Keresés
Close this search box.
pexels oziel gómez 868097

Hátizsák és felszerelés összeállítás túrázáshoz – mikor mit vigyünk és mit ne

A túrázás, erdőjárás nagyon sokféleképpen veszi igénybe az embert és a felszerelést. Szeretnék segítséget adni ahhoz, hogy milyen típusú túrához milyen felszerelést érdemes bepakolni a zsákunkba vagy éppen kivenni a holmijaink közül. A téma sokrétűsége és az egyéni igények változatossága miatt nem lehet teljes a lista, így nem is lesz az, de a tapasztalatokon és a gyakorlaton alapuló tanácsok biztosan sok segítséget adnak egy helyzetben. Tóth Viktor írása. (A cikk eredetileg a Sportime Magazin 2021/4 számában került publikálásra.)

Kiemelnék két típust, amelyek sok szempontból ellentétesek, mégis sok a hasonlóság köztük: az ultralight (UL) túrázás és a bushcraft (bozótmívesség). Az UL egyik alapelve, hogy semmit ne vigyél magaddal, amire valószínűleg nem lesz szükséged (és abból is a legkönnyebbet, ha lehetséges), a bushcraft pedig inkább a legyen nálad minden fontos, ami megmentheti az életedet egy szélsőséges szituációban is.

Más a megfogalmazás, de a lényeg közös: felesleges, átgondolatlan felszerelést nem érdemes cipelned!

Elsősorban a legfontosabb szempontokat (objektív és szubjektív!) kell sorba állítanunk, amelyek alapján aztán rátérhetünk a felszerelésre.

  • időtartam
  • várható terep
  • várható környezet (infrastruktúra, állatok)
  • várható időjárás
  • személyes igények
  • személyes lehetőségek (teherbírás, edzettség…)
  • személyes korlátok (betegség, sérülés…)

Minden túra előtt ezeket a pontokat érdemes többször is átgondolni. Aki rendszeresen túrázik, annak ez sokkal gyorsabban megy, szinte már automatikusan – de senkinek nem szabad abba a hibába esni, hogy kapkodva, átgondolatlanul indul neki a természetnek! Ennek a sebességét lehet gyakorlással javítani, de minden nagyobb lépésünket előzze meg egy rövid rápillantás a ránk váró szakaszra.

Edzőként és versenyzőként erre az OCR/akadályfutás gyakorlatából hozok példát: az a pillanat, amikor az akadály előtt – hiába ismerjük már napi szinten – átgondoljuk a mozdulatokat, a lehetséges hibaforrásokat. Mert minden alkalom más! Probléma lehet az akadály felülete (pl. pára, az előttünk lévő sáros lába… miatt), a kezünk, lábunk tapadása, a láthatóság, a fény és árnyék viszonya, a pillanatnyi koncentráltságunk… De ahogyan rátekintünk és átgondoljuk egy pillanat alatt, máris aktivizáltuk az adott akadállyal, problémával kapcsolatos tudásunkat.

Röviden a szempontok jelentőségéről:

  • Az időtartam nagymértékben befolyásolja a felszerelés listáját. Ugyanakkor 3 napra vagy 7 napra nem feltétlenül kell más felszerelést vinni, ebben az esetben az élelem és a víz kérdése az, ami nagy különbség!
  • A terep jellege kismértékben befolyásolja a felszerelést, hacsak nem valami speciálisról van szó (meredek sziklás hegyek, alföld, sivatag, … a cipő/bakancs kérdése, ami leginkább ettől a ponttól függ, a többi inkább az időjárási viszonyok miatt lehet kérdés).
  • Az útvonalon sok a település, emberi jelenlét vagy nincsen egyáltalán (vagy nem akarjuk igénybe venni ezeket a lehetőségeket) – az utóbbi esetben sok olyan holmira lehet szükségünk, ami a túléléshez fontos, de normál esetben felesleges. Továbbá a rovarok, a vadállatok, a veszélyes állatok áttekintése is fontos.
  • Mi várható, mire kell felkészülni: hideg – meleg, száraz – esős, szeles, nagy hőmérséklet-különbségek, páratartalom, szélirány (és a haladási irány viszonya), időjárás változékonysága (hirtelen vagy előre észlelhető az adott helyen).
  • Teljesítmény-, vagy élménytúra, milyen szállásban gondolkodunk (bárhol, kényelmes outdoor, barlang, kemping, ház… esetleg akarunk-e építeni menedéket). Milyen tisztálkodási lehetőségeket szeretnénk. Puritán étkezés, vagy „terülj-terülj asztalkám”.
  • Mennyit akarunk kényelmesen, komfortosan menni, belefér-e egy-egy nehezebb/erősebb szakasz, mindent viszünk, vagy rendszeresen megállunk vásárolni.
  • Betegség után vagyunk, sérülésünk van/volt, könnyen sérülünk-e.

