Keresés
Close this search box.
Fotó: FIA Formula 2

„Mindenki a saját útját járja” – Interjú Nyck de Vriesszal

Fotó: FIA Formula 2

Interjúnk elkészítése után nem sokkal jött a hír, hogy Nyck de Vries 2020-ban a Formula–E-ben fog versenyezni a Mercedes színeiben. Az interjút az Olasz Nagydíj hétvégéjén készítette kollégánk, aki rákérdezett arra is, hogy alternatív megoldásként tekint-e a Formula–E-re. „Egy pár éve követem már a bajnokságot – válaszolta akkor a holland versenyző. – Az elmúlt években a bajnokság az egyik legnépszerűbb autósport-eseménnyé nőtte ki magát, és több gyártó is képviseli magát a kategóriában. Igen, érdekes kihívás lenne, ha kapnék lehetőséget ott bizonyítani.”
Persze ha a bejelentés előbb történt volna meg, akkor bővebben faggattuk volna a témáról – de ezúttal e tekintetben nem voltunk szerencsések. Azonban minden más szóba került, az interjú során szinte a karrierje összes, fontosabb pontjáról sikerült beszélgetnünk vele.

-Induljunk az elejéről. Elég fiatalon kezdtél el gokartozni – amikor formulaautóra váltottál, akkor éreztél valamennyi előnyt ebből?

-Manapság szerintem már szinte az összes versenyző nagyon fiatalon kezd el gokartozni, szóval ezt nem előnynek, hanem szükségnek hívnám. Persze fiatalon könnyebben megtanuljuk az alapokat, megtanuljuk a sport értékét, a szabályokat vagy azt, hogyan kell egy csapattal együtt dolgozni. Habár a kategóriák és az autók között vannak különbségek, azonban az alapok ugyanazok, amiket fontos minél előbb elsajátítani.

-Mit tartasz az eddigi legnagyobb eredményednek?

-Nem tudom, szerintem semmit. Az idáig vezető utamat, a gokarttól az autókig, hepehupásnak nevezném. Úgy gondolom, hogy mindenki a saját útját járja, ami teljesen egyedi, és nálam szerintem nincs olyan momentum a pályafutásom során, ami kiemelkedne. Igazából minden tapasztalatra szükség van, amiből felépíthetjük a létrát, amelyen aztán megpróbálunk felmászni. Csak a jelenre koncentrálok, ez számít igazán. Szeretnék nyerni, de még hat verseny áll előttünk, szóval még nem végeztük el a házi feladatot.

-Hogyan és honnan jött az az ötlet, hogy LMP2-es autókkal is versenyezz?

Frits van Eerd a tulajdonosa a Jumbo nevezetű szupermarketláncnak, ami a második legnagyobb üzletlánc Hollandiában. Ő tényleg nagyon szenvedélyesen szereti a technikai sportokat, külön F1-es gyűjteménye is van. Ő kért meg engem és Maxet (Verstappen – a szerk.), hogy vegyünk részt a projektjében, és természetesen nagyon örültem ennek a lehetőségnek, örömmel el is fogadtam. Hálás is vagyok ezért, mivel szerintem egy versenyzőnek minél több kategóriát és autót ki kell próbálnia, hiszen ezek a tapasztalatok csak építenek.

-Véleményed szerint mik a legnagyobb különbségek az LMP2-es és az F2-es autók között?

Másfajta megközelítés szükséges egy endurance és egy formulaautós futamhoz, habár az autók vezetése között nincs sok különbség. Úgy gondolom, hogy az LMP2-es autóknak még mindig elég nagy a leszorítóerejük, Barcelonában például új gumikon, könnyebb autóval gyorsabbak voltunk, mint a Formula–2-es futam alatt. Azt mondanám, hogy teljesen más érzés vezetni, de hamar belerázódik az ember. Persze, nyilván más autó nagyobb leszorítóerővel, és erősebb, de a versenyzés alapjai ettől még nem változnak.

