A hideg, szélsőséges időben való túrázás, természetjárás általában kevés embernek tetszik, a legtöbben a nehézségeket, a problémákat látják benne és inkább kerülik. Pedig nagyon sok szépség és élmény vár azokra, akik mégis elindulnak ilyen időben. Az egyik legfontosabb tapasztalat – amiben eddig mindenki egyöntetűen egyetértett – az, hogy minél nehezebb egy túra, amikor részt veszel benne, annál izgalmasabb és emlékezetesebb később, amikor “az unokáknak is mesélni fogod”. Tóth Viktor írása.
Ebben a cikkben szeretnék segítséget nyújtani ahhoz, hogy bátrabban és felkészültebben vághassatok neki a vadonnak. Akár úgy is, hogy kint alszotok a szabadban… Az előzőrészben a leggyakoribb általános kérdésekről írtam. Az extrém szituációkra most nem térek ki, ne is várjatok ilyet, hiszen azok teljesen más lapra tartoznak. Speciális felkészülés és hozzáállás kell ahhoz, hogy a “normálisan szélsőséges” körülményeken túlmutató helyzetekben túléljünk. Most csak érintjük a túlélési praktikákat, inkább a mindennapokra koncentrálunk. Arra, hogy még több élménnyel gazdagodhassatok anélkül, hogy igazán veszélynek tennétek ki magatokat.
Kezdjük a túrát!
Késő ősz, kora tavasz, enyhe tél… ezekben az időszakokban szívesen teszünk rövidebb túrákat, de ha esik az eső, fúj a szél, esetleg 0 fok körüli a hőmérséklet, akkor már hosszabb, nehezebb, akár több napos kalandokra nem nagyon vállalkozunk. Miért? A leggyakoribb indokok: ne legyen bajunk, kényelmetlen, problémás, nincsen spéci cuccom hozzá… Ezekben van igazság, de a legtöbb egyszerűen megoldható.
Ezekről a kérdésekről szól a cikk, de előtte tisztázni kell, hogy mégis miért lenne jó vállalni ezeket a nehézségeket?
Abban mostanában egyre több ember egyetért, hogy a megélt élmények a legnagyobb értékeink. Nem a pénz, nem a kocsi, nem a luxus, hanem azok a kalandok, utazások, események, amelyeket szeretteinkkel élünk át, vagy oszthatunk meg velük. Ha valaki ezzel nem ért egyet, akkor csak gondoljon bele abba, hogy milyen élményeit meséli szívesen a gyerekeinek, az unokáinak? Nem azt, hogy “volt egy szuper kocsim”, hanem azt, hogy “bármilyen kocsim is volt”, azzal milyen jó kalandokat éltem át. Nem azt, hogy első osztályon utaztam Hawaiira, hanem azt, hogy mi történt ott, milyen volt úszni az óceánban. Minél ritkább, különlegesebb, annál nagyobb érték. Minden élmény, ami több, más, mint a hétköznapok, olyan kincseket jelentenek, amelyekkel életünk végig gazdálkodhatunk: mesélhetjük őket, megoszthatjuk, visszagondolhatunk rájuk.
A nehéz körülmények között más, ritkább, értékesebb élményeket szerezhetünk, mint egy átlagos esetben. Ezért (is) jó elindulni túrázni, sportolni akkor is, amikor minden épeszű ember azt mondaná, hogy maradj otthon a kényelmes meleg szobában.
Lássuk, mivel segíthetjük az élményt, mivel tehetjük biztonságosabbá és megismételhetővé? Hiszen egy nagyon rossz tapasztalat sokáig (akár örökre) elveheti az ember kedvét valamitől. Ezt pedig nem szeretnénk…
A legfontosabbak: tudatosság, határozottság, felkészültség, rugalmasság, áldozathozatal. Meglepő lista? Lehet. Nézzük miért is ezeket tartom fontosnak.
Tudatosság
A jelen-lét minden helyzetben fontos, igazából az egész életünk alapjává kellene válnia, de egy átlagostól eltérő helyzetben még fontosabb szerepet kap. Akár a terepen, akár a felkészülésben tudnunk kell, hogy mikor, mit és miért teszünk. A felszerelések összepakolása függ a helyzettől, az időjárástól, a tereptől, a távtól és még sok mindentől. Ne tévedjünk el már az elején!
