Szemtelenül fiatal a teljesített távolságokhoz és tempókhoz képest. Nikolics Márkó rövid idő alatt letette a névjegyét a hazai terepfutás képzeletbeli asztalára, hiszen alig néhány éves futómúlttal teljesítette „A Kör” nevű ultrát a Börzsönyben, több ikonikus versenyen is az élmezőnyben ért célba. A felkészüléséről és a terveiről beszélgettünk vele. (A cikk eredetileg a Sportime Magazin 2023/1. számában került publikálásra.)
Bemutatkozás
Nikolics Márkó vagyok, 25 éves. 7 éve kezdtem el futni úgy, hogy előtte nem sportoltam semmit. Azért kezdtem el sportolni, mert nem éreztem jól magamat a bőrömben. Miután elértem a célomat és lefogytam, a futás, mint hobbi még megmaradt és azóta is szenvedélyesen űzőm. Első alkalommal 6 kilométert futottam. Később növeltem a távot, elkezdtem feszegetni a határaimat és versenyekre járni. Első versenyeim a Spartan Race-ek voltak, majd áttértem a terepfutásra, ahol első alkalommal egy Börzsönyi 22 kilométeres versenyre mentem el. Ezután évente 30 kilométerrel növeltem a távokat, így jutottam el mostanra a 150-160 kilométeres távokhoz. A futás mellett bringázok, falat mászok, úszok, és kondizok.
-Számodra milyen nehézséget, illetve könnyebbséget jelentett a tavalyi év?
-A tavalyi évemet nagyon megnehezítette a 6 bokasérülésem. Emiatt viszonylag sok időt ki kellett hagynom a sportban. Mégis szerencsésnek mondhatom magam, mert a fő versenyeimnek mindig jó formába tudtam neki vágni.
Nagyon sokat hozzátett a tavalyi évemhez, hogy el tudtam menni edzőtáborba Lanzarote-ra, ahol 8 napig csak a sportra és a pihenésre kellett figyelnem.
-Mik voltak a legnagyobb élményeid, eredményeid tavaly?
-Legnagyobb élményeim közé tartozik a lanzarote-i edzőtábor, a szlovéniai Julian Alps verseny, a Schladming, illetve a starigradi It’s My Trail Camp és 2 jó barátom frissítése A Körön.
A legbüszkébb a UTH-n elért 7. helyezésemre vagyok, de legfőképpen az elért időeredmény az, amire büszke vagyok (13 óra és 1 perc lett.) Nagyon örülök még a Mátrabérc Trailen elért idő eredményére, amire nem készültem fel rendesen, de mégis 6:12 perc alatt teljesítettem. Nem utolsósorban megemlítve a Vadlán ultra terep versenyen elért 3. helyezést, amit 11:01 idővel szereztem meg. Megtisztel, és büszke vagyok a Terepfutás.hu általi megkeresésre, és a Salomon / Mountex reklámfotózásra, valamint a megjelent cikkekre.
-Ilyen teljesítményhez, extrém igénybevételhez hogyan készülsz fel?
-Semmilyen speciális felkészülésem nincs. Fizikai munkát végzek minden nap, utána esténként járok futni. Heti hatszor futok, és háromszor erősítek. Ebből 2 kifejezetten bokaerősítés. Minden edzés után nyújtok és SMR hengert használok. Masszőrhöz három hetente járok, amikor pedig sérült vagyok akkor a Moove Sportfizio-ba megyek.
-Milyen edzésmúltad van?
-A futás előtt 4 évig hobbi szinten dirt kerékpároztam. Az előtt semmit nem sportoltam, és nem is szerettem sportolni.
-Van edződ vagy a magad feje után mész?
-A kezdetekben a saját fejem után mentem. Majd három év után kezdtem el edzővel dolgozni. Amióta vele dolgozok, sokkal nagyobb a fejlődés. Számokban is, és érzésre is.
-Hogyan választasz általában sportfelszerelést, mik a legfontosabb szempontjaid?
-A legfontosabb szempont a kényelem és a minőség. Több márka termékeit viselem futásaim közben. Cipőben, ruházatban a Salomon termékeit nagyon szeretem, de a kezdetektől fogva vannak Nike ruháim is.
Tapasztalat: ne induljunk hosszú futásra olyan ruhában/cipőben, amit előtte sosem viseltünk. Illetve a hosszabb futásokra cipőből érdemes kicsit nagyobb méretűt választani.
-Hogyan táplálkozol, milyen módon tartod még magad jó erőben és egészségben?
-Teljesen hétköznapi módon táplálkozok, nem követek semmilyen különleges étrendet. Őszintén nem igazán figyelek oda mit eszek. Fő versenyek előtt 1-2 hónappal szoktam elhagyni az édességet, a péksüteményeket és az egyéb szénhidrátban gazdag ételeket/italokat, azokban az időszakban figyelek a táplálkozásra.
-Mik a legjobb és legrosszabb futóélményeid?
-Legjobb élményt nem tudok kiragadni a rengeteg jó élmény közül, de ha muszáj lenne, akkor talán a tavalyi UTH-t mondanám, vagy a Julian Alps Trailt.
Rossz élményem is volt pár, de a legtöbb idővel megszépült – egy börzsönyi futás kivételével. A Börzsöny saját kék jelzését futottuk végig egy barátommal, 64 kilométer hosszú volt a szakasz. Kb. 30 kilométernél elhagytam a frissítésem felét, így a futás utolsó 3,5 órájában nem ettem semmit. Majd ezt tetézve a vizem is elfogyott 10 kilométerrel a vége előtt, és nem volt kút az útvonal ezen szakaszán.
