Horváth Krisztián ultrafutó, a Hammer Nutrition Hungary nagykövete. Vas Vármegyében egy kisvárosban, Celldömölkön él és 2004 óta vállalkozóként dolgozik. Két gyermek, a 19 éves Zsombor és a 16 éves Anna édesapja. Szinte egyik napról a másikra változott meg az élete, amikor elhatározta, hogy jobban odafigyel ezentúl az egészségére. Erről is beszélgettünk vele. (A cikk eredetileg a Sportime Magazin 2023/1. számában került publikálásra.)
-Mikor és miért döntöttél úgy, hogy futni kezdesz?
-Erre a napra pontosan emlékszem: 2015.09.05-én jött egy kattanás, hogy elegem van a 100 kilogrammos testsúlyomból. Mindig is szerettem a jó minőségű, márkás ruhákat, de XXL méretben már nem álltak jól rajtam. Korábban már volt egy fellángolásom, hogy változtatok az életmódomon és mozogni kezdek. Akkor vásároltam egy futópadot, ami aztán évekig csak otthon porosodott. Ezúttal viszont kiálltam a döntésem mellett és elkezdtem használni, napi 40-45 percet futottam rajta. Megreformáltam az étrendem is, és mindezeknek köszönhetően elindult a változás. A következő nagy lépés 2016 tavasza volt, amikor jött a jó idő és úgy döntöttem, kimerészkedem a szabadba az emberek közé. Ekkor 5-7 kilométert tudtam egyben lefutni, mégis úgy éreztem, megváltom a világot. Amikor elértem a 10 kilométeres álomhatárt, szinte a mennyországban éreztem magam. Ezt nem is olyan sokkal követte az első félmaratonom Tihanyban. Az az élmény annyira meghatározó volt, hogy eltökéltem, innentől kezdve minden évben fogok futni egy félmaratont. Mára ez már napi rutin lett.
-Hogyan váltál kezdő futóból ultrássá?
-A félmaraton után a következő nagy élmény az volt, amikor csapatban indultam az Ultrabalatonon. Ekkor láttam először azokat szemtől szemben, akik ezt a versenyt egyéniben teljesítették. Csodáltam őket, úgy néztem rájuk, mint az istenekre. Megfogadtam, hogy 3-4 év múlva én is itt leszek egyéniben. Elkezdtem készülni, rengeteg munkát fektettem bele. Az első ultrám a Szőlőskör 50 kilométer volt, ami előtt borzasztóan be voltam rezelve. Ekkor még nem voltam eléggé tájékozott azzal kapcsolatban, hogy mire is számíthatok egy ilyen hosszú távon. Korábban láttam versenyeken, hogy mindenki fogyaszt valamit futás közben, így én is utánajártam, mit lenne érdemes beszerezni. Ekkor találtam rá a Hammer Nutrition 50k versenycsomagjára, ami egy előre összeállított kombináció kifejezetten erre a távra. A várakozásoknak megfelelően sikerült ez a verseny, és a frissítésem is bevált. Ekkor, az első ultrámon kezdődött a kapcsolatom a Hammerrel, ami azóta is tart. A lendületem nem tört meg ezzel az 50 kilométeres versennyel, sorban jött a többi: a Korinthosz 80, az UTT-111… Azóta is évről-évre visszatérek ezekre a rendezvényekre babonából.
-Mindezt saját kútfőből érted el vagy edző segítségével készültél fel?
-Futásaim kezdetén egy helyi edzővel dolgoztam és utána váltottam, amikor már nagyon beszippantott az ultra világa. Körülbelül másfél éve viszont már edző nélkül futok, szerettem volna ezt a megközelítést is megtapasztalni. Mostanra azonban már azt érzem, valahogy mégis jobb lenne edzői útmutatással készülni, mivel nincsen önkontrollom és képes vagyok szétfutni magam. Ilyenkor jól jön egy hozzáértő, aki megálljt parancsol. Igazából 10 kilométer alatti távra már nem is szeretek kimenni, mert unalmas, nincsen benne kihívás. Kell nekem olyan 21-25 kilométer körüli táv, ez már lefáraszt testileg és felvidít érzelmileg. Na, azért is kell edző, mert a 2022-es évben sokszor nem pihent lábbal mentem versenyre.
-Mely versenyek teljesítésére vagy a legbüszkébb?
-Jó kérdés… Mondhatnám mindegyikre. Futásaim kezdetén a 21, az 50, és a 80 kilométeres távok mindegyike nagy kihívás volt. Így, apránként lépkedtem felfelé az ultra világában. Ha ki kell emelnem valamelyiket, akkor a 2020-as Korinthosz 160-ra gondolok vissza a legnagyobb elégedettséggel, ugyanis ez az eddigi legjobban sikerült versenyem. De az Ultrabalaton egyéni versenyei is nagyon izgalmasak és kalandosak voltak! Mégis azt mondom, valójában mindegyikre büszke vagyok, mert magam harcoltam ki a sikeres célbaérést, az utolsó méterig.
Edzések és versenyen futott kilométerek
-0-10 km — 8 db
-14-20 km — 47 db
-21 km — 28 db
-22-30 km — 1️30 db
-30-40 km — 3️ db
-42 km — 3️ db
-50 km — 1️ db
-60 km — 3️ db
-80 km — 1️ db
-101 km — 1️ db
-132 km — 1️ db
-161 km — 1️ db
-210 km — 1️ db
-Adtál fel valaha versenyt?
