Kónya Lajos igazi legenda, csak nem szereti népszerűsíteni magát. Első alkalommal egy Running Warriors OCR–versenyen találkoztam vele, majd ninjaedzéseken. Már első alkalommal kértem tőle interjút, de szerénykedett. Végül kiharcoltam tőle, és egy fantasztikus történetet kaptam, amit most megosztok veletek! Röviden Kónya Lajos kalandos életútjának eddigi főbb állomásai: testépítő világbajnok, az US-amatőr szkanderbajnoka, Ninja Warrior döntős, OCR–versenyző. Tóth Viktor írása. (A cikk eredetileg a Sportime Magazin 2022/2. számában került publikálásra.)
Kónya Lajos vagyok, 48 éves erőnléti edző. Sportpályafutásomat gyerekkoromban kezdtem a szobámban felhalmozott súlyzókészlettel (ami a mai napig megvan). Édesapám az első erőemelő magyar bajnok volt 1969-ben nehézsúlyban, neki pakoltam a súlyokat heti rendszerességgel már kiskorom óta. Így teltek a ’80-as évek. Közben kipróbáltam az atlétikát, a focit majd a kungfut – utóbbit éveken át űztem.
A ’90-es évek vége felé jött be a naturál testépítő mozgalom Magyarországra, és mivel folyamatosan emeltem a súlyokat, ráadásul a termi barátaim szerint jó genetikám volt a testépítéshez, kipróbáltam magam egy ilyen versenyen 2000-ben a Duna Plázában, a Superbodyn, ahol a fődíj az amerikai Superbodyra való kiutazás volt, Miamiba.
Aznap reggel úgy indultam el otthonról, hogy repülőjeggyel térek haza és megyek Miamiba! Azonban „realitycheck” volt a 7.helyezés, így maradtam… Első sportkudarcom magammal szemben, de másnap elkezdtem a felkészülést a következő versenyemre.
2002-ben jött a Superbody kupa a MOM-parkban, ott az újonc 1. helyet csíptem meg, utána 2004-ben a Superbody bajnokság a Stefánia palotában, ahol a kategória összetett 1. helyet. Végül a csúcs: 2005-ben a Superbody Open első hely!
Ekkor gondoltam, hogy a következő évben kimegyek Miamiba a Superbody vb-re saját költségen. A 2006-os Miami Superbody Open vb-n félnehézsúlyban (90 kg-ig) első próbálkozásra meglett az első hely!
2007-ben New Yorkban az INBF-szövetségnél kategória + abszolút bajnoki címet szereztem. 2008-ban váltottam sportot, és elkezdtem szkanderozni.
– Miért váltottál?
– Évekkel korábban legyőztek egy edzésen, és azóta bennem volt, hogy ez mehetne jobban is.
– Pedig a testépítésben sem voltál nagyon elmaradva. Hogyan alakult a szkanderkarriered?
– New York Cityben a nemzetközi BIG Apple Grapple volt az első versenyem, ahol amatőr kategória jobb kéz 2., bal kéz 3. hely lett a vége fél év edzés után. Amatőr kategóriában van, aki már 6 éve versenyzik, mert kint a profiszint földi halandónak túl magas. Amatőr mezőnyben számos versenyt nyertem. Az UAL (Ultimate Armwrestling League) bajnoka lettem Chicagóban, majd 2014-ben az amatőr nemzeti bajnoki címet is elhoztam -90 kg-ban jobb kézzel, bal kézzel második lettem. Ebben az évben költöztünk haza családi okok miatt, és itthon folytattam a szkandert szép eredményekkel, köztük egy Eb 5. helyet is szereztem!
– Ismét egy sikeres karrier, mégis megint váltottál. Hogyan került képbe a Ninja Warrior?
– 2017-ben jött a Ninja Warrior Hungary pont 2 szkanderverseny között, gondoltam kipróbálom… Nem sikerült… A második akadálynál, a selejtezőben kiestem. Mondtam, nem létezik, hogy ne nyomjak meg egy piros gombot! Abbahagytam a szkandert, jött a ninjafelkészülés. 2018-ra készen álltam, de nem választottak be a műsorba, de sebaj, mentem tovább. Időközben az OCR és akadályfutás tette ki az edzéseim nagy részét. 2019–2020-ban nem forgattak Ninja Warriort. Közben leadtam a nevezésem az Amerikai Ninja Warriorba, ahová beválasztottak, 2020. április 11-én kellett volna Washington DC-ben pályára állnom, de a Covid elmosta a versenyem. Tovább készültem, hiszen jött a 2021-es Ninja Warrior Hungary 3. évada. Ekkor már 4 éve OCR, plusz terepfutás és falmászás, na meg hobbiszkander volt a felkészülésem. Jött is az eredmény: 3 piros gomb és a döntőbe jutás a legjobbakkal.
