Immáron a negyedik cikkünknél járunk, így talán sokaknak ismerősek a korábbi számokban megjelent témák. Többek között körbejártuk az instant, vagyis bármikor teljesíthető túrák műfajának specialitásait, a túraválasztás komplex szempontjait, valamint, hogy jó üzlet-e az instant túra indítás ma Magyarországon. Emellett kitértünk a Nyakas Körök és a Farkas Trail bemutatására, néhány helyi érdekesség alaposabb körbejárására, illetve kitekintettünk a Sárga Túrák irányába is. Ebben a részben a Balaton-felvidék kerül górcső alá, azon belüli is a Tihanyi-félszigetet keresztbe-kasul behálózó Helka Körök.
Hogyan fuss hőségben, illetve hegyre fel?
Ahogy a korábbi számokban megszokhattátok, egy-egy saját útvonalunk bemutatása mellett mindig szerepet kap valamilyen más – terepfutáshoz vagy túrázáshoz kötődő – téma is, ami ezúttal hőségben, illetve meredekebb hegyoldalakon hasznos futótippek, tanácsok formájában nyilvánul meg.
Hőség
Először is azt kell tisztázni, mi a célunk a nyári futással. Ha nagy melegben megtartott versenyekre készülünk, akkor bizony fokozatosan hozzá kell szoktatnunk magunkat a tavaszhoz képest megnövekedett hőmérséklethez, mert a versenynap nem válogat, és a pályák kialakítása sem fogja elkerülni a tűző napot, legyen szó akár rövidebb városi versenyekről, vagy napsütötte hegyoldalakban megtartott terepultrákról, netán duatlon vagy triatlon versenyekről.
Ahogy az akklimatizációban mindig, itt is a fokozatosság a kulcskérdés. Aki nem szeretne húsz perc déli napsütésben loholástól fejre állni, annak javasoljuk, hogy először kerülje el a legmelegebb időszakokat (főként 11 és 16 óra között), illetve válasszon árnyasabb helyeket, például tereprészeket, vagy városi parkokat az edzéseihez. Ugyanez igaz a tempóra és a távra is. Mivel ilyenkor a túlmelegedés ellen is küzdenie kell a szervezetnek, ne a megszokott edzőtempónkat erőltessük a hőségben, és barátkozzunk meg a gondolattal, hogy csak rövidebb futásokra indulunk a nap közepén, mint amúgy szoktunk. A kánikula nagyon megdolgozza a szervezetet, extra terhelést tesz a tüdőre, keringésre, szívre, viszont tartsuk észben, hogy ezek nem helyettesítik a hosszabb (pl. alapozó), a gyorsabb (pl. fartlek vagy résztávos), illetve, – ha tartunk ilyet – a szintes edzéseinket, így ezeknek is fontos helyet szorítani a nyári napok során is – praktikusan kora reggel vagy alkonyat után. Szerencsére a szervezet – főleg a fiataloké, illetve azoké, akik szezonról szezonra edzenek, nem most kezdték a futást – viszonylag gyorsan adaptálódik a megváltozott környezeti viszonyokhoz, és egyre inkább terhelhetővé válik magas hőmérsékleten is, így idővel a teljes értékű edzéseinket is meg lehet tartani melegben. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy véges erőforrással gazdálkodunk, és ha hőségben futunk, mindig valamennyivel rosszabb lesz a teljesítményünk, mint ha hűvösebb időben, ezért érdemes bepréselni edzéseket kora reggelre vagy estére is.
Az akklimatizációról több szakirodalom is elérhető a neten, ezeknek a böngészését a komolyabb versenyzőknek, edzőknek, vagy nagyon lelkes amatőröknek ajánljuk elsősorban. „Ökölszabályként” elmondható, hogy ha rendszeresen és fokozatosan szoktatjuk magunkat a meleghez, egy amúgy jó edzésben lévő szervezet 3-4 hét alatt megszokja azt, azonban ezt az időszakot érdemes nem közvetlenül a kitűzött versenyünk előtt, hanem annál korábban beiktatni. Tartsuk azonban szem előtt, hogy mindannyiunk teste más, különbözőképpen reagál a terhelésre és a változásokra, így, ha nem érezzük jól magunkat, azonnal álljunk meg, ha pedig több alkalom alatt sem javul a helyzet, érdemes szakember segítségét kérni.
