12 éve váltottam életmódot. 12 év alatt a piac vágtában igazodott a fogyasztói igényekhez. Divat lett az életmódváltás és a sport. Ma fancy lemenni futni heti három-négy alkalommal az utcára, és posztolni a megtett távot a közösségi felületeken. Abszolút divatos a szépen elkészített és tálalt diétás ebédet megörökíteni, és taggelve kitenni a világhálóra. Annyi cukormentes szelet, annyi kalóriaszegény csokoládé és annyi zsírcsökkentett finomság vigyorog ránk a polcokon, elhisszük, milyen könnyű is a váltás. Nekifogunk lelkesen, de egy idő után nem jönnek az eredmények.
A bőrünk csúnya, a kedvünk lagymatag, és elődugja a fejét egy-egy kellemetlen tünet. Előbb csikarni és görcsölni kezd a hasunk, megjelenik egy csúnya kiütés, és nem tudjuk, mit csinálunk rosszul. Ezután már csak a leletünkből tudjuk meg, hogy alulműködik a pajzsmirigyünk, és inzulinrezisztenciával küzdünk. Hol rontottuk el? Diétásan étkezünk, sportolunk is rendszeresen. Igaz, hogy az utolsó öt kiló nem megy le, de biztosan a vastag csontozat az oka, hisz mindig is tömöttebbek voltunk, meg a szüleink sem nádszálvékonyak.
Megnyugtatok mindenkit, nem csak mi vagyunk a hibásak. Minden egyes nap az arcunkba csapják a „diétásnak és egészségesnek” hirdetett termékeket az üzletekben, a fitneszrendezvényeken és a világhálón. Mi rohanunk egész nap, így nincs időnk elolvasni az összetevőket, meg nem is nagyon érdekel az a kis szaharin, ami benne van. Csak nem árthat… Cukor nincs benne… Akkor a szaharin biztosan jobb választás, hisz nem kerülhetne bele az élelmiszerbe. Igaz? Elárulok egy titkot. Az élelmiszeripar célja, hogy minél többet adjon el egy termékből úgy, hogy minél többet keressen rajta. Ezért olyan összetevőket használ, amelyek olcsók, függetlenül attól, hogy egészségesek-e. A csomagoláson csak azt tüntetik fel, hogy például zsírszegény, vagy cukor- és gluténmentes a termék, így könnyebben el tudják adni. Az emberek többsége nem olvas utána, hogy milyen adalékanyagot visz be a szervezetébe, egészen addig, amíg meg nem betegszik. Pedig a mesterséges édesítőszerek mind, a természeteseknek pedig 90%-a hosszú távon felelősek az autoimmun problémák, allergiák és egyéb, étkezéssel összefüggő betegségek kialakulásáért. Ijesztő, igaz? Életmódmentorként kötelességem megismerni az összes élelmiszer szervezetre gyakorolt hatását, amibe beletartoznak az édesítőszerek is. Hiszen ebben a testben hosszú évtizedeket szeretnénk egészségesen leélni. Az előbb említett problémák adódhatnak helytelen táplálkozás miatti immungyengeségből, krónikus vagy akut stresszből is.
Ha valóban szeretnénk egészségesen étkezni, akkor tisztában kell lennünk a kerülendő adalékanyagokkal. Ezek a mesterséges édesítőszerek, a káros cukoralkoholok, a tartósítószerek, a színezékek, cukrok, állagjavítók és ízfokozók. Ma a természetes édesítőszerekkel kapcsolatban szeretnék kis útbaigazítást adni. Nézzük, mit is ismerünk: stevia, eritrit, xilit (nyírfacukor), gyümölcs-, szőlő-, nád-, barna-, kókuszvirágcukor és méz. Vegyük is górcső alá őket:
Kókuszvirágcukor: 100 g/300 kcal
Kis mennyiségben tartalmaz tápanyagot, főleg B-vitaminokat és aminosavakat. Sajnos nem diétás, és a fogakat is erősen károsítja.
Eritrit: 100 g/24 kcal
Ez az egyik legnépszerűbb édesítőszer az alacsony kalóriatartalma és fogbarát jellemzője miatt. Elvileg teljesen ki is ürül a szervezetből, de nagy mennyiségben hasmenést és hányingert is okozhat. Gyakran GMO anyag felhasználásával gyártják. A „nagy mennyiség” mindenkinél más, nálam például hat teáskanál. Azt viszont ne feledjük, hogy az eritritet az élesztő segítségével a cukrok erjesztésével állítják elő.
Xilit: 100 g/260 kcal
Prebiotikumként működik, jót tesz a száj- és a bélflórának. Nem vált ki inzulinreakciót. Sajnos nagy mennyiségben ez is hashajtó hatású. Abszolút tévhit, hogy a nyírfából vonják ki. A xilitet kukoricacsutkából állítják elő. Érdekesség, hogy a szervezetünk is állít elő kis mennyiségben xilitet, ez 5–15 gramm/nap. A természetben a szilvában fordul elő nagyobb mennyiségben. Vigyázat: kutyáknak adva kis mennyiségben is életveszélyes!
Gyümölcs-, szőlő-, nád-, barnacukor és méz: 100 g/304–400 kcal
Alkalmankénti édesítésre használható kizárólag, ugyanis mindben nagyon magas a fruktóztartalom, ami a májat elzsírosíthatja, trigliceridet képez belőle, amelynek a fele a vérkeringésbe kerül. Itt plakkokat, agyvérzést és érszűkületet okozhat. A fruktóz a bélben erjedni kezd, aminek a jele a puffadás, a hasi görcsök és a hasmenés. Sajnos ez előbb-utóbb intoleranciához és súlyos betegségekhez vezethet. Sajnos ugyanezt a hatást váltja ki a xilit, az eritrit és a szorbit is.
Egyetlen egy olyan természetes édesítőszer van, ami maximálisan hasznosul a szervezetben és a későbbiekben sem okoz semmilyen problémát. Ez pedig a:
Stevia: 100 g/0 kcal
Nagyon erős édesítő hatása van, ezért kevés is elég belőle. Prebiotikus forrás, bélflóra-regeneráló, és a cukorbetegek is fogyaszthatják. Mellékíze van.
11 év után váltottam, és kitettem az életemből a mesterséges és a káros természetes édesítőszereket. Kizárólag steviát használok. Szeretnék is veletek megosztani egy szupergyors és nagyon finom süteményt, amely a közösségi oldalaimon a hónap kedvence lett.
Kókuszos cookie: 1 adag 142,2 kcal és 4 gramm szénhidrát
Hozzávalók 16 kekszhez
– 10 dkg kókuszreszelék
– 10 dkg őrölt mandula
– 5 dkg hajdinaliszt
– 2–3 dkg stevia
– 1 tojás
– csipet só
– 1 evőkanál mogyoróvaj
– 3–10 dkg kókuszzsír (én le szoktam minimalizálni 3-ra, de tehetsz bele többet)
A kókuszreszeléket pirítsátok le zsiradék nélkül. Keverjétek el az őrölt mandulával, a liszttel és a steviával. Adjátok hozzá a tojást, a sót és az olvasztott kókuszzsírt. Gyúrjátok össze a tésztát, és tegyétek a hűtőbe 20 percre pihenni. Utána formáljatok belőle gömböket, amelyeket kilapítva helyezzetek sütőpapírra, és 200 fokon, 15–17 perc alatt süssétek készre. Jó étvágyat kívánok hozzá!
Szólj hozzá