A továbbiakban ezekre hivatkozok majd, nem részletezem őket, csak ha van olyan szempont, ami ott külön kiemelést igényel. A kiemelt tételek nem feltétlenül fontossági sorrendet tükröznek, hiszen maga a sorrend is nagyon személyes, egyéni. Nekem például fontos a kényelmes és az erős hátizsák, inkább legyen nehezebb, az kevésbé számít. De én gyakran megyek úttalan utakon, ahol ez fontos szempont.

1. Hálózsák

A körülményektől és lehetőségektől függően gyakran felesleges a hálózsák, megteszi egy könnyebb, kisebb takaró, ponyva is, esetleg bivakzsákkal kombinálva. A hálózsák hideg / változékony / kiszámíthatatlan időben jó, de van, aki ilyenkor is inkább quiltet használ (az outdoor terminológiában olyan félhálózsák/féltakaró, aminek nincsen alja, hiszen a matrac alulról szigetel, a hálózsák alsó részén pedig összenyomódik a szigetelő töltet az ember súlya alatt).

Ha hajlandóak vagyunk menedéket építeni szükség esetén, akkor is elhagyható a hálózsák. 0 fok alatt azonban a hálózsák hőszigetelése már nem elhanyagolható tényező. Igaz egy jól megépített menedékben nem lesz ilyen hideg, de a megfelelő építés gyakran bizonytalan. Én személy szerint általában viszem a hálózsákomat, de többféle típusom van, amiből tudok választani.

Felszerelés helyettesítő sor: hálózsák – quilt – takaró – ponyva – bivakzsák – vészhelyzeti zsák – természetes takaró (moha, levelek).

2. Sátor

Legtöbb esetben a sátor a komfort és kényelem eszköze, a biztonság és a védelem megoldható ponyvával és jól megválasztott táborhellyel. A sátor előnyös, ha sokat vagyunk egyhelyen és szeretjük a holminkat nem mindig összepakolva, menetkészen tartani. A „hardcore bozótjárók” egyik alapszabálya, hogy mindig csak annyi felszerelés legyen kéznél, amit éppen használunk, minden más olyan állapotban legyen, hogy szinte azonnal el lehessen indulni. A sátor ezt a szemléletet nem támogatja. Hasznos és jó köztes megoldás a menedék, ami majdnem egy kibővített hálózsák, kicsi extra hellyel. Súlyban messze a sátor alatt, kényelemben és komfortban pedig nagyon közel ahhoz. Igaz, csak egyszemélyes menedékek jellemzőek, így a közös éjszakázás ezekkel nehezen megvalósítható.

Felszerelés helyettesítő sor: sátor – menedék – ponyva – természetes fedezék.

3. Függőágy

Egy igazán jó szállásalternatíva, bizonyos helyeken sokkal fontosabb, hasznosabb, sőt életmentő lehet (jellemzően a dzsungel ilyen, ahol a talajlakó rovarok hatalmas száma miatt a földön alvás nagyon rizikós).

Előnyök: rovarbiztos (na jó, csak kb. 90-95%-ban kevesebb a rovarveszély, mint a földön), lejtős, vizes talaj felett is jó alvást biztosít, ringat, szellősen levegős (pl. erősen poros talaj felett aludni sokkal jobb függőágyban).

Hátrányok: meg kell szokni (általában nem nehéz, de sajnos nem mindenkinek használható), felfüggesztési pontok szükségesek (fa, szikla, korlát, kerítés…), időigényesebb, mint a földön megágyazni (kellő gyakorlattal, alig több idő), időjárástól függően kell alsó és felső szigetelés is (a talajon általában könnyebb az eső elől elbújni).

