Magyarországon az emberek jelentős része nem sportol, nem mozog aktívan rendszeresen. S bár a mozgás öröm, hosszan tartó egészségünk egyértelmű receptje, mégis nagyon messze vagyunk még az egészséges társadalomtól. Hogyan sarkallhatjuk egészségesebb életmódra az embereket? Az IRONMAN-csapattal hiszünk benne, hogy a sport nemcsak a profiké, nemcsak az olimpikonoké, hanem mindannyiunké. Budapesti eseménysorozatunkon évről évre mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő kihívást. Elkezdeni sosem késő!
A Metropol cikke szerint az elhízás egyre nagyobb problémát jelent világszerte, a fizikai inaktivitás pedig a halálhoz vezető tíz fő kockázati tényező közt első helyen szerepel a WHO szerint, mégis nehezen kezdünk sportolni. A Föld felnőtt lakosságának 23%-a nem elég aktív, a fejlett országokban azonban még rosszabb ez az arány: a férfiak 26, a nők 35 százaléka nem mozog eleget. A tinédzsereknél ennél is sokkal kedvezőtlenebb a helyzet: a WHO adatai szerint 81% hagyja ki a megfelelő mennyiségű mozgást. A magyarok egy tavalyi Eurobarometer-kutatás szerint leginkább idő- és érdeklődéshiányra, valamint betegségre hivatkozva nem sportolnak eleget.
Hazánkban igen magas, 44% azoknak az aránya, akik sosem mozognak, míg a legalább heti egyszer mozgóké 23, a hetente ötször aktívaké pedig 15%. Jó hír ugyanakkor, hogy az inaktívak csoportja csökken, az aktívaké pedig növekszik. Napi legalább tíz perc gyaloglásra ugyanakkor kevesen vesszük rá magunkat, miközben rengeteget ülünk: a magyarok közel fele két és fél, öt és fél óra közti időt tölt ülve.
Mindezen látszólag könnyű változtatni, hiszen csak fel kell kelni a fotelből. A mindennapos testnevelés a fiatalok egészségének érdekét szolgálja, de jelenleg még nem mindenhol megoldható. Bár egyre többen vesznek részt a nagy tömegsportrendezvényeken, ők abból a körből kerülnek ki, akik a mindennapokban is sportolnak, az aktívan mozgók vékony rétege csak nagyon lassan nő Bányász Árpád, a Magyar Szabadidősport Szövetség elnökségi tagja, sajtófőnöke szerint.
Az úttörőmozgalom utáni időszakban generációk nőttek fel a rendszeres testmozgás, az egészséges életmódra való nevelés fókusza nélkül. Bányász Árpád problémának érzi azt, hogy a munkahelyek leterhelik a felnőtteket, a gyerekeknél pedig a mozgás nem vált életvitelszerűvé. – A magyarok hajlamosak a kifogások tengerében eltévedni, ha sportról van szó – mondja. – Megoldást jelenthetne, ha a sportba ma áramló hatalmas összegekből nagyobb rész jutna a szabadidősportra, és még több rendezvényen lehetne megmutatni, hogy a mozgás nem egyenlő a Cooper-teszt monotonitásával.
Szólj hozzá