Hódítsd meg a Magas-Tátrát!

Arra az esetre, ha tavasszal, hóolvadás után a Magas-Tátrába mennél, adok néhány tippet, hova érdemes túrázni. Egy biztos: az elszántságnál és az akaratnál nincs fontosabb, de szeretnélek figyelmeztetni arra, hogy a magashegyi túrázás nem ugyanaz, mint amikor a Hármashatár-hegyre túrázol, futsz fel. Egy fontos szabály van, amit érdemes jól megjegyezni: ezek a hegyek tiszteletet kívánnak. Ennek figyelembevételével azt javaslom, indulj el bátran az alábbiak közül egyik-másik úton, mert pazar hegyvidéki környezetbe csöppenhetsz bele. (A cikk eredetileg a Sportime Magazin 2019/6-os számában került publikálásra.)

Megérkezés Szlovákiába

A Csorba-tóhoz több útvonalon, autópályán vagy azt elkerülve is el lehet jutni, körülbelül négyórás autózásra van Budapesttől. Munka után indulással, hosszú hétvége gyanánt csütörtök esti érkezéssel is bevállalható egy hosszú hétvége a Tátrában. Lehet, hogy a túra előtti estére már csak egyetlen program marad, az legyen az alapos szénhidrátfeltöltés és felkészülés a másnapi, leghosszabb túrára. Érdemes időben lefeküdni aludni, összekészíteni előre a túrához szükséges holmit, hogy másnap reggel, a kiadós reggeli után időben el lehessen indulni a túrára.

Nagyon fontos, hogy útközben élelem- és vízellátás kevés esetben adódik, így erre mindenképp ügyelni kell. Öltözködés: vegyük figyelembe, hogy a lenti és a fenti hőmérséklet között akár 10–15 fok különbség is lehet, ezért a réteges öltözék fontos. Az időjárás-előrejelzés ellenére mindig készüljünk arra, hogy a magas, fáktól már nem védett terepen a szél sokkal erősebb és hidegebb lehet. Egy utolsó fontos tanács: az időjárást folyamatosan figyelni kell. A túra előtti napokban, a túra reggelén és akár napközben is. A magashegyi időjárási körülmények nem csak a védetlen helyek miatt, hanem a csúszós, sziklás részek miatt is veszélyesek tudnak lenni, ha egy vihar elkap bennünket. Ez esetben mindig legyünk elég okosak, és fontoljuk meg, folytatjuk-e a túrát. 