-Mikre vagy a legbüszkébb az elmúlt évekből? És miért?
-Büszke vagyok, hogy megszerettem a sportot. Büszke vagyok az eddig elért eredményeimre, hogy teljesíteni tudtam A Kör-t, és hogy megnyertem a Vadrózsa 160 kilométeres távját (én vagyok a legfiatalabb A Kör és Vadrózsa 160 teljesítő), a Vadlán 3. helyezésemre és a legtöbb versenyen elért időeredményemre.
-Mik voltak A Kör teljesítésének emlékezetes pillanatai?
-A Kör teljesítése közben a legnagyobb kihívás a frissítésem volt. Ugyanis Bernecebarátinál, 90 kilométernél elromlott a frissítésem. Megtelt a gyomrom és nem tudtam enni, ha pedig ettem, akkor görcsölt a hasam. Ennem kellett, hogy legyen energiám, így nagyon sokat görcsölő hassal mentem. A másik, ami nagy fájdalmat okozott, az a jobb bokám volt. Emiatt az utolsó 30 kilométeren sétálnom kellett, mert nem tudtam rendesen terhelni. Minden nehézségen az akaratom, a céltudatosságom és a teljesítés vágya hajtott.
Egy ultrára megnézem milyen időjárást mondanak az öltözködés miatt, de nem élem bele magam abba, ha jó időt mondanak. Szerintem nem szabad úgy készülni, hogy „Jaj, csak ne essen!”. Ha esik akkor el kell fogadni, és haladni. Ha süt a nap akkor süt a nap. Ilyeneken nem szoktam „fennakadni”.
-2023-ra és a közeljövőre vonatkozóan mik a terveid?
-Idén szeretnék elindulni a Mátrabérc Trailen és egy jobb időt elérni, a listán van még a Mozert80. Az UTH Szentlászló Trail-en fogok indulni, ahol szeretnék javítani az időmön (amikor utoljára voltam nem ment jól). Az év legfontosabb versenye A Kör lesz.
Szeretnék eljutni több külföldi versenyre, és ott is növelni a távot hasonló szisztémában, mint a hazai versenyeken tettem.
-A futásban miben szeretnél fejlődni és hogyan?
-A futás minden terén rám fér még a fejlődés, amit az edzőmre bízok. A frissítésem most úgy néz ki egész jól működik, de mindig csiszolgatok rajta valamit. Mindig van valami új, amit kipróbálok, tesztelek.
-Mennyit edzel egy héten?
-13-20 óra között edzek egy héten, 90-110 közötti kilométerrel. Ebből a futás teszi ki a legnagyobb részt.
-Hogyan sérültél meg ilyen sokszor?
Legtöbbször szerencsétlenségből fordul ki a bokám. Volt, hogy egy dózerúton kimozdult egy kő az útból és vitte a bokámat. Volt, amikor egy levelekkel teli gödörbe léptem, volt olyan is, hogy a levelek alatt egy faágra léptem és volt érthetetlen is, amikor munka közben egy síkbeton felületen fordult alám a bokám.
-Hogyan tervezitek az edzéseket, mit vesztek még hozzá a felkészüléshez?
-A testvérem, Nikolics Zorán az edzőm. Leginkább online tárgyaljuk meg az edzéseket, és elemezzük ki, de sokszor előfordul, hogy telefonon, vagy személyesen beszélünk az edzésekről, versenyekről. Mellette járok funkcionális edzőhöz, ő felel az erősítésekért. Masszőrhöz is járok rendszeresen. Ha sérült vagyok akkor a Moove Sportfizio-ba megyek.
-Tesóddal szoktatok együtt edzeni?
-Sajnos testvérem nem lakik olyan közel. Meg más a tempónk, de ritkán megesik, hogy együtt edzünk. Másik testvéremmel sűrűbben eljárok, vele falmászó edzésre szoktam járni, ami nekem csak keresztedzés.
-Hogyan naplózod a felkészülésedet, hogyan használod a naplót?
-Komolyabban nem vezetek naplót. Straván az edzés mellé írok pár szót, vagy olyan címet adok a tevékenységnek, amiből kiderül, hogy ment. Ezt jó később visszanézni, ha probléma van, de az edzőmnek is ad egyfajta visszajelzést.
-Kik a példaképeid?
-Példaképem a testvérem, aki család és munka mellett is tud időt szánni a sportra. Ő triatlonozik és nagyon jó benne. Tavaly volt Hawaii-n az Ironman vb-n, ahol elég jól szerepelt.
-Mik az álmaid?
-Szeretnék jó és sikeres ember lenni, mind a magánéletben mind pedig a sportban. A legnagyobb álmom egyszer eljutni az UTMB-re és a Western States Endurance Runra.
-Mik a futóknak szánt tanácsaid?
-A kezdőknek: Fontos a fokozatosság. Ne félj segítséget kérni. Kísérletezz a frissítéssel, sok múlik rajta. Nem kell egyből gyorsan futni. Figyelj a tested jelzéseire.
Az ultrázóknak: A frissítés nagyon fontos. Egy ultrán nem kell „sietni”. Csak magad miatt csináld.
Szerző: Tóth Viktor – terepsport.hu
Szólj hozzá