Két év alatt kétszer kellett feladnia, idén viszont minden összejött: Szilágyi Gyula egyetlen naptári évben teljesítette a Kazinczy200-at, a Mátra 115-öt és a Vadrózsát. A hazai hegyi ultratúrázók körében mesterhármasként emlegetett sorozatot kevesen fejezik be, az ultrafutó a Nemzeti Sportnak mesélt arról, hogyan jutott el idáig.
Mi az a mesterhármas?
A mesterhármas három hosszú, nagy szintemelkedésű hazai teljesítménytúra-ultra teljesítése ugyanabban az évben: a Zemplénben rendezett Kazinczy200-é, a Mátra 115-é és a Vadrózsáé. A teljesítménytúrák világában nem az idő vagy a helyezés a fő mérce, hanem az, hogy a résztvevő a szintidőn belül végigér-e. A három táv együtt ennek ellenére is a műfaj egyik legkeményebb próbája, mert a nagy kilométerszám mellé éjszakai szakaszok, meredek emelkedők és hónapokon át fenntartandó forma társul.
Szilágyi Gyula nem titkolja, honnan jött az ötlet: a Csupasport egy korábbi cikkéből, amely Tangl Eszter mesterhármasáról szólt. Tangl 2024-ben a 160 kilométeres Vadrózsán női győztesként zárta le a sorozatot, miután ugyanabban az évben a Mátra 115-öt és a Kazinczy200-at is teljesítette.
Kétszer feladta, harmadszorra visszajött
Az út nem volt egyenes. Szilágyi 2024-ben először vágott neki a Kazinczy200-nak, de nagyjából 42 kilométer után kiszállt. Egy évvel később visszatért, és nyáron végigért a távon. Elmondása szerint általában egyszer teljesít egy versenyt, aztán új kihívást keres, ez a túra azonban visszahúzta. A Vadrózsán hasonló volt a helyzet: tavaly mintegy 104 kilométernél adta fel, idén viszont célba ért.
A mostani szezont már tudatosan a három próbára építette fel. Hasonlóan alapos felkészülésről számolt be nemrég az a hazai ultrafutó is, aki egy hónap felkészüléssel futott pályacsúcsot a 137 kilométeres Darálón.
Júniusban a Zemplén, júliusban a Mátra
A sorozat júniusban a Kazinczy200-zal indult. Szilágyi több mint két órával javított a tavalyi idején. A nagyjából 200 kilométeres útvonal négy, egyenként 50 kilométeres szakaszból áll, a bázis Füzéren van: minden kör után itt lehet pihenni, zuhanyozni és meleg ételt enni. A három próba közül ez esik a legrövidebb éjszakák idejére, a résztvevők mégis két éjszakát töltenek a pályán.
Nagyjából három héttel később, július közepén jött a Mátra 115, amely a hegység szinte valamennyi jelentős csúcsát érinti. Szilágyi ezt tartotta a legtaktikusabb és legnagyobb odafigyelést kívánó résznek, mert itt kellett a legjobban beosztani az energiát. Gond nélkül teljesítette, és külön kiemelte a frissítőpontokon dolgozó segítőket.
A Vadrózsa vége a legmeredekebb
A zárás a Vadrózsa volt, amelyre egy héttel korábban a Bazalt 100 teljesítésével hangolódott. A túrát hosszban és szintben átlagosnak nevezte, a vége azonban nem volt az: az utolsó nagyjából 30 kilométeren három meredek csúcsot kellett megmászni. Jó időt ért el, és eső sem nehezítette a dolgát.
A szervezésről mindhárom eseménynél elismerően beszélt. A frissítőpontok annyira jól felszereltek voltak, hogy elég volt két üres félliteres kulacsot vinnie, a szintidőket pedig a terepultrákhoz képest kifejezetten bőkezűnek érezte. Ez a teljesítménytúrák egyik vonzereje: a hosszú távot a versenyeknél kisebb időnyomással lehet kipróbálni, ami a több ezer kilométeres távgyalogló kalandokhoz hasonlóan inkább kitartásról, mint gyorsaságról szól.
Novemberben sem pihen
A mesterhármas után sincs szünet. Szilágyi novemberre a Piros 85, az Iszinik 100 és a Tanúhegyek Trail teljesítését tervezi, a további programról később dönt. A hétvégi hazai terep- és ultraversenyeket a Sportime heti futóprogram-ajánlója gyűjti össze.
Ez a cikk a Nemzeti Sport Online „Szilágyi Gyula mesterhármasa: Kazinczy200, Mátra 115 és Vadrózsa” című cikkének szemléje (szerző: Judi Ádám). Az eredeti cikket teljes terjedelmében itt tekintheted meg: nemzetisport.hu. A Tangl Eszterre vonatkozó háttér forrása: Nemzeti Sport, 2024.
Illusztráció – a Mátra látképe a Kékesről. Fotó: Cserlajos / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0
Szólj hozzá