Első nap, Krivan-csúcsmászás

• Kiindulási pontnak a Csorba-tó turistaközpontot ajánlom, ahol parkolóhely bőven van. Igaz, fizetős, de akár fedett helyen is ott lehet hagyni az autót a túra idejére. A túra során irányjelző táblák tájékoztatnak arról, hogy kényelmes sétatempóval mennyi idő alatt érjük el a következő célpontunkat vagy tájékozódási kereszteződésünket. A térképet azért érdemes tanulmányozni előtte. Nem árt, ha van nálunk túrabot, mert a felfelé és lefelé mászás és túrázás során is támaszként tud szolgálni. Edzettségi szinttől függően, illetve túrázósabb vagy terepfutósabb tempóban haladva az időmértéket egyénileg lehet belőni, 21 km távra és 1370 m szintemelkedésre tervezzünk. Egyébként nagyon lazán tervezve 10 óra alatt, nézelődve, megpihenve biztos megjárható az út.
• A túra első szakasza – A Csorba-tó alsó részén megtaláljuk a piros turistajelet, amelyre rácsatlakozunk, és a tó mellett sétálva kezdjük meg utunkat. 5,1 kilométert fogunk megtenni, lankásan emelkedős erdei úton. Az első szakaszon 1346 méteres tengerszint feletti magasságról indulunk (a Csorba-tó magassága), és mindössze 110 métert emelkedünk. Különösebb nehézség nélkül teljesíthető, bemelegítésnek megfelelő.
• Az út második szakasza – Elérjük a piros és a kék turistaút találkozását egy kis tengerszemnél, a Jamské plesónál. A kék jelre térünk át, ahonnan kezdetét veszi a mászósabb rész is. Egy patak mellett haladunk, egyre sziklásabb részek közt, de még a zöld növényzettel körülölelt területen. A sziklákon zöldes foltok jelennek meg, ritkul a táj növényzete, ahogy egyre feljebb érünk. 3,8 km után megérkezünk ahhoz a részhez, ahonnan a csúcsmászás kihívások elé állít.
• Harmadik szakasz – 2140 méter tengerszint feletti magasságban vagyunk, megtettünk 8,8 km-t, 685 méternyi szintet is begyűjtöttünk. Tanácsolom, hogy egyedül az vágjon neki az utolsó résznek, aki járt már sziklás, kitett hegyi terepen. Egyébként keressünk társat magunknak, aki elkísér első tátrai csúcshódításunkra. A Krivan sem adja könnyen magát, nekem sem elsőre sikerült a csúcshódítása. Tehát az utolsó, felfelé tartó szakasz 1,1 km hosszan, 454 m szintemelkedéssel tornáztat meg bennünket. Először a Kis Krivanig (Maly Krivan) mászunk, amely 2334 m magasan található. A kilátás már innen is csodás, és útközben érdemes néha hátra is tekinteni. A táj pazar tiszta időben, tengerszemekben gyönyörködhetünk. A második felén pedig végső mászásunkhoz gyűjtött erőnkkel 2494 m magasságban fogjuk elérni a Krivan csúcsot.
• Szánjunk időt arra, hogy szép idő esetén leülünk egy sziklára, és csak csodáljuk a körülöttünk levő, gyönyörű tájat. Ha már kipihentük magunkat, és eleget nézelődtünk, elindulunk a visszafelé vezető úton, amelyen felfelé érkeztünk. A csúcsmászás után a lenti elválasztó szakaszig egy úton haladhatunk. Ha erőnk és időnk engedi, akkor kitérőt tehetünk a Három-forrás irányába, vagy ugyanazon az útvonalon térhetünk vissza a Csorba-tóhoz, amelyen megérkeztünk a Krivan csúcsára.

Második nap, Lorenz-hágó, Elülső-Szoliszkó kúp

• Kellő pihenés után – és a másnapra visszatöltött szénhidrátraktárainkkal –, aki igazán bátor, és erőnlétileg nem élete első túráját csinálja, bevállalhat még egy hosszabb túrát.
• A túra 18 km hosszú, 1350 m szintemelkedést tartogat számunkra. Nehézségét tekintve – a csúcstámadás ellenére – a Krivan túrához hasonló kategóriába sorolnám.
• A kiindulópontja ennek is a Csorba-tó. Most a sárga turistajelzésen indulunk el, figyelve, hogy a tó a bal oldalunkon legyen.
• A Malompataki-völgyön keresztül, fenyves erdőben haladunk. Szinte ugyanazon a vidéken vagyunk, mint előző nap, de a táj teljesen más. A növényzet és a talaj is egészen különleges. Egy valamikori patak medre is lehetne a sziklás szőnyegként elénk terülő út.
• Hamarosan kiérve az erdőből megtekintjük a Fátyol-vízesést. Ez idáig nagyobb nehézség nélkül haladtunk, természetesen folyamatosan emelkedtünk felfelé.
• A vízesés felett néhány láncos biztosítással tudunk tovább haladni, ami a biztonságunk érdekében van ott, tehát használjuk. Van egy szabály, amelyet érdemes betartani: egy láncosztáson egyszerre egy ember tartózkodjon. Erre legyünk tekintettel akkor is, ha nem a mi csapatunkból túrázó van előttünk, és illedelmesen akár a többi túrázót is figyelmeztethetjük erre, aki esetleg ezt nem tartja be, vagy nem tudja.
• A fentebbi szakaszokon ismét hátrahagyjuk az erdőt, és hegyi tavak mellett haladva, azokat jobbról-balról kerülve kapaszkodunk fel a Lorenz-hágóhoz. Ez a szakasz 7,7 km hosszú. A hágó 2314 m magasan helyezkedik el, tehát nagyjából 960 m szintet gyűjtünk össze.
• Lorenz-hágóról érdemes tudni, hogy egy újabb rövid, láncos szakasz, amely egyirányúsítva van. Amerről mi közelítjük meg, abból az irányból lehet haladni, a másik irányból tilos, erre tábla is figyelmeztet. Nem kíván különösebb technikai ismeretet. Óvatosságot javasolnék inkább, de könnyen abszolválható a mászás. Ha a hágón átvergődtünk, újabb felső tó látványa terül elénk, amely fentről nézve egy hatalmas szívre emlékeztet.
• Innen az utunk lefelé fog tartani, továbbra is a sárga jelzést követve. 3 km után a kék jelzés balra átvezet bennünket a sípálya tetején található menedékházhoz (1830 m magasságban), ahol egy meleg tea mellett erőt gyűjthetünk. Utána az Elülső-Szoliszkó kúpot érdemes a kilátásért megmászni, mielőtt visszatérünk a Csorba-tóhoz.
• Ha bevállaljuk, hogy az Elülső-Szoliszkó kúpot is megmásszuk, akkor mindössze 900 métert megyünk felfelé, sziklás magashegyi környezet van ismét körülöttünk, majd elérjük a 2117 méter magasságban levő Elülső-Szoliszkó-kúpot.
• Lefelé a sípálya mellett a kék túraútvonal fog ismét a Csorba-tóhoz vezetni bennünket.

