Nagyon sok alkalommal felmerül szinte minden emberben a fenti kérdés, de vajon melyiket is válasszuk? Jelentős különbséget jelenthet tápértéküket és hasznosulásukat illetően. Nem árulok el talán nagy titkot, ha azt mondom, hogy a megfelelő fogyasztással hozhatjuk ki belőlük a legtöbbet. Kerata Dóra írása.
A WHO ajánlása szerint napi 400 gramm zöldség és gyümölcs bevitelére kell törekednünk, 5-6 adagban elosztva.
A zöldségek kalóriatartalma és glikémiás indexe alacsonyabb, mint a gyümölcsöké, így a fogyást jobban segítik, ezért ajánlják inkább a különböző diéták során.
Mi is a különbség e három fogalom között?
Régen szinte csak reggeli vagy vacsora mellé ettünk nyers zöldséget a családban, ebédre párolva, főzve vagy grillezve, sok esetben pedig főzelék formájában fogyasztottuk – persze hús mellé.
Főtt zöldségek
Minél tovább főzzük a zöldségeket, annál több tápanyag és enzim távozik belőlük. Ugyanis a folyamat során kimosódnak belőlük a vitaminok és az értékes tápanyagok nagy része, és ennek következtében nem tudnak hasznosulni, valamint elveszítik az emészthetőségüket is.
Más dolog, ha valamilyen zöldséglevest készítünk belőle, hiszen ebben az esetben, még ha krémleves is készül, felhasználjuk a tápanyagban gazdag főzőlevet is hozzá.
Párolt zöldségek
Ebben az esetben kevesebb ideig vonjuk „eljárás” alá a zöldségeket, mint főzés alkalmával. Gőzölés közben megpárolódnak, így megkíméli őket a forrásban lévő víztől, ezért nem veszítik el a színüket, ízüket, tápanyagtartalmukat, ráadásul még ropogósak is maradnak.
Nyers zöldségek
Aki nem eszik nyers zöldséget és gyümölcsöt, annak a hasnyálmirigye egy idő után sajnos elfárad. Ennek következtében nem tud majd jól emészteni, székrekedés alakulhat ki, hiszen a nyers zöldségek által bevitt rostok kipucolják a belekből a lerakódott salak- és méreganyagokat. Ezt úgy teszik, hogy a nyers zöldség (úgymond) „éles szélekkel” rendelkezik, így, ha nekiütődik a belek falainak, leválasztják az évek alatt lerakódott salakanyagokat a faláról. A fent említett eljárásoknál kiemeltem, hogyan távoznak a vitaminok, ásványi anyagok, itt azonban teljes mértekben bennük maradnak, és az emészthetőségük is sokkal jobb. Nem csak jobb közérzetet biztosít számunkra, hanem sokat javíthatunk az egészségünkön, valamint a fogainkat is rákényszerítjük a rágásra is, ha minél több nyers zöldséget fogyasztunk.
Jó tudni, hogy ha emésztési problémád vagy bélgyulladásod van, inkább kerüld a nyers ételek túlzott fogyasztását.
Tudtad, hogy nyers elfogyasztásnak számít a szárítás és az aszalás is?
Nemcsak gyümölcsöket, hanem zöldségeket is lehet szárítani, ebben az esetben viszont a hőmérséklet nem haladhatja meg a 42 Celsius-fokot.
Én azt gondolom, ha körültekintően és többrétűen fogyasztjuk el a zöldségeket, minden vitamin és tápanyag bejut a szervezetünkbe.
Írok is egy példát, miért nem teszem le a voksomat csak az egyik eljárás mellé.
A répában nagyon sok karotinoid található, ettől van egyébként olyan szép narancs színe, amely megvédi szemünket, könnyebben barnulunk, támogatja immunrendszerünket, és egyes rákfajták esélyét is csökkenti. A hő (a párolás és főzés) megkönnyíti, hogy szervezetünk minél hasznosabban tudja felhasználni ezt az anyagot, ugyanis a hőkezelés során lebontja a répában található sejtfalakat, és így meggátolják az emésztőrendszert a bennük található béta-karotin felszívódásában.
Én amondó vagyok, hogy próbáljunk meg minél több nyers, párolt és főtt ételt fogyasztani, mert így többrétűen tudjuk biztosítani a szervezetünk számára a megfelelő tápanyagok bevitelét.
(Szerző: Kerata Dóra)
Szólj hozzá