4. Ivózsák / „camelbag”

Sokan tartják feleslegesnek, mások meg el sem indulnak nélküle. Kényelmes túrán, lakott terület közelében valóban lehet felesleges a vele való „extra” munka (ami sok kritika alapja), de egy hosszabb, a civilizációtól távolabb vezető túrán több haszna van, mint hátránya. De ez a túra szokástoktól is függ.

Előnyök: mindig kéznél van (ha jól rendezi össze a többi felszereléssel az ember), kiélezett helyzetben is biztosítja az ivás lehetőségét, környezetbarát (megfelelően használva és tisztítva egy tartály akár több száz, akár több ezer használatot is simán kibír), a legtöbb hátizsák rendelkezik külön hellyel, a legjobb zsákok pedig a MOLLE rendszerrel még többféleképpen teszik lehetővé az ivózsák használatát

Hátrányok: tisztítani kell (de egy több napos túrát simán kibír, okos használattal pedig heteken át nem kell külön tisztítani), nem kapunk egyértelmű visszajelzést a folyadék fogyásáról (ha kulacsból iszunk, ott minden alkalommal látjuk, hol tartunk),

5. Víztisztító

Hasznos és akár életmentő eszköz, de felesleges olyan útra vinni, ami közel vezet a civilizációhoz, ismert kutakat és forrásokat érint. De itt is igaz, hogy jó előre tájékozódni ezekről (van-e víz a forrásban, megvan-e még a kút)! Ugyanakkor a két legismertebb fajta (tabletta, szűrő) kis helyet foglal és sokáig eláll. Azaz érdemes otthon tartani, még akkor is, ha nem visszük magunkkal mindig. Vagy általában nem visszük…

A tabletták kisebb hatékonysággal tisztítják a vizet, de kisebb és olcsóbb csomag. A vízszűrő egy elmés szerkezet, amelyen keresztül folyatva a vizet nagyon nagy mértékben tisztítják a szennyeződésektől, baktériumoktól és vírusoktól is! Sajnos elég nagy a „szórás”, a biztos és a bizonytalan minőség között, így érdemes jól körülnézni a piacon, illetve túraboltban vásárolni.

6. Konzerv

Gyalogosan túrázva semmiképpen nem érdemes konzervet cipelni magunkkal. A konzervek egy része víz, tartósítószer… sokkal jobbak a szárított, aszalt készítmények. Ebben a kérdésben talán a legnagyobbak a végletek, mert van, aki szívesen cipel magával egy fél konyhát, hogy egy nagyot ehessen a szabadban, mások pedig nem az evésért mennek a természetbe. A konzerv ellen szól az utóélete is, hiszen az üres konzerves dobozt cipelni az első kukáig nem éppen szívmelengető feladat.

Az eszembe sem jut, hogy valaki otthagyja az erdőben…

Felszerelés helyettesítő sor: konzerv – házi (fél)készételek dobozban – minimálisan csomagolt ételek – szárított, aszalt ételek.

7. Pipereholmik

 A természetben meg kell tanulni takarékosan és észszerűen higiénikusnak lenni. A higiénia nem egyenlő a napi többszöri fürdéssel, főleg nem a sampon-szappan-tusfürdő… használatával. A legjobb és leghatékonyabb tisztálkodás a frottírozás, amikor hideg vízzel átöblített frottír törölközővel (vagy hasonló anyaggal) átdörzsöljük a bőrünket. Ezzel a tisztálkodást nagyon frissítően, gyorsan, és nem utolsósorban víztakarékosan tudjuk megoldani.

Frottírozás: kis törölköző + kevés hideg víz + erős, masszírozó mozdulatok (a törölköző öblítése, frissítése tetszőleges lehet, de egy-egy nagyobb testrész után érdemes – pl, alkar-felkar-vállak-mellkas-nyak-másik kar…).

 A cikk második részében a további túrafelszereléseket, a speciálisabb kellékeket vesszük szemügyre.

Szerző: Tóth Viktor

A szerzőről

Szólj hozzá

Kapcsolódó bejegyzések

Scroll to Top