Az UV-sugárzással kapcsolatban következetesen beszámoltak arról, hogy a folsav fotodegradációt (biológiai lebomlás napfény hatására) okoz az emberi bőrben. Az UV-sugárzás szezonális változásai magyarázatot adhatnak a vér folsavszintjének változásaira. Ezzel a jelenséggel azonban kevés tanulmány foglalkozott. Ezen tanulmány fő célja az volt, hogy megvizsgálja, van-e összefüggés a szérum folsavszint szezonális ingadozása Spanyolország populációjában és a napenergia éves változásai között.
118 831 labor minta alapján készült egy tanulmány, melyben a szérumfolsav-meghatározása végett két vizsgálatot hajtottak végre.
Az elsőben – amely minden alanyra kiterjedt – minden évszakban csökkent átlagos folátkoncentrációt mutatott a télhez viszonyítva, a nyáron mért alacsonyabb értékek mellett. A folsavhiány kockázata nyáron 1,37-szer nagyobb volt, mint télen.
A második vizsgálatban azoknál az alanyoknál, akiknél először télen, majd nyáron egy második folátszintet határoztak meg, 3,32-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki folsavhiány, mint azoknál, akiknél először nyáron, majd télen egy második folátszintet határoztak meg.
A folsavszint szezonális ingadozást mutatott, amely fordítottan arányos a telephelyünkön elért teljes napi UV-sugárzással, amely júniusban érte el az 5000 Jm−2 maximális napi dózist. Tavasz óta a folsavhiány százalékos arányának fokozatos növekedése volt megfigyelhető, így azoknál a betegeknél, akiknek a folsavszintje közel van a hiányhoz, nagyobb a kockázata annak, hogy nyáron foláthiányban szenvednek.
1. tanulmány: Keresztmetszeti, megfigyeléses, retrospektív, analitikai vizsgálatot végeztek 118 831 folsavszint-meghatározással, amelyeket 2010 januárja és 2014 decembere között vizsgáltak a Virgen de la Victoria kórház laboratóriumában, a spanyolországi Malagában. Tesztelték a nyugat-malagai kórház és alapellátási központok fekvő- és ambuláns betegeit.
A mintát olyan betegek alkották, akik felkeresték háziorvosukat (alapellátás) vagy szakorvosukat (szekunder ellátás).
2. tanulmány: Tekintettel a minta nagy méretére, feltételeztük, hogy a változó folsav normál eloszlást követ. A nők és férfiak átlagos folsavszintjét Student-Fisher t-teszttel hasonlították össze. Az átlagértékeket átlagként vagy mediánként és SD-ként vagy interkvartilis tartományként fejezték ki, hogy meghatározzák eloszlásukat. A folsavszint és az évszak közötti összefüggést többszörös regressziós analízissel értékelték, miután az életkorhoz és nemhez igazították.
Független változók (évszak, nem és életkor) hatása a szérum folsavszintjére
3. tanulmány: Összességében a vizsgálati alanyok 56,69%-a volt nő. A korosztály 0 és 104 év között volt. Az átlagos folsavszint 10,17 ng ml-1 volt, ami 1,43 ng ml-1-gyel alacsonyabb a férfiaknál, mint a nőknél (95% CI: 1,32-1,54 ng ml-1 (p<0,001)). A folsavhiány általános prevalenciája 6,27%, a nőknél 5,10%, a férfiaknál 7,79%.
A téli átlagos folsavszinthez képest a folátszint tavasszal 0,34 ng ml-1-gyel volt alacsonyabb (95%CI: -0,49-től -0,18 ng ml-1-ig), nyáron pedig 0,86 ng ml-1 (95%CI: – 1,02-től -0,70 ng ml-1-ig
Következtetések
A folsav szintje alacsonyabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Ennek oka lehet a hormonális eltérések és az étkezési szokások. Tény, hogy a folsav napi bevitele alacsonyabb a nőknél, de a nők több étrend-kiegészítőt szednek. A napsugárzásnak való kitettség mintáiban mutatkozó különbségek magyarázatot adhatnak a nemi alapú eltérésekre is. Általánosságban elmondható, hogy a nők kevésbé vannak kitéve a napsugárzásnak és fényvédő intézkedéseket is alkalmaznak (ide tartozik a naptejek, kalapok használata, árnyékban tartózkodás).
(Nyitókép: freepik)
Szólj hozzá