A húgysavat sokáig ártalmatlan anyagcsere-végterméknek tartották, amely csak a köszvény miatt érdekes. Dr. Bayne French, a Hammer Nutrition vezető orvosi tanácsadója szerint ez a kép elavult: a magas húgysavszint az anyagcsere több pontján is zavart okozhat, és a kialakulásában a cukor, az alkohol és a tartós, intenzív edzés is szerepet játszik – vagyis az állóképességi sportolókat is érinti.
A Hammer Nutrition blogja nyomán – az eredeti cikk: hammer-nutrition.hu
Mi az a húgysav, és miért lett ennyire fontos?
A húgysav a purinok lebontásának végterméke. A purinok nitrogéntartalmú vegyületek: a szervezet maga is előállítja őket, de étellel is bekerülnek, nagy mennyiségben például a húsokból, a tengeri ételekből, a hüvelyesekből és a sörből. Dr. French cikke egy amerikai összefoglalóra (StatPearls, 2021) hivatkozva azt írja, hogy az Egyesült Államokban a lakosság 21 százalékánál mérhető emelkedett húgysavszint.
A szerző evolúciós magyarázatot is ad: az ember – más emlősökkel együtt – elveszítette a húgysavat lebontó urikáz enzimet, mert a magasabb húgysavszint egykor túlélési előnyt jelentett. Segítette a zsírraktározást, emelte a vérnyomást és a vércukrot, erősítette a gyulladásos választ. Éhínség, vérzés vagy sérülés idején ez hasznos volt, a mai életmód mellett viszont Dr. French szerint inkább hátrányt jelent.
Hat tényező, amely emeli a húgysavszintet
A cikk hat fő tényezőt nevez meg: a cukrot, az alkoholt, a purinokat, az inzulinrezisztenciát, a genetikai adottságokat és az intenzív testmozgást. A háttérben három mechanizmus áll: a túlzott termelődés, a vesén keresztüli csökkent kiválasztás, illetve a kettő együtt.
A cukornál a fruktóz a kulcs: a cikk szerint ez az egyetlen szénhidrát, amelynek anyagcseréje közben húgysav képződik. A hagyományos cukor fele fruktóz, a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupban pedig ennél több is lehet. Egy 150 ezer ember szokásait vizsgáló elemzés (Ayoub-Charette és munkatársai, BMJ Open, 2019) erős kapcsolatot talált a cukros italok fogyasztása és a magas húgysavszint, illetve a köszvény között, a teljes értékű gyümölcsöknél viszont nem mutatott ki összefüggést. Az alkohol hasonló úton növeli a húgysavtermelést, és rontja a vese kiválasztó képességét is; a sör különösen kedvezőtlen, mert alkoholt és purinokat is tartalmaz.
Érdekes, hogy a szerző nem a szigorúan purinszegény étrendet tartja a legfontosabbnak. Szerinte több purinban gazdag étel értékes fehérje- és zsírforrás, a figyelmet elsősorban a cukorra, a túlzott szénhidrátbevitelre és a sörre érdemes fordítani, valamint a testsúly csökkentésére.
Miért érinti ez a sportolókat?
A mérsékelt mozgás a cikk szerint csökkentheti a húgysavszintet, egy terhelési küszöb fölött azonban az ellenkező hatás jelentkezhet. A tartós, intenzív edzés fokozott sejtbontással jár, ami több purint szabadít fel. A terhelés közben keletkező tejsav rontja a húgysav vesén keresztüli kiválasztását, a kimerülő kreatin-foszfát fokozza a purintermelést, az izzadás miatti relatív kiszáradás pedig az antidiuretikus hormonon keresztül csökkenti a vizeletmennyiséget, így kevesebb húgysav távozik.
Dr. French arra is figyelmeztet, hogy a cukorral frissítő, szénhidrátfeltöltést alkalmazó és rendszeresen sört fogyasztó versenysportolók között is lehetnek olyanok, akiknél az anyagcsere nincs rendben, csak nem veszik észre, mert edzettnek érzik magukat. A szerző szerint az a hiedelem, hogy a rendszeresen sportolóknak nem árt a cukor, veszélyes tévedés. Ezzel függ össze az is, amit a Hammer korábbi cikkei a kóla és a cukros gélek versenyközbeni szerepéről, illetve az energia, a folyadék és az elektrolitok külön kezeléséről írtak.
Vérnyomás, gyulladás, anyagcsere
A cikk több kutatásra hivatkozva összefüggést mutat be az emelkedett húgysavszint és a magas vérnyomás, a krónikus gyulladás, a szív- és érrendszeri kockázat, valamint a metabolikus szindróma között. A szerző maga is kiemeli, hogy az erős statisztikai összefüggés önmagában még nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, az elmúlt ötven évben azonban több kutatás is arra jutott, hogy a húgysav önálló kockázati tényező lehet. Egy 2014-es tanulmány (Billiet és munkatársai, Rheumatology) a metabolikus szindróma „új jelzőjeként” említi.
Mit tehetsz? Teszt, kevesebb cukor és az Uric X
Mivel a húgysavszintet rutinszerűen ritkán vizsgálják, Dr. French azt javasolja, hogy kérj húgysavvizsgálatot a kezelőorvosodtól. A vérvétel lehetőleg éhgyomorra történjen, és az azt megelőző napokban kerüld a megerőltető edzést. Cukrot csak ritkán és kis mennyiségben fogyassz, cukros vagy fruktóztartalmú italokat pedig – edzés közbeni energiaforrásként sem – szinte egyáltalán ne igyál. A szerző célértéke az 5 mg/dl alatti húgysavszint.
A cikk szerint az étrend javítása gyakran csökkenti a húgysavszintet, de nem mindenkinél elég. Erre fejlesztette ki Dr. French három év kutatómunka után a Hammer Uric X étrend-kiegészítőt, amely az étrend átalakítása mellett a húgysavszint csökkentésének támogatására készült. Napi adagja öt összetevőt tartalmaz: 500 mg C-vitamint, 200 mg luteolint, 50 mikrogramm molibdént, 800 mikrogramm metil-folátot és 300 mg zellermagkivonatot. A cikk mindegyiknél ismerteti a mögötte álló humán és állatkísérletes vizsgálatokat.
Ez a cikk a Hammer Nutrition Hungary „Húgysav – az anyagcserét megzavaró tényező, amellyel érdemes foglalkozni” című cikkének szemléje (szerző: Dr. Bayne French). Az eredeti cikket teljes terjedelmében itt tekintheted meg: https://hammer-nutrition.hu/blogs/news/hugysavszint-cukor-anyagcsere
Fotó: Hammer Nutrition Hungary
Szólj hozzá