Amikor túl sok méreganyag vagy túl kevés tápanyag kerül a szervezetbe, a biokémiai méregtelenítő mechanizmusok működésében zavar támad, és a szervezetben felhalmozódnak a káros anyagok.
A méregtelenítő folyamatok párhuzamosan működnek, de kapcsolódnak is egymáshoz. Ha az egyik folyamatra túl sok feladat hárul, a keletkező méreganyagokat egy másik folyamat dolgozza fel. Amennyiben viszont a támogató rendszerek terhelődnek túl, a szervezet nem lesz képes megszabadulni a méreganyagotoktól, és szinte minden más belső folyamat felborul. Tehát ha általános egészségi állapotunk leromlik, ha bőrproblémákkal küszködünk, vagy ha képtelenek vagyunk hatékonyan megküzdeni a fizikai, a kémiai vagy az érzelmi teherrel, feltételezhető, hogy a háttérben méregtelenítő folyamatok zavara áll. Problémáink egyik lehetséges oka az, hogy szervezetünk nem tud megszabadulni a benne felhalmozódott káros anyagoktól – sem azoktól, amelyek a külvilágból származnak, sem pedig azoktól, amelyek a normális belső folyamatok eredményeképpen keletkeznek.
A méregtelenítés valójában számos kémiai folyamat elágazó láncolata. Ezek a folyamatok javarészt a májban mennek végbe, ahol a méreganyagokból ártalmatlan anyagok keletkeznek. A folyamat egészét biotranszformációnak nevezik. Mindegyik lánc egy sor enzimreakcióból áll, és mindegyik enzim működése többféle tápanyagtól függ. Így alakul át lépésről lépésre belső világunk biztonságos, élhető hellyé. A méregtelenítés két lépcsőből áll. Az első fázis olyan, mint a lomtalanítás: a cél az, hogy a szervezetben felhalmozódó hulladék elszállítható állapotban egy helyre kerüljön. Az első fázis során valójában nem történik méregtelenítés, szervezetünk csupán szemeteszsákokba csomagolja a hulladékot, hogy azután könnyebben el lehessen szállítani azt. A munkálatokat az úgynevezett P-450-es enzimek végzik. Minél több méreganyagnak vagyunk kitéve, annál keményebb munkát adunk ezeknek az enzimeknek. Amikor szervezetünkbe több méreganyag kerül, túlpörög az első fázis: keményen és megfeszített tempóban kell dolgoznia, hogy időre kész legyen a szemétszedéssel. Ilyen méreganyagok a koffein, az alkohol, a dioxinok, a cigarettafüst, a kipufogógázok, a magas fehérjetartalmú ételek, az organofoszfát növény védőszerek, a festékekből párolgó gázok, a telitett zsírsavak, a szteroid hormonok és a szén fölött grillezett húsok.
A második fázis során a felépítő folyamatok vannak túlsúlyban. Felépítő folyamatainknak körülbelül 80%-a a méregtelenítés célját szolgálja. A méregtelenítés első fázisának végtermékeit
szervezetünk úgy alakítja át, hogy az ún. konjugáció során más molekulákat csatol hozzájuk. Bizonyos méreganyagokhoz glutationt csatol, ezt a folyamatot glutation konjugációnak nevezzük. A glutation képes eltakarítani a paracetamol-méregtelenítés első fázisa során keletkező igen mérgező végtermékeket.
Szólj hozzá