Kiemelten fontos, és még nem volt róla szó, hogy melegben a szokásosnál is jobban oda kell figyelni a visszapótlásra, frissítésre. Az izzadással elvesztett folyadék talán mindenkinek eszébe jut, így az a kézenfekvőbb dolog, hogy nyáron jóval többet, jóval rendszeresebben kell inni edzés közben, mint hűvösebb időben. Azonban sokszor megfeledkezünk az izzadsággal távozó egyéb anyagokról, a kritikusan fontos sókról, ásványi anyagokról, vitaminokról. Ezek visszatöltése (edzés előtt, alatt és után egyaránt) kiemelten fontos feladatunk. Ez olyannyira nem játék, hogy több sportoló került sokkos állapotba, vagy akár vesztette életét a nem megfelelő – nem elégséges vagy tisztán víz alapú – frissítésből kifolyólag. A legkönnyebb megoldás, ha direkt ilyen célra kifejlesztett táplálékkiegészítőt (például sótablettát) vagy italokat (például izotóniás italt) fogyasztunk az edzések alatt, illetve közötte, azonban ezek önmagukban nem helyettesítik, csak kiegészítik a megfelelő táplálkozást. Ez, vagyis a sporttáplálkozás része önmagában is egy fél tudományterület, éppen ezért ennek mélyebb boncolgatása túlmutat a cikk keretein, célunk sokkal inkább a figyelem felhívása.
Végül pedig visszakanyarodva a kezdő kérdésre: ha nem célunk nyári melegben versenyezni, akkor javasolt inkább elkerülni a kánikulában való edzést, mert bár segítségünkre válhat egy hűvösebb megmérettetés során, ha jól bírjuk a meleget, mégsem ezzel járulunk hozzá leghatékonyabban a sikeres felkészüléshez, cserébe viszont sok nehézséget veszünk vele a nyakunkba.
Emelkedőn futás
Hegyoldalban, emelkedőn futni nem kezdő futók tipikus edzésformája, különösen nem technikásabb terepen, gyökerek, kövek között. Részben ezért, részben a hosszúra nyúlt kánikulás jótanácsok végett itt kevésbé mélyedünk el a témában, inkább csak összefoglaljuk a brit Andrew Douglas, világklasszis hegyi futó jótanácsaiból a legfontosabbakat.
- Lépj rövideket! Így kevesebb energiát használsz fel, és egy kiegyensúlyozott ritmussal stabilabban veszed a terepet. Figyelj arra, hogy ne fuss túl hosszan lábujjhegyen, mert az brutálisan terheli a vádlit.
- Dőlj rá az emelkedőre! Persze nem annyira, mint aki a végét járja és ne derékból, de általános érvényű jótanács, hogy minél meredekebb az emelkedő, annál inkább érdemes „rádőlni”.
- Lazulj el! Persze, könnyű azt mondani… De mégis: a felfelé futás nagy terhelés a keringési rendszernek és természetes reakció, hogy befeszülünk, ahelyett, hogy próbálnánk ellazítani az izmokat, ami pedig sokat segít. Kezdjük a lazítást a vállunkkal, ott jól kontrollálható és mérhető, mennyire is vagyunk befeszülve.
- Válaszd meg helyesen a tempódat! Ehhez persze ismerned kell a határaidat és az sem árt, ha tudod, milyen terepre számíthatsz. Ne hagyd, hogy egy versenytárs vagy akár egy más tempójú futópartner diktálja az iramodat, ugyanakkor igyekezz tartani a ritmust, ne pedig folyamatosan elfogyni. Ha ez nem megy, legközelebb lassabb tempót válassz.
- Válassz gondosan ruházatot! Ahogy a kerékpárosoknál a bringa, úgy a futóknál a cipő, amit sokszor túlmisztifikálnak (akár az edzés rovására is a cipőnek tulajdonítják az érdemeket), ugyanakkor, ha valahol, hát itt fontos, hogy könnyű, a bokát jól tartó, a terepviszonyoknak megfelelően fogazott lábbeli segítse erőfeszítéseinket.
