Több éves kihagyás után állt rajthoz Mikes Imre a Lada 2105-el. Szinte mondhatjuk, hogy ott folytatta, ahol abbahagyta, hiszen utolsó versenye a 2013. évi Szilveszter Rallye volt. Ez idő alatt, hogy mi is történt vele, milyen volt újra a versenyautóban, illetve mi a terve 2016-ban, arról beszélgettem Imrével.
Miért is volt ez a 2 év kihagyás?
Nem akarnék annyira a részletekbe belemenni, de betegség és lábadozás miatt nem tudtam versenyezni. Ki kellett hagynom ezt a két évet ahhoz, hogy most újult erővel folytathassam a versenyzést, amit pedig köszönhetek Horkay Ferenc professzornak és családomnak, akik mellettem álltak a nehéz pillanatokban is.
Ki volt most, aki diktálta neked az itinert?
Szerettem volna elsőként, hogy az én egyetlen navigátorom, Kriszti jöjjön velem ismét, de sajnos nem tudtuk megoldani, mert dolgozik a váci kardiológián és mivel a fiamat, Szabolcsot sem tudtam meglepni azzal, hogy legyen a navigátorom, mert el kellett utaznia, jolly jokerként megkértem Kovács Istvánt, hogy üljön be mellém a versenyre, aki azonnal igent mondott.
Milyen volt a közös munka Istvánnal?
Egészen hamar összeszoktunk, figyelt a kéréseimre és minden annak megfelelően mondott, bár meg kell említenem azt is, hogy az esti első gyorson a hétfői napon még nem bízott annyira bennem Pisti és arra lettem figyelmes, hogy folyamatosan koppanó hangot hallok, ami kiderült, hogy a navigátorom okoz azzal, hogy egyfolytában fékez mellettem és rugdossa a lemezt, de mondtam neki, hogy nyugodjon meg nem lesz baj, Európa legbiztonságosabb helyén ül. Második napon már nem fékezgetett mellettem.
Hogy érezted magad újra a pályán, milyen volt számodra ez a verseny?
Először is szeretném megköszönni Füredi Andrásnak, hogy részt vehettem és vehetünk egy ilyen Európa szintű, színvonalas rendezvényen. Hozzá kell tennem, hogy nem indult egyszerűen a történetünk az újrakezdés után sem, hiszem az adminisztratív átvételen derült ki, hogy a jogosítványom lejárt. Délig kaptam haladékot, hogy bemutassam az orvosi igazolást, hogy alkalmas vagyok a vezetésre, amit természetesen a saját orvosommal nem tudtam megoldani, mert Vácon van és nem értem vissza időben. Szűcs Peti versenyzőtárs, aki hasonló cipőben járt javasolt egy orvost újpesten. Oda is mentem, ahol kiderült, hogy ő állatorvos, de azért a papírt megkaptam, amit bemutattam utána a versenyirodán.
Az első gyorson még csak puhatolóztam és szerettem volna felmérni a terepet, ami nem is baj, mert kicsit jeges volt a pálya, bár még szerencsénk volt, mert előfutóként nem volt olyan nagy köd, mint a mezőny végének. Gondoltam a belső gyors végén a „teraszon”- amit jó ötlet volt beletenni – is csúszni fog, így meghúztam a kézit a feljáró előtt, de a gumi letapadt és rámentem a padkára, ami megdobott, talán még két kerék is lett belőle, amire őrjöngtek a nézők, így kicsit mutatottunk többet, pörögtünk – forogtunk egyet. Hozzáteszem, hogy menetlevél nélkül indultunk, mert Pisti már navigált, de nem ilyen komoly versenyen, és nem tudta, hogy hol is kellett volna átvenni a menetlevelet, így a rajtban szóltak, hogy a gyűjtőben kellett volna, de Titi bácsi segített aztán és elmondta a fontos tudnivalókat Pistinek, így utólag is köszönjük neki.
Másnap az első körben, nagyon rossz időben indultunk a mezőny elején, hiszen még jeges volt a pálya, de tudtam, hogy a MOL kúthoz kilátogatott nézők ki vannak éhezve a látványra, így készültem, hogy oda kell tennem magam, hál istennek sikerült is, de nem gondoltam, hogy annyira jól sikerült, mint ahogy jöttek a visszajelzések.
