A Bécsi Orvosi Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatói először figyelték meg, hogy az irritábilis bélszindróma (IBS) legtöbbször akkor áll fenn, ha a bélben endoszkopikusan kimutatható ún. biofilmek vannak. A kutatás áttörő jelentőségű lehet a betegség diagnosztizálásában.
Az irritábilis bél szindróma (IBS) korunkban népbetegségnek számít. Ausztriában minden hatodik nőt és tizenkettedik férfit érinti az emésztőrendszer funkcionális rendellenessége, Magyarországon a lakosság közel egyötöde szenved benne. Mivel legtöbbször nincsenek olyan tünetek, amelyek csak erre a betegségre lennének jellemzőek, az IBS diagnózisát általában kizárásos alapon állítják fel.
A MedUni Wien (Bécsi Orvosi Egyetem) és az Universität Wien (Bécsi Egyetem) kutatóinak tanulmányából azonban most kiderült, hogy az IBS legtöbbször akkor áll fenn, ha a bélben endoszkopikusan kimutatható úgynevezett biofilmek (mikroorganizmusok egy felületen összetapadt, egybefüggő bevonatot képező sejtjei) találhatók. „Ezzel először sikerült az irritábilis bél szindróma egyik okát felkutatnunk és egyúttal a betegség értékeléséhez és osztályozásához is közelebb jutottunk” – mondja a kutatást vezető Christoph Gasche, a MedUni Wien molekuláris gasztroenterológiai laborjának vezetője. A kutatás során közel ezer gyomortükrözést végeztek, melyek során a biofilmek az IBS tüneteit mutató páciensek kétharmadának vékony-, vagy vastagbelében kimutathatóak voltak. Szintén megtalálták őket a fekélyes vastagbélgyulladásban (colitis ulzerosa) szenvedők egyharmadának szervezetében is.
A bakteriális biofilmek elsősorban azokat érintik, akiknek bélrendszerében a baktériumflóra nincs egyensúlyban és életük során sok gyógyszert szedtek. Érdekes alcsoportot alkotnak még a szervátültetésben részesültek. Gasche elmagyarázza, hogy bizonyos gyógyszerek, mint például a protonpumpa-gátlók, felborítják a baktériumok ökoszisztémáját, amiknek ezután a túlélésért kell küzdeniük. Hogy ezt a stresszes állapotot leküzdjék, összefognak és biofilmeket alkotnak – egyfajta menedékhelyet, amely az antibiotikumokkal és más méreganyagokkal szemben ellenállóvá teszi őket.
Ez a baktériummátrix, amely lehet hálózatszerű vagy lapos is, vékony rétegként rakódik a bél nyálkahártyájára, ami így nem tudja megfelelően ellátni funkcióit. A vizsgálatok során ezt a ragacsos réteget mindeddig a bélben lévő szennyeződések nehezen eltávolítható maradványának hitték. A kutatóknak sok esetben sikerült ezeket a baktériumokat egy speciális endoszkópos „szórópisztollyal” lemosni, igaz, csak a vastagbél felszínéről. Annak megállapítására, hogy ezáltal a páciensek tünetei javulnak-e, további kutatások szükségesek. A vékonybélben lévő biofilmeket azonban (egyelőre) nem lehet eltávolítani. A jövőbeli vizsgálatok tehát erre irányulnak, illetve arra, hogy a biofilmek kialakulását esetleg teljesen meg lehet-e szüntetni.
A tanulmányban, melyet a neves Gastroenterology nevű szaklapban publikáltak, részt vettek még Athanasios Makristathis és David Berry, a MedUni Wien biológusai, Markus Muttenthaler az Universität Wien biológusa, valamint Timo Rath, az erlangeni Friedrich-Alexander-Universität endoszkópiás szakértője. A kutatást a bécsi Tudományos Alap és a Tudományos- Kutatási- és Technológiai Alap finanszírozta.
Szólj hozzá