönbséggel, ahol első helyezett lettem 4 óra 23 perces idővel.
-Milyen motivációval tudnál szolgálni azoknak, akik szeretnének jobb eredményeket elérni a sportban?
-Keressenek társaságot, csapatot, akik motivációval tudnak szolgálni, akikkel közös lehet az adott cél. Ez nagyon sokat tud jelenteni egy-egy nehezebb időszakban is, mert az bármikor, bárkinél előfordulhat.
-Van bármi, amit zárszóként megemlítenél?
-Csak annyit, hogy nem azokkal az emberekkel van a gond a világban, akik túl keményen próbálkoznak, hanem akik túl hamar feladják, mivel általában a célok, amiket megálmodunk, elérhetőek, viszont keményen kell érte dolgozni, küzdeni, de amint elértük hatalmas boldogságot tud adni hosszútávra és motivációt a következő nehézség leküzdésére.
Szerző: Szalóki Tímea
Szólj hozzá