Kánikulában rendezték a 100 km-es országúti világbajnokságot a spanyolországi Amesben: a reggeli 16 fokból a verseny végére 32 fok lett, a mezőny jelentős része feladásra kényszerült. A kilencfős magyar csapat minden tagja célba ért, a legjobb magyar időt Szennyai Dorián (7:54:36) és Garai Ágnes (8:35:43) futotta. A két ultrafutó a Nemzeti Sportnak mesélt arról, hogyan írta át a hőség a terveiket.
Amerikai duplázás a galíciai hőségben
A Nemzetközi Ultrafutó Szövetség (IAU) 33. 100 km-es világbajnokságát szeptember 20-án, vasárnap rendezték a Santiago de Compostela melletti Amesben. A rajt reggel fél kilenckor volt, a pálya egy 4,8 km-es nyitókörből és tizenkilenc 5 km-es körből állt, aszfaltos utak és kerékpárutak váltakoztak rajta. Az iRunFar beszámolója szerint az idő tiszta volt, a hőmérséklet a reggeli 16 fokról a verseny végére 32 fokra emelkedett.
A férfiaknál az amerikai Charlie Lawrence nyert 6:09:25-tel, a litván Aleksandr Sorokin, a táv 6:05:35-ös világcsúcsának tartója 6:12:41-gyel lett második, a brit Alex Milne 6:17:50-nel harmadik. Lawrence a második félben egy ideig világcsúcstempóban haladt, de a hőségben lassult, és saját, 6:07:10-es amerikai csúcsát sem döntötte meg. A nőknél is amerikai siker született: Courtney Olsen 7:10:31-gyel győzött a japán Miho Nakata (7:11:57) és a hazai közönség előtt futó Gemma Arenas (7:17:50) előtt.
A csapatversenyt a férfiaknál az Egyesült Államok nyerte Nagy-Britannia és Franciaország előtt, a nőknél Horvátország végzett az élen Spanyolország és Finnország előtt. A hivatalos eredménylista szerint 79 nő és 115 férfi ért célba, 43 nemzet képviseletében, és 46 versenyző (19 nő és 27 férfi) adta fel. A kiesők között volt a 24 órás futás világcsúcstartója, a brit Sarah Webster is, aki harmadik helyen haladva az utolsó körben szállt ki.
Szennyai Dorián: a tervezett 7:15 helyett stabil 7:54
A férfiak közül Szennyai Dorián futotta a legjobb magyar eredményt: 7:54:36-tal a 80. helyen ért célba. Eredetileg 7 óra 15 perc körüli időt tervezett, de a 30 fok fölötti előrejelzések láttán már a rajt előtt sejtette, hogy ez nem fog összejönni. Az első két órában még tartotta a tervezett, nagyjából 4:15-ös kilométerenkénti tempót, aztán a meleggel együtt a pulzusa is emelkedett, így előbb 4:30-ra, majd 4:40 körüli tempóra lassult. Elmondása szerint nagy visszaesés nélkül, egyenletesen futott végig.
A sapkáját otthon felejtette, ezért egy tartalék pólót tekert a fejére, és minden körben vizet öntött magára. Hasznosnak tartotta, hogy a szervezők víztartályt állítottak fel, amelynél a futók lehűthették magukat. Úgy érzi, a körülményekhez képest nem futhatott volna sokkal jobban. Idén már nem tervez versenyt; szeretett volna 24 órás futáson indulni, de ez nem jött össze. Jövőre, ha elérhető közelségbe kerül egy világ- vagy Európa-bajnokság, ott szeretne lenni.
Garai Ágnes: 65 kilométerig tartotta a tempót
A nőknél Garai Ágnes lett a legjobb magyar, 8:35:43-mal a 42. helyen végzett. Kiváló formában érkezett, egyéni csúcsra készült, és az első 65 kilométeren tartotta is a kilométerenkénti 4:35 körüli tempót: az 50 kilométert 3 óra 49 perc alatt teljesítette, és még bőven érzett tartalékot. Ezután azonban gyomorpanaszok és hányinger jelentkeztek, nem tudta követni a frissítési tervét, meg kellett állnia, és a tempója összeomlott. Onnantól már csak a célba érés volt a cél; az utolsó 35 kilométert nagyon nehéznek írta le.
Garai szerint a központi frissítőállomás csak 11 és fél 12 között nyitott ki, így a legmelegebb időszakban egyetlen vizespont állt a futók rendelkezésére. Úgy véli, vízre a rajttól kezdve szükség lett volna, és egy reggel hatórás rajt is észszerűbb lett volna. A betonos burkolat kátyúit bójákkal jelölték, ezeket kerülgetni kellett, a körönként kisebb emelkedőkkel tarkított, hullámzó pálya viszont a lábának jót tett. Mentálisan sokat segített neki a pálya mellett szurkoló közönség. Most a pihenés a legfontosabb számára, a következő versenyéről még nem döntött.
A magyar csapat teljes eredménylistája
A magyar női csapat 27:06:09-es összesített idővel a 13. helyen végzett. Egyéni eredmények: Garai Ágnes 8:35:43 (42.), Stefanovits Anna 9:11:10 (56.), Matus-Tóth Andrea 9:19:16 (61.), Gujgiczer Anna 9:22:03 (63.), Horváth Ildikó 9:24:19 (65.), Valkai Eszter 9:54:12 (71.).
A férfiak 24:23:02-vel a 21. helyen zártak a csapatversenyben. Egyéni eredmények: Szennyai Dorián 7:54:36 (80.), Rebbenszki Gábor 8:09:51 (88.), Benke György 8:18:35 (94.). A frissítőzónában Maráz Zsuzsanna és Szabó Gábor segítette a magyar futókat, hűtéssel és jegeléssel.
Hőség, frissítés, ultratáv
Az ultrafutók őszi szezonja itthon is mozgalmas volt: Balatonfüreden Beda Szabolcs 853 kilométerrel vb-bronzot és országos csúcsot futott a hatnapos világbajnokságon, Veszprémben pedig az ISOPOL Super ultra 24 órás versenyén Nemes László 243 kilométerrel lett második. Az amesi vb tanulsága, hogy forróságban a tempó mellett a folyadék- és energiapótlás dönt: Garai versenyét is a gyomorpanasz és a borult frissítési terv vitte el. Erről bővebben az energia, a folyadék és az elektrolitok külön kezeléséről szóló cikkünkben írtunk.
A cikk az alábbi források alapján készült szemle. Az eredeti cikkeket itt tekintheted meg: Nemzeti Sport – Szennyai Dorián, Nemzeti Sport – Garai Ágnes, IAU – hivatalos eredmények, iRunFar
Fotó: Martin Criminale / Wikimedia Commons, CC BY-SA 2.0 – illusztráció (a 2012-es bieli 100 km-es futás)
Szólj hozzá