Michelisz Norbert hazánk egyik legismertebb és legnépszerűbb sportembere. Az alig tíz éve Hímesházáról a számítógépes szimulátor volánja mögül elinduló fiatalember az idén érte el eddigi pályafutása legnagyobb sikerét a nemzetközi autósport harmadik legrangosabb világbajnoki sorozatában, az FIA WTCC-ben.
Michelisz Norbert hazánk egyik legismertebb és legnépszerűbb sportembere. Az alig tíz éve Hímesházáról a számítógépes szimulátor volánja mögül elinduló fiatalember az idén érte el eddigi pályafutása legnagyobb sikerét a nemzetközi autósport harmadik legrangosabb világbajnoki sorozatában, az FIA WTCC-ben.
Magazinunk mindig szívesen számol be a vele kapcsolatos hírekről, eseményekről. Az alábbi beszélgetésben az utolsó futamról, a sikerről és a jövőre nézve igen csak bíztató lehetőségeiről kérdeztük:
ST: Először is az milyen érzés volt ott Macau-n az utolsó futamban, amikor elmentél a Monteiro autója mellett?
MN: Az autóban ülve szinte beletörődtem abba, hogy 5. leszek a végelszámolásban, ugyanis a második futamon nyújtott teljesítménye miatt megérdemelte volna a futamgyőzelmet a portugál versenyző. Sajnáltam őt, soha nem jó érzés ha valakivel versenyben vagy és a technika ördöge dönt helyettetek.
ST: Akkor ott rögtön lecsapódott, hogy tényleg sikerült az év végi negyedik hely?
MN: Igen, ugyanis már csak 1 kör volt hátra a futamból és látszott a tempóján, hogy valamilyen komoly műszaki hibája van.
ST: Hogy éled meg azt, hogy ugyan „csak” a negyedik lettél dehát ez akkor is mégiscsak a hazai autósport történetének az eddigi legrangosabb eredménye amit elértél?
MN: Versenyzés közben nem igazán foglalkozom azzal, hogy az eredmény épp mit jelent másoknak, csak azzal törődöm, hogy az általam kitűzött célokat megvalósítsam és a lehetőségeimhez képest a maximumot nyújtsam. Természetesen hízelgő, ha ezt az eredményt így elismerik, de hozzá kell tennem azt is, hogy számtalan kimagasló hazai eredmény született a hazai technikai sportokban, amik fontos, hogy ne vesszenek el az én sikereim mellett.
ST: Ha visszatekintesz az elmúlt közel tíz éves pályafutásodra, akkor tudsz mondani egy olyan pontot, hogy mikor fogalmazódott meg, hogy na tényleg van rá esély, hogy egyszer elérsz egy ilyen csodálatos eredményt?
MN: Az első világbajnoki futamgyőzelmem volt az a pillanat, amikor elhittem, hogy egy nap elérhetek idáig. De számomra ez csak egy fontos állomás a végcélhoz vezető úton, ami nem más mint a világbajnoki cím.
ST: Nyilván mindenki ezzel nyaggat mostanában, dehát muszáj megkérdezni: a nagy öröm mellett egy nagyon kellemes gond, de ugyanakkor nyilván egy nagyon nehéz döntési helyzetet teremt a számodra felkínált gyári lehetőség a Hondától?
MN: A boldog élet szerintem arról szól, hogy ezekben a helyzetekben jó döntéseket hozzunk és évek múlva büszkén emlékezhessünk vissza. Sok újságcikk már tényként kezeli, hogy a gyári csapatban versenyzek jövőre, de ez még egyáltalán nem dőlt el.
ST: Hogyan billeg a mérleg? Ugye az egyik serpenyőjében ott az igazi gyári versenyzői státusz a nagyon komoly anyagi és egyéb lehetőségeivel, míg a másikban az elmúlt közel tíz év, a csapat melyben eljutottál idáig, és melyhez azt gondolom egy hihetetlen erős érzelmi kötelék is fűz. Melyik mellett milyen érvek szólnak?
MN: Elsősorban szakmai és érzelmi érveket tudok felsorakoztatni egyik illetve a másik oldalon. Aki technikai sportokban jártas, az tudja, hogy a gyári technika nélkülözhetetlen ha valaki igazán sikeres szeretne lenni. Ugyanakkor nem minden szól a technikai háttérről, erre a legjobb példa pedig az idei teljesítményünk.