Határozottság
Döntsünk. A tapasztalat szerint a rossz döntés is jobb, mint a döntésképtelenség. Miért? Ha nem döntesz, akkor helyben vagy, nem tudsz változtatni semmin, hiszen az döntést igényel… ördögi kör. Ha döntesz, akkor lehetőséged van felismerni a hibát és változtatni rajta. Az esetek túlnyomó részében ez eléri a kívánt eredményt. Ilyen egyszerű. Számos katasztrófa és katonai helyzet bizonyítja (ezeknél szélsőségesebb kevés van az emberiség történelmében), hogy a rossz döntés könnyebben javítható és fordítható pozitívvá, mint a helyben toporgás, a bizonytalanság.
Felkészültség
Tudd, mire vagy képes, legyél tisztában a határaiddal. Ugyanakkor tudd, hogy képes vagy túlmenni a határaidon, ha akarsz. Csak rajtad múlik. Mit vállalsz, mit áldozol fel ezért. Ha tudod, hogy szeretnél menni többnapos téli túrára, hóban alvással, akkor mind fizikailag, mind a felszerelésedet illetően készülj fel időben.
Rugalmasság
Ebben a pontban a türelem is fontos erény lehetne, de mégis a rugalmasságot emelem ki, mert – legalább ezekben a helyzetekben – a rugalmasság magában foglalja a türelmet is. Ha nehezebb lesz a zsákod, mint tervezted, de minden fontos, ami benne van, akkor vigyed így. Ha mégis felesleges valami, akkor legközelebb már tudni fogod. Ha hiányzik valami, akkor találj valamit, ami részben helyettesíti, de ha semmi nem jut eszedbe, akkor jegyezd meg és találj rá később megoldást. Ha a kinézett “jó” szállás foglalt, vagy elmosta a víz, akkor keress újat, akár jobbat. Ne ragaszkodj mereven az elképzeléseidhez, de tarts ki mellettük!
Áldozathozatal
Egy szélsőséges helyzetben gyakran (jóval gyakrabban, mint hétköznap) lehet arra szükség, hogy áldozatot hozzál. Akár magadért, akár a társaidért. Nehéz a túra egy társadnak? Vedd át a zsákját vagy egy részét. Fáj a lábad? Ha az a megoldás, akkor add fel az egódat és kérjed meg a társaidat, hogy segítsenek. Valami van nálad, amire egy társadnak szüksége van? Lemondasz valamiről, hogy segíts vagy megtartod magadnak? Ez áldozat.
Nézzük a gyakorlatot, valamint a felszerelés és outdoor tanácsokat.
Öltözködés
Rétegesen. Minél váratlanabb, minél kiszámíthatatlanabb a helyzet, annál fontosabb, hogy többféleképpen variálhasd a ruházatodat. A legfontosabb rétegek (és nem feltétlenül kell a sorrendhez ragaszkodni – emlékszel, rugalmasság…): technikai aláöltözet, nadrág, vékony felső (lehet rövid vagy hosszú), meleg hosszú felső, sapka / kendő (a csősál a legpraktikisabb) / sheemagh sál (ez nagyon praktikus, ha tudod, hogyan kell használni), kesztyű (vékony, vastag, erős… céltól és tevékenységtől függően), szélkabát / esőkabát / meleg kabát (ezt ritkán kell használnod, de mivel főleg a zord viszonyok között veszed fel, ezért az egyik legfontosabb része a felszerelésnek).
Egyéni hőtűréstől függően -10-15 fok alatt (vagy 0 és -5 fok alatt nagy szélben) a leírtak kiegészülnek kifejezetten meleg felsőruházattal.
Amire figyelned kell:
- alsóruházat: a nedvszívó anyagok nedves időben különösen nem szerencsések, sokkal jobban használhatóak a nedvesség elvezető, könnyen száradó anyagok, amelyek között kiemelt szerepet kap a “merinó” gyapjúból készült ruházat.
- az ezüsttel kezelt alsóruházat sokkal kevésbé hajlamos a kellemetlen szagok kibocsátására, mint egy átlagos anyagból készült.