Harmadik nap, pihenősebb, Poprádi-tó-túra és a szimbolikus temető meglátogatása

• Hazautazás előtt, ha erőnk még engedi, érdemes a Poprádi-tóhoz is ellátogatni. Nem is szeretném nagyon ismételni magam, a kiindulópont továbbra is a Csorba-tó lesz.
• A Csorba-tótól 10 km a teljes túra hossza, szintemelkedése csekély, mindössze 270 m.
• Felsétálunk ugyanúgy a tóhoz, majd a zöld jelzést követve indulunk el. Eleinte erdei szakaszon vezet az utunk, majd a hegy oldalában sétálunk felfelé. A Poprádi-tó 1494 m magasan van, így a távolság ellenére bárki számára legyőzhető, mégis hegyi panorámás túrát kínál a megközelítése.
• A tó mellett van egy menedékház étellel és itallal. Ha süt a nap, a tóparton ülve, a körülölelő magas hegyeket csodálva tudjuk az előző napokat összegezni, és megpihenni.
• A tavat körbejárva, a szemközt levő részen megtaláljuk a sárga jelzést, amely elvezet bennünket a szimbolikus temetőhöz. Azt érdemes tudni erről a helyről, hogy szerencsétlenül járt sziklamászók, hegymászók emléktábláit őrzi. Több száz ilyen emléktáblát rejt, amelyen az illető neve és a baleset helyszíne van megjelölve. Kicsit figyelmeztet is arra, hogy a hegyek nem játékszerek, és tiszteletet követelnek.
• Visszafelé dönthetünk úgy, hogy ugyanarra megyünk a turistaúton, vagy az aszfaltos úton is visszasétálhatunk a kiindulópontunkhoz.

Plusz jó ötletek, amelyeket érdemes kipróbálni, ha Szlovákiában jársz a Magas-Tátra környékén túrázva, egy hosszú túra után:

• Bryndzové halušky – brindza (juhtúró) és krumpliból készült főtt nudli keveréke. Ha te sem eszel húst, akkor érdemes ezt jelezni, egyébként szalonnát szórnak rá.
• Bryndzové pirohy – összehajtott, szintén krumpliból készült tészta, amely brindzával van megtöltve, és tejföllel öntik nyakon felszolgálás előtt.
• Koccintani pedig a helyi kólával, Kofolával vagy egy Tátra teával (amely nagyon sok ízesítéssel és különböző erősségben kapható) is érdemes, a hosszú nap után kiérdemelten.

Ha megtetszett bármelyik túra, esetleg szeretnél pár kérdést feltenni, vagy csak megosztanád az élményed az általam javasolt túrádon, akkor, kérlek, küldj erről nekem üzenetet ide: timi.losonc@gmail.com