– Mik a terveid a jövőt illetően, hogyan tovább?
– A 2021-es év végre meghozta azt, amiért sokáig dolgoztam, és megnyugodtam, hogy egy teljesen más sportban is lehet eredményes az ember, ha elég elszánt. 2022-re visszatértem a szkander világába, de az amerikai Ninja még ott lebeg a szemem előtt, azonban a korlátozások miatt most tolódik kicsit.
– A szkander és a ninja látszólag elég messze vannak egymástól. Hogyan készülsz fel, hogyan edzel?
– Felkészülésemet a szabadba helyeztem át, ahol lehet, ott edzek, hogy ügyesebb ninja váljon belőlem. Próbálom edzéseimet mindig új dolgokkal kiegészíteni. Ha kiszúrok egy versenyt, akkor arra ráhangolódok körülbelül 3 hónap alatt. Jelenleg a szkandert folytatom, és ha megint lesz Ninja Warrior, akkor még az van a terítéken.
Az OCR főleg futóknak kedvez, én inkább a nehéz ninjaakadályokat tudom legyűrni. 2020-ban Nyíregyházán az OCR-versenyen 5. lettem a korosztályomban, aminek azért nagyon örültem! Ehhez sokat futottam.
– Úgy tűnik, szereted a kalandot. Van még más is a tarsolyodban?
– Az elmúlt évtizedek változatos sportedzései felkészítettek sok mindenre. De szeretem a kalandot: vizsgát tettem a ferencvárosi ejtőernyősöknél. PADI nemzetközi búvárvizsgám van (merültem Hawaiin és a Maldív-szigeteken is). Télen snowboardozom is hobbi szinten, ha van lehetőség. 2003-ban motoros találkozón voltam a barátaimmal a tiroli hegyek között egy kis osztrák faluban pár napot. Egyik délután, miközben iszogattunk a cimborámmal, láttuk, hogy a sörsátor nagyszínpadán, ahol zenészek voltak, bekonferálnak egy felhúzóversenyt, amit az osztrák erőemelők szerveztek. Gondoltam, beállok a sorba, és jelentkeztem buliból. 83 kilogramm voltam akkortájt, a legkisebb a sorban. Ahogy néztem 100+-os volt mindenki, aki jelentkezett a megmérettetésre. T-rudas, térd alatti felhúzás volt, ami magasabbról indul, mint a sima rudas. 150 kilogramm volt a kezdősúly, és 20 kilónként emeltek…
270 kg-nál már csak 3-an voltunk! Itt már csak nekem sikerült a 290 kilogramm, amivel megnyertem a versenyt. Öv nélkül húztam végig, én így szoktam meg gyerekkoromban… Még rámentem a 310 kilogrammra… Ez is sikerült! Ez volt idáig a legnagyobb súly a kezemben.
Pár napig voltak fájdalmaim, de ez már csak ilyen… A barátom egyébként visszament a szállodába a videókameráért, hogy felvegye a versenyt, de mivel váratlanul ért minket a versenyinfó, mire visszaért, már csak az eredményhirdetést látta, hallotta.
Még pár „színes” történet röviden:
- 2019 -ben bekerültem a Fuss család, fuss tv showba, a „Szabó családba”. Palik László vezetésével ezüstérmet szereztünk (a TV2 play oldalán visszanézhető, ahogy a Ninja Warrior 3. évada is).
- 2020 augusztus végén átúsztam a Dunát a Szabadság hídnál a budai oldalra a BUG (Budapest Urban Games) keretein belül, 6:10 alatt teljesítettem a 400 métert, kemény jobb oldalas áramlásban. Egy órával később elindultam a Gellért-hegyi körfutóversenyen, 7 km-es távon, 892 lépcsővel tarkítva, 150 m szinttel, 30 fokban. Az 5. lettem a korosztályomban, 20. összetettben 37 perces idővel, amire nagyon büszke vagyok.
Szerző:Tóth Viktor, www.terepsport.hu
Szólj hozzá