- a végtagok szárazon, melegen tartása kiemelten fontos, így a jó kesztyű (polár, softshell anyagból, de felhasználástól függően a megfelelő helyen erősítettek a legjobbak), a jó sapka (itt is hasznos a merinó gyapjú) alapvető felszerelés.
- a középső réteg legjobb anyaga a polár (minél jobb minőségű, annál tartósabb, megbízhatóbb). A körülményektől függően általában elég a 100-as, de a 200-nál nagyobb nem kell. Ez vizesen is meleg, jól szellőzik, elég strapabíró, de nem szélálló.
- a legfelső réteg nagyon sokféle lehet. Egy jó szélkabát (kicsire összehajtható) legtöbb esetben elég, de ez csak részben véd az esőtől (a jobbaknak nagyobb a vízállósága a szellőzés mellett, de hatalmasak a különbségek árban és tudásban). Hideg időben ez a felső ruha lehet egy szintetikus töltetű (“steppelt”) sportkabát, Kicsi, könnyű és meleg. Vagy egy jó softshell kabát, am nehezebb, de erősebb. Mozgás közben nem érdemes magunkon tartani, csak akkor, ha nagyon hideg van.
Én alsóruházatnak a nagyobb, nehezebb túrákon ezüstszálas technikai pólót és alsót viselek, felül egy taktikai inget, amely a hátizsák hordása esetén segít (a testrésze vékony, jól szellőző Coolmax anyagból készül, az ujjai megerősített ripstopból, így a test kevésbé izzad a hátizsák alatt, a karokat viszont jól védi a bozótban – ezekről külön cikkben írtam elemzést), a nadrágom VersaStretch anyagból készült, van egy spéci polár felsőm, egy technikai szélkabátom. Ha nem is mindig hordom, de van nálam egy erősebb kesztyű, csősál, sapka. Egy váltás ruha (amelyet az esti táborozásnál, alvásnál is viselek). Két adag ruhával, amelyet szellőztetve, jól elcsomagolva megvédek az időjárás és a túra viszontagságaitól, akár egy több napig is el lehet lenni.
Amikor hideg időben megyek a szabadba, akkor viszek egy vékony, könnyű, de meleg alsóruházatot (ezt általában menet közben nem viselem, inkább alváshoz, a táborozáshoz veszem fel), és egy szintetikus sportkabátot. Ilyenkor van nálam egy meleg kesztyű és egy vastagabb sapka is. Nem szeretem, ha tábor állításkor fázik a fülem…
Az öltözködéshez tartozik a cipő is. Itt nagyon sokféle lábbeli szóba jöhet, azonban kettő jellemző fontos: legyen kényelmes és tartós. Bejáratott, lehetőleg kipróbált cipőt használj, amely erős, strapabíró, nehogy egy kényes szituáció közben menjen tönkre. A lábadon a zokni szintén kiemelt figyelmet érdemel, egy egész túrát tönkre tud vágni egy vízhólyag.
Amire figyelned kell:
- a cipő legyen legalább egy számmal nagyobb, mint a lábad.
- fűzd be szorosan, de legyen túl szoros.
- a zoknit úgy vedd fel, hogy a lábujjaknál marad egy kis hely (“túllóg”), mielőtt a cipőbe bújsz.
- a bőröddel érintkező ruhadarabokat kellemesnek kell érezned.
A zokni esetében megoszlanak a vélemények az anyagot illetően. Minden verziót próbáltam (pamut, frottír, gyapjú, merinó, technikai), de arra a következtetésre jutottam, hogy nem elsősorban az anyag a fontos, hanem a tervezés és a kivitelezés minősége. Azaz nem érdemes “noname”, bizonytalan összetételű zoknit venni, jól nézzél körül, próbálj többet is fel. Legyen kicsivel nagyobb, mint a lábad, ha túl szoros, akkor hamarabb fáradsz el és hamarabb kezdesz el fázni. A kompressziós zoknik nem ilyenek, de a méretválasztás rájuk is igaz.