Helka Körök – a Tihanyi-félsziget bűvöletében
2020. október elsején indult útjára a Helka Kör rövidebb, 15 km-es távja, melynek célja a Tihanyi-félsziget igen változatos és gyönyörű látnivalóinak felfűzése egy csodálatos panorámával bíró, ám a kevésbé edzett túrázóknak is élvezhető és teljesíthető túrára. A körön annyi látnivaló – geológiai, botanikai, történelmi, épített, kulturális – található, hogy bemutatásuk és izgalmas történetük feltárása egy könyvet is megtölthetne, ezért erősen szelektálnunk kellett. Így esett végül a választás egyik oldalról a tihanyi gejzírmezőre, másik oldalról pedig a barátlakások néven híressé vált sziklába vájt romokra.
Gejzírmező
Az „ifjú”, mintegy 25 ezer éves Balatonhoz képest északi partjának domborzati formáit sokkal ősibb időkből származó erők formálták. Nem csak az ikonikus Badacsony és a medence nyugati harmadára eső tanúhegyek keletkeztek vulkanikus aktivitás révén, de a Tihanyi-félsziget is magán viseli a vulkanikus erők évmilliókkal ezelőtt formált vonalait. A félszigetet két, lefolyás nélküli tó teszi különlegessé, melyek kalderákban, azaz vulkáni kráterekhez hasonló, a kitörés után önmagába roskadó mélyedésekben jöttek létre.
Azonban nem csak a madártávlatból is jól látható tavak létezése köszönhető a vulkanikus tevékenység hatásának, hanem a félszigetet beborító, száznál is több gejzírkúp jelenléte is, melyeket a feltörő hőforrások formáltak.
Ezek közül a leghíresebb, a Tihanyi Apátságra és a Balaton nyugati medencéjére is csodálatos kilátással bíró Aranyház gejzírkúp. Nem véletlen, hogy ennek az ikonikus képződménynek a stilizált képe díszíti a Groove Trails Helka Köreinek érmét is. Ám, hogy ne legyünk hálátlanok vagy egyoldalúak, meg kell említenünk néhány további emblematikus geológiai formációt is, amik szintén az útvonalat szegélyezik: ilyen a kis kőnyakon álló Kalapos-kúp, az Átjáró-kúp vagy a Hármas-hegyi-kúp.
Barátlakások
Ahogy a bevezetőben is írtuk, nem csak földtörténeti emlékek gazdagítják a Helka Körök látnivalóinak sorát. A Barátlakások az Orosz-kőnek nevezett 20-30 méter magas bazalttufafalba vájt üregek, amik egykoron emberi lakhelyként szolgáltak. A számos néven, például Barlangkolostor, Barátcellák, Innela, Uruzkó-Üreskő emlegetett üregegyüttes a Közép-Európában a legjobb állapotban fennmaradt remetetelep.
A történelem során többen készítettek feljegyzéseket a Barátlakásokról, sajnos a számuk egyre gyérül (főként beomlások ritkítják őket). Bél Mátyás evangélikus lelkész, történelem- és földrajztudós még kb. 10 ilyen barlangról írt 1737-ben, míg Dornyai Béla helytörténész és muzeológus 1942-es ásatása során 9 cellát és 8 kisebb fülkét talált, melyek később megsemmisültek. 1983-ban Eszterhás István barlangkutató, vulkanológus a Leánylakásokkal együtt 7 mesterséges üreget tudott azonosítani, mára azonban már csak 3 üreg maradt fenn épen.
Ahhoz, hogy ne csak a két kiemelt tihanyi látnivalóról tudj meg többet, illetve, hogy élőben is megcsodálhasd a túra látnivalóit, nevezz a Groove Trails weboldalán a rövidebb Helka Körre, ha pedig egy komolyabb túrába is belevágnál, és megnéznéd, mit rejt a Balaton-felvidék Tihanytól északra, várunk szeretettel a 36 km-es távon is! Találkozunk a következő számban!
Szerző és fotó: Marosi Bence
Szólj hozzá