Az augusztusi kajak-kenu világbajnokságon egyszerűen remekeltek a magyarok! A vb-ről és a jövőbeli tervekről, célokról kérdeztük a világbajnokságon ezüstérmes Tóth Dávidot és Pauman Dánielt.
A hazai válogató versenyek után mindössze 4 hetük volt összecsiszolni a Kammerer Zoltán, Ceiner Benjamin, Tóth Dávid és Pauman Dániel alkotta négyest és felkészülni a világbajnokságra. A Sportime Magazinnak azonban a fiúk elárulták: habár a vb előtt az edzések mennyisége csökkent, viszont az intenzitása növekedett, ami igencsak megterhelő volt számukra. Hozzátették, hogy az idei versenyszezonra való felkészülésük legkeményebb része a 6 hetes, kaliforniai edzőtábor volt, amely egészen február végétől április elejéig tartott.
Elsősorban azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy a világversenyek előtt mennyire változnak meg a tréningek, illetve az étkezési szokások. „A lényeg, hogy ne veszítsünk a súlyunkból a sok edzés miatt. Nyáron sok a folyadékvesztés, pótolni kell, és kisebb az étvágyunk” – válaszolta Pauman Dániel, majd Tóth Dávid hozzátette: a versenynapokon fontos a nagyobb mennyiségű szénhidrátbevitel, azonban a zsíros ételeket kerülni kell. “Gyors és lassú felszívódású szénhidrátokat szoktunk enni, reggelire főleg zabpelyhet banánnal, rizstejjel. Ebédre és vacsorára leginkább tésztaféléket durumlisztből. A legfontosabb, hogy ne terhelje meg a gyomrunkat, valamint izotóniás italokkal folyamatosan pótoljuk az ásványi anyagokat.” Természetesen kiegészítő edzéseket is végeznek a fiúk, elmondásuk szerint hetente háromszor járnak konditerembe, a futás pedig hetente kétszer szerepel a naptárukban, alkalmanként 5-6 kilométert is megtesznek.
Az edzések mellett a regeneráció is fontos számukra, éppen ezért hetente jár hozzájuk masszőr, de több praktikát is bevetnek az izmok ellazításáért. „Edzések után fontos szerepet kap a streching, vagyis a megrövidült izomzat visszanyújtása eredeti hosszára. Az elmúlt időszakban igénybe vettük a Kovalenko klinika segítséget is, mellyel a feszült, esetenként görcsös izomzatot lazítják el, akupunktúrás kezelésekkel. Mindemellett idén kezdtük rendszeresen alkalmazni a jégkád használatát, ami az izmok mikro sérüléseit csökkenti, valamint a tejsav és a salakanyagokat mossa ki az izmokból, felgyorsítva a regenerációt” – mondta Tóth Dávid. „Délutáni alvás nélkül már nem is igazán vagyok meg. A napi rutin részévé vált” – tette hozzá Pauman Dániel, aki arra a kérdésünkre is válaszolt, hogy a hazai sportélet nagy favoritjaként mennyire nehezedik nagy nyomás a kajak-kenusokra a világversenyek előtt? „Bárcsak olyan elismertek lennénk, mint a focisták! Olimpián nagy figyelmet kapunk, de közben nincs sok hír rólunk. Ennek előnye és hátránya is van. Minket amúgy kifejezetten inspirál, nem érzünk nyomást.”
Az örömök mellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy melyek voltak számukra a világbajnokság legnehezebb pillanatai? „Kicsi volt a szoba!” – nevetett fel Pauman Dániel, majd komolyra fordította a szót. „Dávid lábsérülése, de az is igazából csak egy órára okozott aggodalmat. Kifejezetten nyugodt hangulat volt. A hazai válogató versenyen nagyobb szokott lenni az izgalom, akkor még nem tudjuk, hogy bekerülünk-e egyáltalán a hajóba.”
„A mostani nyugodt hangulatot az összeszokott csapatnak és a sok közös versenynek köszönhetjük. Rutinosak vagyunk és nem volt izgulás. Tudjuk a dolgunkat. Mi mindent megtettünk a felkészülés során, és ez nyugalommal töltött el bennünket. Bízunk magunkban és az edzőnkben, Rami Zurban, valamint Bee Istvánban, aki a teli alapozó időszakban irányította a felkészülésünket” – emelte ki Tóth Dávid.
„Ceiner Benjamin jól beilleszkedett a négyesünkbe, edzések során már éreztük, hogy jó csapat leszünk. Nem kellett finoman csiszolgatni a hajót, Benjamin nem lógott ki, jól alkalmazkodott. A világbajnokságon az előfutamban megnyertük a futamunkat, nem kellett középfutamon indulnunk, így volt másfél nap a regenerációra. Az aktív pihenésbe belefért egy kis városnézés is” – árulta el Pauman Dániel, majd hozzátette: egy jó cseh sör legurítása is belefért azért a programjukba.
A legtöbb szurkolót talán az a kérdés foglalkoztatja a leginkább, hogy mit éreznek, amikor fenn állnak a dobogón és az ezüstérem a nyakukba kerül – Pauman Dániel ezzel kapcsolatban megosztotta velünk kezdeti csalódottságát. „Először arra gondoltam, hogy miért nem arany? Amúgy elégedett voltam, de egy kis hiányérzetem azért volt. Azonban büszkék voltunk arra, hogy az aznapi első érmet mi szereztük a magyar egységnek. Mindemellett sokat számított a család jelenléte.”
Tóth Dávid elmondta nekünk: először ideges volt, hogy nem lett meg az aranyérem, hiszen nagyon szorosnak érezte futam közben az első helyért való küzdelmet az ausztrálokkal, viszont pár óra elteltével már szépen csillogott számára is az ezüst. „Ha borítékolták volna az ezüstöt, akkor aláírtuk volna. Az eredményünkkel szövetségi kapitány is elégedett volt. Belülről is jónak éreztük a versenyt, jó pályát mentünk. Azonban úgy tűnik, ezzel a hajóval csak ezüstöt tudunk szerezni – az Európa Játékokon használt hajó, amiben nyertünk, sajnos egy vihar során összetört. Ez a hajó az ezüst hajó, mivel ezzel lettünk a londoni olimpián másodikak, illetve a 2015-ös vb-n is ezzel szereztünk ezüstöt. Jövőre jó lenne megtörni az átkot” – tette hozzá mosolyogva.
A további célokat illetően nagy volt az egyetértés Pauman Dániel és Tóth Dávid között. „Sokat szeretnék pihenni az elkövetkezendő 2-3 hétben és utána heti 2-3 kocogást már be kell iktatni azért, hogy ne jöjjenek fel a kilók, mivel utána annál nehezebb újra elkezdeni. Egyértelmű, hogy a 2020-as, Tokiói Olimpia a hosszú távú célunk, viszont addig még három évünk van, addig is ki kell jutni az Eb-re és a vb-re minden évben, és jól kell szerepelni. A 2019-es kvalifikációs világbajnokság Szegeden lesz – hazai közönség előtt mindig jó versenyezni, reméljük sokan fognak jönni és szurkolni a magyar csapatnak. 2011-ben szerencsét hozott a hazai rendezésű világbajnokság, hiszen Kulifai Tamással lettünk világbajnokok – ezt 2019-ben jó lenne megismételni” – zárta gondolatait Tóth Dávid.
Szólj hozzá