Két zoknit ne vegyél fel gyalogláshoz hidegben sem, csak ha nagyon nincs más lehetőséged, ugyanis attól nem lesz melegebb, csak kidörzsöl és sérüléseket okoz. Ilyenkor menjél gyorsabban. Ha állsz, akkor felvehetsz dupla zoknit, de ha a cipő ekkor szorít, akkor nem melegít, elzárja a vérkeringést és még rosszabb lesz a helyzet!
Túrabakancs, túracipő, terepfutó cipő… mi a jó választás? Bármelyik. Használattól, tereptől és az igényektől függ. Számomra a legjobban a futóbakancsok váltak be, amelyek alig nehezebbek, mint egy terepfutó cipő, magas szárúak, erősen tartják a bokát, jó a talpuk és erős a felsőrészük. De én viszonylag nehezebb zsákkal járom az erdőt és gyakran futok túra közben. Télen érdemesebb melegebb, akár nehezebb lábbelit választani, de ez is függ a választott tempótól, az edzettségtől és a körülményektől. Én jobban szeretem a biztonságot, a megbízhatóságot, mint a könnyebb súlyt, így számomra nyilván egy olyan bakancs is kiváló lehet, amelyet egy UL túrázó messze elkerül.
Alvás
Három alapvető kellékről kell beszélnünk, valamint a fontos kiegészítőkről.
- hálózsák
- derékalj
- ponyva vagy függőágy
Kezdjük a végén. Földön vagy levegőben – előnyök és hátrányok. A helyzet, a körülmények a legfontosabb kérdés: trópusokon – a rovarok miatt – egyértelműen a függőágyban, nagy szélben – ahol nem lehet a magasban szélvédettséget kialakítani – egyértelműen a földön jó aludni. Más esetben több szempont szerint lehet dönteni. A földön gyorsabban és könnyebben kialakítható a szálláshely. Ahol van mihez kikötni a függőágyat (fa, szikla, korlát, épület, romok…stb.), ott annak, aki szereti a ringató kényelmet sokkal élményszerűbb az alvás. Meg kell szokni, főleg a ki- és beszállást, és el kell fogadni, hogy forgolódni, esetleg hason aludni nem nagyon lehet. Hidegebb időben a függőágyban is kell alsó szigetelés, ami lehet normál derékalj is vagy speciálisan függőágyba gyártott. Ha feltámad a szél, vagy elkezd esni az eső és erre nem készülsz fel, akkor a függőágyat éjjel nehezebb korrigálni, kiegészíteni a védelemmel. (A téma alap kérdéseiről az előző részben írtam.) Akár függőágy, akár föld, egy ponyvára szükséged lesz. Akár a fejed fölé, akár a derékalj alá a nedvesség, az eső, a szél ellen. Méretben, anyagban számtalan lehetőség közül választhatsz, én a 2x3m nagyságút elegendőnek találtam eddig, akár 2-3 ember számára is. A menedéképítés egy külön téma, erről a következő részben írok.
A derékalj nagyon fontos kellék, elsősorban nem a kényelem – bár ez sem nem elhanyagolható kérdés –, hanem a szigetelés miatt. Akár a földön, akár a levegőben alszunk, alulról jobban hűlünk (ennek több oka is van, de az egyik az, hogy a test tömege összenyomja az alatta lévő anyagot és így az kevesebbet szigetel), nem engedhetjük meg, hogy felfázzunk (ez a szép magyar kifejezés is pontosan leírja a lényeget). Minden derékalj rendelkezik egy mérő számmal (komolyabb túra esetén azokról nem is beszélünk, amelyeknek nincsen), amely megadja a hőszigetelés értékét. Hideg, télies időben a 3-as érték feletti derékaljakat válaszd, de lehet növelni a szigetelést kettő kombinálásával is.
Gyakori kombináció a matrac + polifoam (vagy ahhoz hasonló szilárdabb alátét). A matrac lehet önfelfújódós (általában nehezebb) vagy felfújós (könnyebb, sérülékenyebb). Általában az előbbi típus a kedveltebb, de ha a súlyt is figyelembe veszed, akkor a plusz 100-300 gr már sok lehet. A pakolás miatt jó, ha félbehajthatót választasz. Praktikus szempont lehet a kétirányú szelep, az egyik oldalon megerősített felület vagy ritkább esetben a párna.
