2019 után a pandémia és a vele járó utazási nehézségek miatt két év kényszerszünet következett a Szingapúri Nagydíjak életében. 2022-ben azonban ismét megnyíltak az ázsiai versenypályák és az éjszakai szingapúri futam is helyet kapott a versenynaptárban. A hétvégi verseny a szezon egyik legnehezebbje, amely extrém felkészülést követel meg a Forma-1-es pilótáktól, akik elszoktak az ilyen kihívásoktól az elmúlt években.
Szeptember 11.-én Monzában befejeződött a Forma-1-es szezon európai része, s a hétvégi futammal kezdődik az Európán kívüli futamok sora, hogy végül Abu-Dzabiban záródjon a 2022-es Forma-1-es versenyszezon. Az idei szezonvég sem ígérkezik könnyűnek, hiszen már szeptember végét írunk és ezzel együtt még hat futam van hátra, melyből a brazil ráadásul egy sprintfutamos hétvége lesz. A hűvös és esős Európából Ázsiába és Amerikába költözik a cirkusz. Szingapúr az első sorban, ahol egy villanyfénynél rendezett nagyon különleges esti futam következik az európai nézők számára megszokott időpontban.
Ez az ázsiai helyszín 2008-ban került be a versenynaptárba, s a két koronavírusos évtől eltekintve azóta rendeznek itt versenyeket. Sok új pálya kapott azóta bemutatkozási lehetőséget, de ez az éjszakai, utcai futam még most is a különlegesebbek közül való, amelyet ráadásul nagyon szeretnek a pilóták. Haladtak a kor elvárásaival, vagyis azzal, hogy az európai nézők a szokásos kora délutáni időben nézhessék meg a versenyt, így egy esti rajtos, lámpafényes futamot álmodtak ide a szervezők. Ez egy teljesen éjszakai futam, amely esti sötétségnél kezdődik és fejeződik be.
S miközben a Forma-1 törzsközönsége Európában kiélvezheti ennek az extra versenyhétvégének minden előnyét, addig az utazó cirkusz résztvevői számára igencsak megterhelő időszak zajlik. A pilóták már akklimatizálódnak a helyszínen. Szükség is lesz erre, hiszen itt teljesen felborul a bioritmusuk. Az esti kezdés miatt a nappal kell aludniuk, hogy este fitten állhassanak rajthoz. Emellett extrém felkészülést kell választaniuk ahhoz, hogy fel tudjanak készülni az időjárás kihívásaira. Carlos Sainz például a párás szaunában való szobakerékpározást találta megfelelőnek a szingapúri futamra való előkészülethez, de a súlyzós edzések sem maradtak el.
A Marina-öbölben kialakított utcai pályán nehezebb vezetni, mint egy épített pályán. Helyenként elég buckás és Monacóhoz hasonlítva egy kör sokkal hosszabb. A fizikális felkészültségnek nagy a szerepe, hiszen a forróság és a magas páratartalom sokat kivesz az emberből. A pilóták akár három kilót is fogyhatnak a verseny során. A legnagyobb félelmet a csapatok számára azonban az erre a térségre jellemző hirtelen jövő viharos eső okozza. S esőt bizony jósolnak a hétvégére, mindhárom napra. Ez alaposan megkeverheti a kártyákat.
A szingapúri futam nem csak az éjszakai fények miatt különleges, hanem amiatt is, hogy a futam 12 éve alatt összesen négy pilótának sikerült hazavinnie innen a győztes trófeát: Fernando Alonsónak, Lewis Hamiltonnak, Nico Rosberg és Sebastian Vettelnek (övé volt a 2019-es utolsó győzelem is). Ha megnézzük ezt a névsort, akkor elég egyértelműnek tűnik, hogy idén egy ötödik név kerülhet erre a listára.
2023-as pilótakeringő és versenynaptár
Az Olasz Nagydíj óta eltelt időben további spekulációk kaptak szárnyra, hogy azok a pilóták, akiknek év végén lejár a szerződésük, vagy akik sorsa bizonytalan vajon hol kötnek ki végül. Az Alpine szeptember végén a Hungaroringen tartott egy zártkörű tesztet a Fernando Alonso megüresedett székére jelentkező pilótáknak. Az AlphaTauri bejelentette, hogy Juki Cunoda még egy évet bizonyíthat a csapatnál. Franz Tost csapatfőnök szerint ugyanis legalább három évre van szüksége jelenleg egy Forma-1-es pilótának ahhoz, hogy megmutassa mire képes. Azért a hondás kapcsolat legalább ekkorát nyomott a latban ebben a döntésben. A Szingapúri Nagydíj hetében jelentette be az Alfa Romeo, hogy kínai pilótája marad Valtteri Bottas csapattársának 2023-ban is. Daniel Ricciardo és Mick Schumacher lehetőségei közben egyre jobban szűkülnek.
A 2023-as versenynaptár is napvilágot látott. Extra hosszú, 24 állomásos szezon elé nézünk, ahol a Magyar Nagydíj egy héttel hamarabbra, július 23.-ra kapott helyet. A szezon a szokásosnál korábban, március 5.-én rajtol, s november 26.-án ér véget Abu-Dzabiban. A csapatok még éppen hazaérnek a karácsonyi készülődésre. Jövőre a koronavírusos kihagyások után visszatér Kína és egy új amerikai helyszín, Las Vegas, debütál egy szokatlan, szombati versennyel. A Forma-1 közben még az eddiginél is nagyobb népszerűségnek örvend. Messze a szezon vége, de a jövő évi jegyek több helyszínen, így Magyarországon, is vészesen fogynak. A jobb helyek már gazdára találtak, s recesszió ide, gazdasági válság oda, a Forma-1-es rajongók jövőre is megtelítik világszerte a lelátókat.
A verseny és a pálya
A szingapúri pálya egy utcai pálya 23 kanyarral. Az óramutató járásával ellenkező irányba halad a verseny. Mivel sok a második, harmadik és negyedik sebességfokozatú kanyar, így az átlagsebesség csak 175 km/óra körül várható. Ebből kifolyólag maximális aerodinamikai tapadással haladnak majd az autók. Utcai pályához képest, ez egy széles, buckás és kacskaringós pálya, ahol bár lehetséges az előzés, de nagyon nehéz.
A hétvégi futam helyszíne egyedi, hosszú a betoncsík, s változó az aszfalt hőmérséklete. Embert-gépet egyaránt próbára tevő ez a verseny. Amint lemegy a nap, a pálya hőmérséklete 30°C-on stagnál. Ez nem számít melegnek, mégis általában túlmelegednek a gumik, ugyanis nagy igénybevételnek vannak kitéve a kanyarokban. A kevés egyenes rész pedig nem teszi lehetővé az abroncsok kellő hűtését.
A 61-körös Szingapúri Nagydíj október 2.-án helyi idő szerint 20 órakor veszi kezdetét (nálunk 14 órakor!). A pálya hossza: 5.063 km, a teljes versenytáv 308.706 km. A pályarekordot Kevin Magnussen tartja 2018-ból. A dán pilóta ideje 1 perc 41,905 másodperc volt.
(Forrás és nyitókép: Amber PR)
Szólj hozzá