Év elején sokan elhatározzák, hogy belekezdenek valamibe, amit eddig még nem próbáltak, de régóta vágynak rá. Vagy ha már volt közük hozzá, kísérleteztek vele, most újra, új lendülettel vágnak bele. Sok esetben születnek így új jógagyakorlók is.
Miért érdemes tehát elkezdeni jógázni?
A hatha jóga az ősi radzsa jógából származik, melynek célja testi és energetikai gyakorlatokkal felkészíteni a jógázót a jóga magasabb szintjeinek gyakorlására, a meditációra. Eredetileg azok számára találták ki az ászanákat, akik fizikai korlátba ütköztek a meditációs ülésben való hosszú idejű megmaradásra.
Patandzsali szerint (aki először foglalta írásba a jóga rendszerét) egy ászanának egyszerre szilárdnak és könnyednek kell lennie. A közhiedelemmel ellentétben a jógagyakorlás lényege nem az, hogy szépen mutasson egy-egy ászana – sokkal fontosabb az, hogyan érzi benne magát a gyakorló.
A jóga szó az egyesülés mellett igába hajtást is jelent. Az elme öntudatlan mozgáshullámainak igába hajtását. A test uralása, irányítása alapvető igényünk, miért ne tennénk ugyanezt elménkkel is? A reggeli felébredésünk első pillanatától kezdve lefekvésünkig folyamatos gondolatáramlás fárasztja agyunkat, figyeld csak meg! A jógagyakorlatokra, ászanákra való koncentráció segít a jelenben maradni és megfékezni a gondolatok áramát, amivel egyszerre frissíti fel, erősíti meg a testet és lazítja, pihenteti az elmét. A jóga tehát nemcsak testtömeg növelés céljából alkalmazható, hanem emellett növeli az ízületek mozgásterét, sőt segíti az energiák szabályozását, serkenti a vérkeringést és szabályozza a vérnyomást is! Ha valaki rászánja magát, hogy elinduljon a jóga útján, a lehető legjobb döntést hozza meg, hiszen ez a mozgásforma nem csupán sport. Nem elégszik meg azzal, hogy erősíti, alakítja a testet, ugyanezt teszi az elmével is.
Egy jógaóra komplex figyelmet igényel: nemcsak a testet szándékozunk irányítani közben, hanem a figyelmünket és (ezáltal) légzésünket is. A gyakorlás során a légzés ütemének figyelése segít végig megakadályozni a gondolatok felbukkanását, áramlását – hiszen ez a jóga végső célja: a csendes elmeállapot, a gondolatok igába hajtása.
Miután valaki elkezdi gyakorolni a jógát, számos pozitív változást észlelhet az életében. Természetesen az izmok fejlődését, emellett a figyelem irányításának képességét. Minden ászana átvezethető a mindennapi életszituációkra, ezért, ha figyelünk arra, milyen minőségre van szükségünk, és az abban segítő pózokat végezzük, sokkal könnyebben vehetjük az akadályokat, sokkal könnyedebben engedjük el az ártalmas dolgokat, gondolatokat, és sokkal rugalmasabban reagálunk egy-egy kényesebb helyzetre, változásra.
Az erőteljesebb pózok segítenek erősnek maradni egy-egy nehezebb élethelyzetben, a nyújtópózok segítenek meghajolni, akár egy fűszál és nem eltörni, mint egy fatörzs egy-egy helyzet előtt. Sokan azért félnek belevágni a jógagyakorlásba, mert azt gondolják, nem eléggé hajlékonyak hozzá, holott a hajlékonyság nem feltétele, hanem az egyik hozománya, jótékony hatása az ászanáknak. Az egyensúlypózok segítenek összhangba hozni a két agyféltekét, ezáltal harmóniát hozni az életbe.
Egy kezdő jógaóra általában rövid meditációval kezdődik, és van, hogy légzőgyakorlatot, pránajámát is beiktatunk az óramenetbe. Majd néhány átmozgató, bemelegítő gyakorlat után elkezdődnek az erőteljesebb, álló ászanák, de minden ászanának vannak különböző fokozatai, hogy mindenki megtalálhassa azt a nehézségi szintet, ahol ő éppen tart. Az erőteljesebb csúcsa az órának lehet valamilyen gyakorlatsor, például a surya namaskara, azaz a napüdvözlet. Ezután jöhetnek a levezető, nyújtó gyakorlatok ülésben, majd a fordított testtartások, mint például a sirsaszana, azaz a testnevelésórákról fejenállásként ismert póz. Ezután egy-két gerincsavarás, és a gyakorlás az órának keretet adó rövid relaxációval zárul.
Tehát, aki elkezd jógázni, annak megerősödik a teste, javul az állóképessége, javul az ízületei állapota, csöndesebb lesz az elméje, nyugodtabb, békésebb, összeszedettebb lesz, ami lássuk be, igazán hasznos lehet mindennapjaink folyamán, pláne ezekben a nehéz, betegségekkel sújtotta időszakokban.
Végül csak egyetlen kérdés maradt: miért ne kezdenél el jógázni?
Szerző: Szemler Zsófia
Szólj hozzá