A fenti címmel életrajzi könyv jelent meg a kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok, világkupagyőztes asztaliteniszezőről, Klampár Tiborról.
A szerző, Vörös Csaba a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, Fazekas Péter kereste meg az ötlettel, hogy írjon könyvet Klampár Tiborról, mert folyamatosan olyan, jobbnál jobb történeteket mesél neki, amelyeket érdemes lenne egy kötetbe fűzni.
A sportágban korosztályos magyar bajnoki címet és diákolimpiát is nyert író hozzátette: könyve több generációhoz is szól, az idősebbek újra átélhetik a hetvenes-nyolcvanas évek magyar férfi asztalitenisz-sikereit, a fiatalabbak pedig megtanulhatják belőle, mennyire elszántnak, céltudatosnak és szorgalmasnak kell lenni ahhoz, hogy valaki világbajnok sportolóvá váljon.
Klampár Tibor hangsúlyozta: ez egy őszinte könyv, mely eddigi élete körülbelül egyharmadának történéseit foglalja össze, amit szerinte jobban meg sem lehetett volna írni.
A könyv részletesen szól az 1979-ben világbajnok magyar válogatottról is, mert Vörös Csaba úgy érezte, nem biztos benne, hogy később valaki még írni fog a Klampár, Jónyer, Gergely trióról.
A könyvbemutatón szóba került az is, hogy a kivételes képességű és pingpongzseninek tartott Klampár a csapat és páros vb-elsőség mellett miért nem tudott egyéniben is világbajnok lenni.
„Négyszer voltam világbajnokságon negyeddöntős, de mindig olyanokkal kerültem szembe, akik ellen utáltam játszani” – fogalmazott.
A sajtótájékoztatón részt vett a csapattárs, Gergely Gábor is, aki szerint Klampár hosszú távon nem tudott annyira jól koncentrálni, viszont ha a vb-ken egyéniben naponta csak egy mérkőzést játszik, akkor ő lett volna a világbajnok.
„Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ugyanabban az időszakban születtünk, különben sosem nyertünk volna világbajnokságot csapatban” – jelentette ki Gergely.
Az aranytrió harmadik tagja, Jónyer István – aki párosban is világbajnok lett Klampárral – ugyan nem tudott megjelenni a könyvbemutatón, de a kötetben azt mondja, Klampár annak köszönhette sikereit, hogy az asztal fölötti játékával megelőzte korát, s „csak akkor lehetett megverni, ha fejben nem volt egyben, vagy menet közben elfáradt”.
A könyv kitér Klampárnak Berczik Zoltán szövetségi kapitánnyal való – nem éppen felhőtlen – viszonyára, valamint arra is, hogy az asztalitenisz zsenije milyen gyerekes csínytevések sorát követte el, amelyekért összesen négy és fél évnyi eltiltást szedett össze.
Szólj hozzá