Az Endurocross országos bajnokság nyári szünet előtti utolsó, ötödik fordulója került megrendezésre a múlt hét végén a Nógrád megyei Szandaváralján. A korábbi évekkel ellentétben – amikor is a folyamatos eső miatt rendszerint másik időpontra tették át a versenyt, mert járhatatlan lett a pálya – most inkább fojtogató melegre és kegyetlen porra számíthattak a versenyzők.
“Június harmadikán elérkezett a verseny reggele, s a jóslat beigazolódott, mert már a depóban, kipakoláskor leizzadtam” – kezdte a Sportime Magazinnak adott beszámolóját a kiváló motoros, Szekeres Zsolt. “A szokásos módszer szerint nevezés, gépátvétel, majd édesapámmal – aki az edzőm is egyben – megnéztünk egy-két pályarészt, amire jó felkészülni, mivel a korábbi években ezek gondot okoztak néhány versenyzőnek. Az autóhoz visszaérve: gyorsan felöltöztem, s elkezdtem a ‘szertartásos’ bemelegítést, sajnos ismét egyedül, mert testvérem, Viki, a sérülése miatt még nem versenyezhet. Igyekeztem a rajt előtt nem túl korán kiállni a rajtzónába, hogy minél kevesebbet kelljen a tűző napon állnom full motoros felszerelésben. A felvezető körön már tisztán láttuk, hogy a porral meggyűlik majd a bajunk.”
“Kijelenthetem, hogy az idei szezonban a legjobbat rajtoltam a szandai versenyen, mert holtversenyben voltunk a ‘hole shot’-ért egy E2-es kategóriájú versenyzővel (Zsolt E1-ben indul – a szerk.), de ő sajnos a rajtkanyarból kifelé bukott,s a por miatt tömegbaleset lett, mivel nem látták a motorját, és belehajtottak. Két társunkat is elvitte az eset után a mentő, akik azóta már szerencsére jobban vannak. így abszolút elsőként kezdhettem meg a kétórás küzdelmet.”
“Most is a motocross pálya kezdte a kört, sok ugratóval. Amilyen jól indult a verseny, úgy jött utána egyből, már az első körben a „fekete leves”, ugyanis elromlott a motorom tanksapkájában a szelep, aminek amúgy meg kellene gátolnia az üzemanyag kilötyögését. Befolyt a benzin az ülés alá, ahol – elektromos befecskendezésű motorról lévén szó – található az üzemanyag pumpa csatlakozó, és a motorvezérlő egység, melyek közül valamelyik beázott az odafolyó benzin miatt, s nem üzemelt a motorom rendesen, dadogott, szinte lefulladt, nem akart menni. Két kört tettem meg így, s többször megfordult a fejemben, hogy kiállok, de úgy döntöttem, hogy ha végig vergődök is, több az a pár pont, mint a nulla.”
“A második kör végén tudtam tanksapkát cserélni, s el tudtam kezdeni motorozni. Az elsőkhöz képest hatalmas hátrányom lett sajnos, így a helyenként vak porban a biztonságra törekedve próbáltam egy stabilat motorozni. Át kellett magam vágnom az első osztályú mezőnyön, azonban itt is meggyűlt a bajom időnként a többiekkel: például nem értem, amikor az E2-es motorral versenyzőt utolértem, miért harcolt velem, E1-essel, hisz külön értékelés van? Egy ilyen eset miatt elestem és megsérült a jobb kisujjam, a jobb térdem és a motorom jobb oldali hűtője komolyan roncsolódott, s innentől kezdve engedte a fagyállót… Szerencsére további műszaki hiba nélkül be tudtam fejezni a versenyt és beértem kategóriámban a második helyre. Szlovák ellenfelem győzött ismét, aki a futam után ezt mondta nekem: ’Ez most nem volt jó, mert nem volt verseny közöttünk!’ “– zárta magazinunknak adott beszámolóját Szekeres Zsolt.
A következő endurocross futam szeptemberben kerül megrendezésre, a már szokásos nyári szünet után. De nincs megállás és pihenés Szekeres Zsolt számára, hiszen ha sikerült támogatót szerezni és sikerül a megfelelő, rendszámos motort beszerezni, akkor egyből indulna is a parádi Enduro Világbajnoki futamon, ami június 24-25-én kerül majd megrendezésre. “De addig még készülni kell, csontkovácshoz és további kezelésekre járni a szerzett sérülések miatt. Illetve persze a szünetben is folamatosan formában kell tartanom magma” – zárta gondolatait Szekeres Zsolt.
Szólj hozzá