ST: Létezhet e esetleg valami köztes megoldás?
MN: Jelenleg ezen dolgozunk. Remélem, hogy a Zengő Motorsporttal közösen tudunk előrébb lépni, de az, hogy ez megvalósulhat-e, még sok tárgyalástól függ.
ST: Körülbelül mikorra derülhet ki, hogy mi lesz a döntés, mi lesz jövőre a felállás?
MN: Ha minden jól megy, akkor valószínűleg január közepe felé.
ST: Az utóbbi időben ha jól tudom a Honda gyárban is jártál és elég sok komoly japán főnökkel is találkoztál, felmerült ott, hogy milyen hosszú távon gondolkodnak a WTCC-ben és hogy az újra induló F1-es projekt esetleg nem érintheti-e hátrányosan a WTCC-st?
MN: A Forma-1-es projekt teljesen le van választva mindenről, így nem hiszem, hogy bármilyen formában befolyásolná a mi helyzetünket. Természetesen adódhatnak zűrzavarok a rendszerben, de én a japán mentalitást ismerve biztos vagyok benne, hogy ha egyszer kimondanak valamit, az nagy valószínűséggel úgy is történik majd.
ST: Most lehet e bármit jósolni a jövő évre, hogy hogyan változhatnak az erőviszonyok? Tud e majd hatékonyan közeledni technikában a többi márka a Citroenhez?
MN: Egyelőre úgy tűnik, hogy van erre esély. A legutóbbi teszten már testközelből győződhettem meg arról, hogy milyen komolyan gondolja a Honda a felzárkózást. Ugyanakkor ahhoz még túl korán van, hogy megjósolhassuk a hátrány csökkenésének pontos mértékét.
ST: Szerintem velem együtt nagyon sokaknak tetszik az, hogy mintha az idén sokszor sokkal határozottabb, sokkal erőszakosabb voltál a pályán egy-egy szituációban mint az elmúlt évekhez képest. Belülről is így van? Tudatos dolog ez?
MN: Sokszor elmondtam már, hogy nem célom az, hogy erőszakosabb legyek. Szerintem az idei versenyzésem inkább átgondoltabb és tudatosabb az elmúlt évekhez képest, ráadásul ez jelentette a kulcsot a kiegyensúlyozott pontszerzéshez.
ST: Argentínában a dobogón volt egy nagyon aranyos gesztusod a Lopez felé, ott eszedbe jutottak az érzések a Hungaroringről a előző évekből?
MN: Igen (nevet…). Nagyon szimpatikus versenyző Lopez, akitől az ember nem sajnálja a sikereket. Abban a pillanatban tudtam mit élhet át, és egyszerűen csak örültem, hogy részese lehetek a pillanatnak.
ST: A kicsit távolabbi jövőben gondolkozol-e más szakágban, más versenysorozatban, vagy addig nem, amíg nincs meg egy világbajnoki cím a WTCC-ben?
MN: Egyelőre nem, ugyanis nagyon jól érzem magam és sok célom van még ebben a bajnokságban.
ST: Hogyan telik majd az időd a következő szezonig? Mit csinálsz a hétköznapokban? Hogy telnek majd az év végi ünnepek?
MN: Ha minden jól megy, akkor idén többet tesztelhetek majd, mint az ezt megelőző években, aminek nagyon örülök. Egyelőre a sportsikerek kapcsán még nagy az érdeklődés, és ezt sokszor nehéz összepárosítani a külföldi elfoglaltságokkal. Ha minden jól megy, akkor az ünnepek után azért lesz egy kis időm magamra és Johannára is…
ST: A Sportime csapata és olvasói nevében is szívből gratulálunk az idei eredményhez és bízunk benne, hogy hamarosan Michelisz Norbert WTCC-világbajnokkal is készíthetünk majd interjút!
(Boncz Elek)
A jövő héten megjelenő Sportime Magazinban is olvashatnak Michelisz Norbiról
Lapozzon bele az új magazinba: Sportime Magazin 2014/6
Korábban írtuk a megjelenő magazinról:
Szólj hozzá