Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ilyenkor számos rendezvény és kezdeményezés igyekszik felhívni minél több nő figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. A témával kapcsolatban Dr. László Zsoltot, a János kórház emlőrák sebészeti rekonstrukciós és plasztikai sebészeti részlegének főorvosát kérdeztük.
„A súlyos esetek száma szerencsére csökkent, köszönhetően az emlőrák-szűrés elterjedésének, mivel 45 év felett alanyi jogon jár minden magyar nőnek a kétévenkénti szűrés” – kezdte a Sportime Magazinnak adott interjúját Dr. László Zsolt, majd hozzátette: „szomorú statisztika viszont, hogy a megjelenések száma még mindig nagyon alacsony, a nagy többség nem is él ezzel a lehetőséggel.”
„Rengeteg olyan eset van, amikor az emlőrák még nem tapintható állapotban kerül felfedezésre, az ilyen esetekben csaknem száz százalék esély van arra, hogy a páciens teljesen felépül a betegségből. Viszont, ha már tapintható az emlőrák, akkor a gyógyulási esély jelentősen csökken.” Dr. László Zsolt azonban hangsúlyozta: a veszélyeztetetteknek, akiknek például a családjában már előfordult az emlőrák, érdemes évenként eljárni szűrővizsgálatkora.
„A veszélyeztetett korosztály a 45 év fölöttiek jellemzően. A fiataloknál extrém ritka az emlőrák, viszont előfordulhat. Érdemes tudni, hogy az életkor előrehaladtával fokozatosan nő az emlőrák kialakulásának lehetősége.” Érdekesség, hogy bár nagyon ritka, de a férfiaknál is előfordulhat emlőrák.
Dr. László Zsolt elárulta nekünk azt is, milyen esetben van szükség onkoplasztikára, s mikor rekonstrukciós eljárásra. „Az emlőrák sebészet, más szóval onkoplasztika jelentős fejlődésen ment keresztül. Ha kisebb elváltozást kell eltávolítani, akkor értelemszerűen kisebb a defektus, ami keletkezik. Fontos kiemelni, hogy ma már az onkoplasztikai eljárások során a sebészek odafigyelnek arra, hogy a műtét helyén ne maradjon vissza horpadás, torzító heg, vagyis plasztikai beavatkozást is végeznek a műtét során, illetve az is egyre elterjedtebb, hogy ha nagyobb alaki eltérés van a két emlő között, akkor a sebész egymáshoz igazítja őket úgy, hogy szimmetrikusak legyenek. Korábban az onkológiai műtétek után a páciensek rejtegették a testüket, nem mertek kimenni a strandra, vagyis rontotta az életminőségüket egy ilyen életmentő beavatkozás, azonban az új eljárásoknak köszönhetően a betegeknek a műtét után sem kell takargatniuk magukat.”
„Sajnos olyan esetekkel is találkozunk, amikor el kell távolítanunk a teljes emlőállományt, ebből adódóan nem lehet emlőmegtartó műtétet végezni. Ilyenkor van szükség rekonstrukciós műtétre. Ezen belül van arra lehetőség, hogy saját lebenyeket használunk, ilyenkor például a hasból vagy a hátból vehetünk ki lebenyt, vagy implantátumot helyezünk be. Teljes eltávolítás esetén szükség lehet szövettágító behelyezésére is, amivel kitágítjuk egy pár hónap alatt az adott területen a bőrt és az izmot, majd így helyezzük be az implantátumot.”
Szólj hozzá