A hálózsákról általánosan az előző részben írtam, most csak a témához tartozó speciálisabb kérdésekre térek ki. Kalandtúra esetén – ahol esélyes lehet egy elázás vagy egy patakba esés, nincsen száraz, jól fűtött szállás – a pehely zsákok nem igazán használhatóak a sérülékenységük miatt. A szintetikus zsákok közül már vannak olyanok, amelyek súlyban, méretben és paraméterekben jól megközelítik a pelyheseket. Olyan zsákot válassz, amely 1,5 kg körüli súlyú, 0 fok alatti a komfort tartománya (általában 3 tartományt adnak meg: komfort – női kényelmes alvás, limit – férfi kényelmes alvás, extrém – kihűlés nélkül átvészelhető hőmérséklet), csomagmérete pedig 20×50 cm körüli és persze van kompressziós zsákja (így 20×35 cm alá is nyomható). A testméretednél válassz nagyobbat, de ne sokkal, mert akkor feleslegesen kell fűteni. A nagyobb helyre be tudod tenni azokat a ruhákat, amelyeket reggel nem akarsz hidegen felvenni (erről szintén a következő részben írok bővebben). A hálózsákot soha nem tartsd huzamosabb ideig összenyomva, használat előtt jól rázd fel, ha lehet, ne azonnal feküdj bele. Praktikusan a jól megválasztott táborhelyen “ágyazz meg”, majd intézd a további teendőket (átöltözés, evés, tábori élet). Így a matracnak, a hálózsáknak lesz ideje az alváshoz kitágulni, már csak kicsit kell igazítani lefekvés előtt.
Én nem szeretem a nagyobb holmikat a hátizsákon kívül tartani, így minden tábori eszközt belülre teszek, amúgy is csak ritkán van rájuk szükség. Kivétel – amikor viszem magammal – egy kis alátét, amire bárhol le lehet ülni, de amúgy párnaként vagy extra deréktámaszként szolgál.
Azért is szeretem a MOLLE rendszereket, mert így a túrától függően teljesen másként tudom pakolni a zsákomat, mást és máshogyan teszek kívülre, a megfelelően rögzített zsebekbe. A hátizsák és a pakolás kérdéseit egy külön cikkben elemzem.
Praktikus és fontos kiegészítők
- Életmentő fólia – vészhelyzetben, balesetkor, kihűlés ellen tényleg életmentő lehet. Kicsi, könnyű, jó, ha van nálad.
- Fejlámpa – olyat válassz, amelyiken van piros fény, több erősségi fokozat és természetesen, ami minél strapabíróbb. A fényerő egyéni kérdés, nekem még futáshoz sem kellett 300 lumennél nagyobb erősségű. A tartalék elem vagy tölthető akku kötelező többnapos és/vagy szélsőséges túrán.
- Tűz eszközök – vihargyújtó, kis gázfőző, “hobo kályha”. Legyen nálad valami, amivel szükség esetén meleget tudsz csinálni.
- Párazáró fólia – a matrac, derékalj alá teheted. Ráülhetsz. Eső ellen is használhatod. A ponyva helyett, vagy mellett lehet használni. Nagyon kicsi, nagyon könnyű.
- Melegítő zselé – télen alapvető felszerelés, ami 2-6 órán át 30-40 fokos meleget ad. Csak olyat használj, ami újratölthető! Egyszerűen forrásban lévő vízben kell tartani 5-6 percig, kihűteni és megint használható. Így túra közben is újra felhasználhatod.
- Maszk – szeles, jeges időben lehet rá szükséged, illetve a hálózsákban alvásnál, ha nem akarod, hogy az arcod nagyon lehűljön. És hogy miért nem bújhatsz teljesen a zsákba a hideg ellen? A cikk következő részéből megtudod.
- Hálózsák huzat / életmentő zsák / bivak zsák – több fokkal megemeli a hálózsák hőtartományát, véd a szél, az eső és a kosz ellen. Praktikus a szélsőséges helyzetekben.
A táborozás (főleg a hideg időben) praktikáiról, csínjáról-bínjáról, a kiegészítőkről a következő részben írok.
A terep legyen veled!
Szerző: Tóth Viktor – triatlonedzo.hu
Szólj hozzá