Eszembe jut a versenyzés. Miért versenyeznek az emberek? A győzelemért? Akkor csak néhányan várnák a rajtjelet, hiszen a többségnek erre csak hajszálnyi esélye van. A kupa azé a néhány kivételezetté lesz, akiket nemcsak tehetséggel, de idővel is megáldott a sport Fortunája, hogy eleget edzhessenek.
Ezt minden rajthoz álló tudja. Mégis újból és újból rajthoz állnak és futnak, bicikliznek, úsznak ezren és ezren. Mi a titok? Hiszen elég lenne, ha edzenének, a testüket az is karban tartaná. Miért versenyeznek mégis? Talán útközben találunk erre egy választ a sok lehetséges közül.
A Cross-to-Save csapat (ismertebb nevén X2S Team) néhány tagja Erdélybe indult, ahol összemérték erejüket és felkészültségüket a Balkán bajnokságon a régió legjobbjaival. Nagyon hosszú és fáradságos út után érkeztek meg, de a hely kárpótolta a csapatot a megrázkódtatásért. Az érzés az erdélyi hegyekben olyan mesebeli, hogy ha egy ember is odamerészkedik a természetes háttér elé, úgy fest, mintha odamontírozták volna.
A sportolók sokat edzettek, izzadtak, készültek, és néha pihentek is az elmúlt időszakban, ez nyugtatóan hatott Mester Bálint, Gyurkó Péter (mindketten az X2S Superior Team versenyzői) és Váraljai Vázsony kedélyvilágára. A versenyt akár még a marslakók is megnézhették volna, a hangulat és a szervezés ezt lehetővé tette. Az emberek mégsem a tévé előtt ücsörögtek, hanem kimentek szurkolni. Jó lenne ezt itthon is szokássá tenni.
Csapatunk megtekintette a pályát. Gyors, kemény, közepesen nehéz terep. Erős mezőny. Nagyszerű szervezés. Minden adott volt egy szép magyar eredményhez.
Nem egy, hanem kettő is született, a harmadik is egészen közel volt. Bálint és Vázsony fej fej mellett haladtak az elsőkkel, a végső győzelmet megszerző román Ciprian Balanescu volt az egyetlen, aki komolyabb előnyre tett szert. Bálint jobban osztotta be az erejét, így az utolsó futáson nagyobb előnyt szerzett Vázsonnyal szemben, és majdnem sikerült az ezüstérmet megszereznie. Végül Bálint a 3.,Vázsony a 4. helyen ért célba. Gyurkó Péter ultrasportoló (100 km feletti terepfutás a kedvence), így nyugodtabban kezdett, neki 20 km megtétele után indul el az igazi verseny. Ehhez képest nagyszerűen helyt állt, az összetett 6. helyezése a felnőttkategória győzelmét is jelentette! A két éremszerző magyar sportoló azokat a Superior kerékpárokat tesztelte, amelyeket erre a szezonra bocsátott rendelkezésükre a márka forgalmazója.
10 év terepsportrendezvény-szervezés és a versenyzők felkészítése után bevillant a párhuzam a háború időről időre való megjelenése és a sport között. Ami elsőre talán morbidnak hangzik, az jobban utána gondolva meglehetősen logikus. A kérdés, miért is sportolunk, valami okból, ezen a ponton nyert egyfajta választ. Ami a világban a háború, az a mindennapi ember világában a sport. Egy békés, mégis mindent megrengető harc önmagunkkal.
Manapság már nem csak a pszichológusok és szociológusok tudják, hogy háborús időszakokban nemcsak az agresszió fokozódik, hanem a szolidaritás, a bajtársiasság, a bátorság, a kitartás, az igazságosság és nagyon nem utolsósorban az önzetlen szeretet: egyszóval mind az emberi, mind az isteni erények nagyfokú erősödése tapasztalható a pokol legalján. A versenyek közben ugyanez zajlik kicsiben. Minden erőnket összeszedve törünk teljesítményünk csúcsa felé, miközben erősödünk nemcsak testben, hanem kitartásban, hiszen végigcsináljuk, összetartásban és bajtársiasságban, hiszen megállunk és segítünk, ha kell, igazságosságban, mert nem csalunk, bátorságban, mert átmegyünk a lehetetlenen is, mértékletességben, mert nem ugrunk le ott, ahol nem tudunk, tudatosságban, mert mindezt egyben tartani nem lehet álmodozva és szeretetben, mert a „csata” végén a minden céltól mentes boldogság érzése uralkodik bennünk. Egyszóval megvívjuk a mi hatalmas háborúnkat testünk és lelkünk alkalmi harcmezején. Ez az, ami miatt a verseny nem csak azok számára verseny, akik fenn állnak a dobogón. Ez az, ami helyet adhatna a természetesen keletkező agressziónak, és levezethetné azt, hogy soha többé senkinek ne kelljen „partraszállnia” a továbblépéshez. Ez az, ami megnyugvást hozhatna néhány háborúra éhes embernek, és talán békét hozhatna mindenhová. Ha megvívnák önnön csatáikat, akkor senkit nem kényszerítenének rá, hogy helyettük vívjon.
Ez az idea hajtja azt a néhány embert, akik létrehozták az X2S csapatot, és működtetik 10. éve. Ez hajtja őket, amikor mindenkit buzdítanak arra, hogy figyeljen önnön igényeire, és időben észrevegye teste és lelke kívánságait, legyen szó akár a táplálkozásról, akár a környezetünkről, akár a kapcsolatainkról vagy a sportról. Ezért edzenek együtt hetente terepen, tornateremben, és találkoznak edzésen kívül, mert a közösség ereje minden törekvést erősebbé és tisztábbá tesz.
Az X2S Team készül az Xterra nemzetközi versenyeire, amelyek közül a Máltán megrendezett futamon fényes győzelmet is aratott Poór Brigitta – és amelynek remélhetőleg Magyarország is állomása lesz egyszer, hogy minél több magyar sportoló rajthoz állhasson a világ legjobb triatlonistáival és tereptriatlonistáival.
Természetesen lehetősége lesz mindenkinek izgalmas Xterra jellegű duatlonra a Kamaraerdőben, tereptriatlonra Bánkon és Egerben, ahol már tavaly is sokan kipróbálták magukat.
Mester Bálint, aki a csapat egyik nagy reménysége, kirobbanó formában van, amivel magasra tette a lécet minden magyar terepsportoló számára. Több kihívója is van a magyarok között, de Bálint komoly nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkezik, így magabiztosan veszi fel velük a versenyt.
Mivel tavasz van, a csapat a természetben folytatja közös edzéseit, és szeretettel vár minden hasonló avagy teljesen más gondolkodású és érdeklődésű embert mind a saját, mind az ajánlott versenyeken (www.terepsport.hu), aki szívesen tölt egy napot a természetben családostól, biciklistől, úszónadrágostól, futócipőstől.
Szólj hozzá