A második kör elején gondolkodtam rajta, hogy lecseréljem-e a gumit egy puhábbra, mert olykor-olykor megakadt a slick, de végül hagytam azt, amivel indultam, mert már ehhez a gumihoz szoktam hozzá és nem akartam, hogy elszálljunk a téli gumikkal. Miután elmelegítettem a gumit, már csak pár fokban forgattam a kormányt és úgy ment az autó, mintha sínen ment volna, mintha targoncát vezetnék. Koko is sokkal jobban élvezte, mondta is végén, mikor beértünk a szervizbe, hogy nagyon tetszett neki ez a kör.
Az utolsó kört akartuk megkezdeni, beéretünk a gyűjtőbe, ahol észrevettem, hogy nem tudok 2-esbe váltani, az összes többi fokozat működött csak az nem, lefogazott a 2-es. Tanakodtam magamban, hogy vissza kellene menni a szervizbe és a tartalékra kicserélni, de nem lett volna elég idő, illetve a szervizeseink is már a csillagokat vizsgálták. Végül a gyűjtő mellett szervizelő Varga Cigány Zoltán-tól és csapatától kérdeztem, hogy nem tudnak-e nekem mágnest adni valamilyen rossz hangszóróból, hogy azzal tartsam vissza darabokat, és ne robbantsa szét a váltót. Végeredményben bevállaltam, hogy megyek 2-es nélkül… csak sikerül.
A külső gyors első lassítójánál is váltottam vissza, ugye a 2-e kimaradt, így egybe raktam és olyan volt, mintha behúzta volna valaki a kézit, és seggel meg is fogtam a lassítót és compact Zsigulit csináltam belőle. Azért még mentünk tovább és egészen jól is ment, amíg el nem értük a szőlőst, 5-ig telin mentünk, amikor én simogattam a műszerfalat tempónál, rossz úton, hogy kibírod kicsikém, amire Pisti rám szólt, hogy fogjam két kézzel a kormányt, mert megöl.
Végül a versenyt nem tudtuk befejezni, hiszen a külső gyorson, mikor éppen beérünk a ringre a kapun, megdobta a kocsit és volt vagy 25 cm a föld és kerek között, akkor utána váltottam egyesbe és csúszóra megállt a két hátsó kerék, összeakadt a váltó két fokozat közé, így szépen lassan félreálltunk és befejeztük a versenyt. Én kiszálltam a kocsiból megköszöntem neki és megsimogattam, adtam neki egy puszikát, hogy nagyon szuperül ment és épségben befejeztük.
Összefoglalva a versenyt, fantasztikus volt, majdnem jobb, mint egy jó nő.
2016 folytatod a versenyzést?
Igen, mindenképpen szeretném, ez a Szilveszter Rallye még jobban meghozta a kedvet a versenyzéshez. Ha minden jól megy, akkor Rallye2, illetve sprinteken fogunk menni és még szóba jöhet 1-2 közeli zártpályás verseny is.
Végül szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik nélkül ez a Szilveszter Rallye nem jöhetett volna létre: Egyetlen volt navigátorom; Takács Évi, szuper érzékeny hölgy; id. Farsang János autóvillamosság szerelő mester; Barankó Imre oktató mester; Mikes László villanyszerelő mester; Székes József, alias Recsegő; Tamás Béla, a bogarasok királya; Helembai „Csikar” Zsolt; Dublinszki Péter – Dubi, az aszfalt utak réme, de egy fantasztikus szervizes; Vass János, a váltók királya és mindenkinek, aki egy tized másodpercet is segített ebben, illetve a fantasztikus közönségnek.
Köszönöm a riportot!
Partnerek:
www.robot-x.hu – Az innovatív megoldások szakértője, Auto express, Fixer Kft., Tábor Róbert – Ács, Pothánszky Levente fogtechnika, www.gumineked.hu, Heim busz
Lakati Anett
Tel.:06-30-610-68-32
E-mail: lnettike@hotmail.com
Szólj hozzá