-Mondhatjuk azt is, hogy akkor ez segít abban, hogy visszaülve az F2-es autóba jobban vezesd azt?

-Ezt így azért nem mondanám, de segít abban, hogy összetettebb versenyző legyek.

-Elég sokáig tagja voltál a McLaren Young Driver Programnak. Milyen tapasztalataid voltak, és milyen előnyeid származtak ebből az együttműködésből?

Az ő támogatásunk nélkül egyszerűen nem lehetnék itt. Nagyon hálás vagyok mindenért, amit értem tettek, mindig támogattak, és lojálisak voltak hozzám, és a személyiségem fejlődéséhez is nagyban hozzájárultak. Tizennégy éves voltam mindössze, amikor hozzájuk kerültem, szóval már benne voltam a pubertáskorban. Sok időt töltöttem ott, sok emberrel dolgoztam együtt, és mindezért hálás vagyok. Azonban sok kapcsolatban eljön az a pont, amikor a két félnek különböző elképzelései vannak a jövőt illetően, ehhez nálunk hozzájárult a sok változás is a McLaren háza táján az utóbbi években, ezért úgy éreztem, hogy máshol is keresgélnem kellene a lehetőségeket.

-Maga Lewis Hamilton édesapja, Anthony Hamilton is menedzselt téged. Vele hogyan kezdődött az együttműködésetek?

Hát, ez már kicsit régebben volt… De akkor kezdődött, amikor a McLarenhez csatlakoztam. Ekkor Lewis ugye még a McLarennél versenyzett, és az ő története a kezdetektől fogva elég sikeres volt, és ezért szerettünk volna együtt dolgozni, így egy pár évig ő menedzselt.

-Származott abból valami előnyöd, hogy Lewis édesapja volt a menedzsered?

Akkor még nagyon fiatal voltam, és habár ezt akkoribban mindenki tudta, és megkötött szerződésünk volt, de a kezdetekben inkább egyfajta gesztus volt, mint üzlet. Akkoriban még gokartoztam, mindenki a saját dolgával foglalkozott, aztán idővel az üzleti és munkakapcsolati rész komolyabb lett.

Honfitársad, Max Verstappen fiatalabb nálad, ennek ellenére már az egyik legnagyobb csillag a Formula–1-ben. A hazátokban is nagyobb népszerűségnek örvend a sport a sikereinek köszönhetően. Te mennyit érzékelsz ebből?

Vannak pró és kontra érvek, de ahogy már korábban említettem, szerintem mindenki karrierje egyedi, mindenkinek megvan a saját útja. Max önmagában véve is egyéniség, rendkívül tehetséges, sikeres, és a magam részéről biztos vagyok abban, hogy Formula–1-es világbajnok lesz, egyszerűen minden adott ehhez. Már a királykategóriába való felkerülése is különleges volt. De így működik a világ, ő pedig élt a lehetőségekkel, megragadta, és bizonyított. Én nagyon szurkolok neki!

A sport nagyon népszerű lett ezáltal Hollandiában is, és ha valaki nézi az F1-et, akkor valószínűleg a Formula–2 is érdekelni fogja, és talán az én karrieremet is többen követik ezáltal. De nem gondolom, hogy ez egyébként bármilyen szempontból segítene engem. Persze jó érzés az, hogy ennyien szurkolnak nekem, de a figyelem elsősorban Maxre irányul, ami érthető és logikus. Inkább arról van szó, hogy Hollandiában Max sikerei miatt többen követik az F1-et, hiszen eddig nem volt ennyire sikeres versenyzőnk, éppen ezért nem is volt annyira népszerű ez a sport nálunk, és az emberek nagy része nem lelkesedett ennyire érte. Most már teljesen más a helyzet.

A szerzőről

Szólj hozzá

Kapcsolódó bejegyzések

Scroll to Top