-Versenyt feladni… nem emlékszem rá. Volt egy Piros teljesítménytúrám, mikor 30-35 kilométerre neveztem, de menet közben meggondoltam magam és úgy döntöttem, lehet végigfutom a teljes távot, a 85 kilométert. Hát nem így lett. Dobogókőnél kiszálltam. Valahogyan nekem fejben, mint egy számítógépnek, kell előre a program. Ha tudom, mennyi idő és mennyi kilométer lesz a vége, ennek megfelelően állítom be magamat, mint egy robotot. Szoktam mondani, hogy a rajtszámomat versenyen csakis a mentős vagy a Lipótmező orvosa veheti el. Míg tudok menni addig nincs megállás!
-Amikor holtponton vagy, mi segít, hogy túljuss rajta?
-Az ultra világában a holtpont úgy működik, mint a MÁV menetrend: vagy előbb vagy utóbb, de sose akkor mikor te számítasz rá. Ezért vannak a kísérők, hogy ha látják, hogy bajban vagy, kihúzzanak belőle. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mit megtettem eddig azért, hogy itt lehessek. Mennyi lemondás, mennyi fáradtság van a felkészülés mögött. Ha már megvan a táv eddigi része, akkor nem szabad feladni, mert a sikerért jöttünk, nem a kudarcért. Van, mikor ilyenkor, ha nem lát senki, akkor kigördül egy-két könnycsepp, de letörlöm és megyek tovább. A lényeg a holtpont után jön: a felemelkedés és a cél. Soha ne add fel! A lábad elfárad, de a szíved bevisz a célba!
-Milyen nehézségeid, sérüléseid voltak és hogyan jutottál túl rajtuk?
-Tudatlanságból kiindulva az elején nagyon sok sérülésem volt. IT-szalag gyulladás, Achilles-szalag gyulladás, ezeken felül 2021-ben már nagyon fájt, égett a bal térdem. Orvosi utánjáráskor kiderült, hogy a porc részben le van szakadva és műteni kell. Persze itt sem voltam lelkiismeretes, az orvosi tanácsot hanyagolva még rajthoz álltam a Korinthosz 160-on és az egyéni Ultrabalatonon. Szerencsére az Úr végig velem volt és kibírta a lábam. UB után egy hétre már a műtőasztalon voltam és rendbe tettek. Gyors regeneráció után újrakezdtem az ultra táv legyőzését.
-Van valamilyen különleges étrended?
-Amikor elkezdtem a fogyókúrát, az étrendem teljesen megváltozott. Nagyon sok segítséget kaptam a Facebookon és Instagramon az ismerőseimtől, a mai napig is hálás vagyok nekik érte. Egy időben próbáltam a vegán étrendet, de nem sikerült tartanom. Kisvárosban élek, ahol a kapott receptekhez a hozzávalók 5-10%-át tudtam csak megszerezni, így visszatértem a vegyes táplálkozásra. Mindig előjönnek a gyerekkori emlékeim, mikor a nagyapám adott füstölt termékeket… és hát a vér nem válik vízzé. Azért húsvét előtt a 40 napos böjtöt mindig megcsinálom.
-A frissítésben is megvannak a jól bevált termékeid?
A frissítés már több éve állandó. Versenyek előtt mindent precízen összerakok és a segítőkkel átbeszéljük a frissítés menetét.
Elmaradhatatlan termékek számomra a Hammer Endurance Bcaa+, Anti-Fatigue Caps, Endurolytes Extreme, Hammer Gél, Perpetuem, Fully Charged, Heed Cherry Bomb. Edzések és versenyek után pedig a Recoverite segít a mielőbbi regenerációban.
-Mik a terveid a jövőre nézve, mik vannak a bakancslistádon?
-Tervek azok mindig vannak. Sokszor nagyobbakat álmodok, mint amire képes vagyok. Amit nagyon szeretnék teljesíteni, az a Spartathlon és egy többnapos sivatagi ultra Peruban.
-Mit tanácsolsz azoknak, akik most kezdik el a futást és ultratávokban gondolkodnak?
Nagyon vigyázzon, aki ultrába kezd, be ne szippantsa, mert szabadideje nem lesz. Vagy nagyon melléáll vagy kiesik. Ultrát futni egy elhivatottság. Ha valaki elkezdi és bejön neki, rosszabb lesz, mint a drog! A fő szempont a fokozatosság és futások után nyújtás, hengerezés. Sajnos én sokat hanyagoltam ezeket, és utána már nehéz visszahozni a dolgokat.
Két fő mottóm van az ultrafutásra:
Tiszteld a távot, légy alázatos és átengedi neked a sikert!
Ultra Bolond Világ
Krisztián 2022-es éve számokban:
– 5730 km
– 6 pár cipő
– 228 db futás
– 9 ultra táv
– 100 óra jóga
– 150 óra hengerezés
– 6 095 000 lépés
– 580 óra futás
– 18 000 m szintemelkedés
– 376 300 kalória
Szerző: Farkas Éva
Szólj hozzá